Szerző: Pintye Levente Molnár Zsuzsanna Kiss Zoltán Drabik Gyula Flaskó Tibor Varga Attila Kopa Zsolt Benyó Mátyás
Jelen vizsgálat célja volt, hogy átfogó képet kapjunk a magyar egyetemisták szexuális szokásairól. A Debreceni Egyetem általános orvosi, fogorvosi és gyógyszerész hallgatói között végeztünk felmérést anonim kérdôív segítségével. Ezer kiosztott kérdôívbôl 166 került kitöltésre, 55 férfi és 111 nôi hallgató által. Átlagéletkoruk 23 év volt (18–30 év). A vizsgált személyek 95%-a élt már nemi életet, a szexuális élet kezdete átlagosan 17 éves kor (12–21 év). Az átlagos partnerkapcsolat a férfiaknál 14 hónapig, a nôknél 21 hónapig tart. A hallgatók 96%-nak volt már része pettingben, 96%-nak hüvelyi, 91%-ban orális, 23%-ban anális nemi együttlétben. A szexuális partnerek száma átlagosan 4 fô (1–15). Alkalmi szexuális partnere a megkérdezettek 47%-nak volt, akiknek volt, azoknak átlagosan 3 fô. A hallgatók 11%-ának lenne igénye bôvebb szexuális képzésre az egyetemen. Jelen vizsgálat eredményei jól prezentálják az egyetemi hallgatók szexuális szokásait.
Bevezetés
A 21. században az emberek szexuális életében és szokásaiban nagymértékû átalakulás figyelhetô meg, és ez a folyamat jelenleg is tart. Ez több okra vezethetô vissza. Napjainkban, a médiában napi szinten jelennek meg szexuális témára utaló reklámok, hirdetések, mûsorok. Külön említést érdemel az interneten széles körben megtalálható anyagok, pornográf tartalmak, melyek mindenki számára egyszerûen hozzáférhetôek. Ennek legnagyobb hatása a formálódó világképû, fogékony, serdülô korosztályra van, aminek következtében önértékelési zavarok, helytelen szexuális világkép alakulhat ki. A médiában bemutatott promiszkuitiás úgy tûnhet fel, mintha az elfogadott társadalmi norma lenne, amellett, hogy ennek veszélyeire nem figyelmeztet (hiszen az már nem eladható). Ez megnyilvánul a szexuális partnerek gyakori váltogatásában, több szexuális kapcsolat egyidejû fenntartása, szexuális szélsôségek elterjedésében (szado-mazo szex, swinger klubok), a nemi identitás újraértékelésében (biszexualitás számának növekedése). Ezen folyamatok együttesen okozhatják a nemi úton terjedô betegségek számának növekedését, de legalább annyira a pszichogén eredetû szexuális zavarok prevalenciájának emelkedését is, ami leggyakrabban a korai magömlésben és a merevedési zavarban nyilvánul meg (Benyó és mtsai 2014; Benyó 2014). A legjobban érintett a 20-as éveinek elején járó korosztály, mivel véleményük, világképük még formálható, de már közel állnak a családalapításhoz.
A korosztályt érintô problémákat tovább ronthatják a szexuális viselkedést befolyásoló tényezôk, mint az alkohol vagy a könnyû drogok, továbbá a gyakran élt éjszakai élet (Howells 2014). Ezen tényezôk mellett az okos telefonok és applikációk elterjedésével új fogalom jelent meg, melyet a külföldi szakirodalom „sexting” néven könyvelt el (a fiatalok szexuális tartalmú képeket és sms-eket küldenek egymásnak). Ez szintén hozzájárulhat a túl korai szexuális aktivitáshoz (Rice 2014). Ezen életmódot a külföldi szakirodalomban „sexual risk behavior” néven említik, ennek vizsgálatára sok kutatás indult az elmúlt években. A szexuális szokások felmérése fontos képet adhat a közeljövô szüleinek szexuális igényeirôl, ami meghatározza a gyermeknevelés alapjait is.
Célkitûzés
A szexualitásra vonatkozó vizsgálatok egyre nagyobb számban jelennek meg, ezek viszont a teljes populációt vizsgálják, általános képet adnak a lakosság szexuális életérôl, és nem egy konkrét csoportot vizsgálnak. Ezek alapján vizsgálatunk célja az volt, hogy átfogó képet kapjunk az egyetemi hallgatók szexuális életérôl.
Anyagok és módszerek
Vizsgálatunkat a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Orvos-, Fogorvos-, és Gyógyszerésztudományi Kar hallgatóinak (166 fô: 111 nô, 55 férfi) részvételével, anonim kérdôív segítségével végeztük. Az életkor, a nem és BMI felmérése mellett a formula többek között a szexualitással kapcsolatos kommunikációról, a szexuális élet kezdetérôl, a szexuális irányultságról, az állandó párkapcsolatokról, a gyermekvállalással kapcsolatos terveikrôl, a szexuális élethez kapcsolt szorongásaikról, a szexuális aktus típusáról, az alkalmi nemi együttlétekrôl, a szexuális partnerek számáról, a fogamzásgátlásról, a pornográfiának a szexuális életben betöltöt szerepérôl és az egyetemi szexuális képzésrôl nyújt információt.
Az adatok kiértékeléséhez leíró statisztikát alkalmaztunk.
Eredmények
A vizsgált populáció átlagéletkora 23 év (18–30 év), a nôk testtömegindexe átlagosan 20 (10–27) a férfiaké átlagosan 23 (18–30) volt.
A hallgatók 81%-a – nemtôl függetlenül – beszél barátaival a szexuális életrôl, ezzel szemben csak 36% a szüleivel és csak 3% idegenekkel, akár személyesen, akár közösségi oldalakon.
A hallgatók túlnyomó többsége élt már nemi életet (a férfiak 98%-a – 54 fô és a nôk 94%-a 104 fô), a szexuális aktivitás kezdete mind a férfiak, mind a nôk tekintetében 17 éves korra tehetô (tartomány a férfiak és a nôk vonatkozásában 12–23, illetve 14–21 év). A szexuális irányultság tekintetében a hallgatók nemtôl függetlenül 96%-ban (159 fô) heteroszexuálisnak, 3%-ban (5 fô) biszexuálisnak, és 1%-ban (2 fô) homoszexuálisnak vallották magukat.
A vizsgált személyek többsége (66%) állandó párkapcsolatban él; érdekes a férfiak magasabb aránya (ffi: 72%; nô 63%). A párkapcsolatban élôk többsége elégedett a szexuális életével (98%), míg ez kevésbé mondható el az egyedülállókról (37%). A párkapcsolatok átlagos idôtartamát vizsgálva kiderült, hogy a kapcsolatok átlagos hossza 18 hónap (1 hónap–7 év), férfiak esetén kissé rövidebb (14 hónap), mint a nôknél (21 hónap). A nôk átlagosan 28. életévet, a férfiak 29. életévet adták meg az elsô gyermek vállalásának tervezett idôpontjaként (24–40 év). A megkérdezett hallgatók között nem volt gyermekkel rendelkezô.
A hallgatók 48%-a élt már át életében szexuális élettel kapcsolatos szorongást, a férfiak közül kissé többen (ffi: 51%; nô: 47%).
A nemi aktivitást vizsgálva a férfiak 84%-ának, a nôk 78%-ának (átlag 80%) volt része nemi együttlétben az elmúlt négy hétben. Ebben a négy hétben a hallgatók átlagosan háromszor létesítettek szexuális kapcsolatot (1–12/hét): férfiak átlagosan háromszor, a nôk átlagosan kétszer hetente. A hallgatók jelentôs részének (96%) volt már része a nemi szervek simogatásában, orális (91%) vagy hüvelyi (96%) együttlétben, de a hallgatók 23%-ának az anális szex terén is van tapasztalata.
A hallgatók szexuális partnereinek száma átlagosan 5 fô (1–22) volt. A nemeket külön vizsgálva a nôi hallgatók szexuális életük kezdete óta átlagosan 4 fôvel, míg a férfi hallgatók 6 fôvel éltek már nemi életet. Ezt követôen megkérdeztük a maximális partnerek számát egy együttlét során. A hallgatók csupán 5%-a volt már egyszerre 2, vagy annál több partnerrel. Az alkalmi nemi kapcsolatok (egyéjszakás kaland) aránya figyelemfelhívó, a férfiak esetén 61%, a nôk esetén 40% (átlag 47%). Az alkalmi partnerek átlagos száma 3 fô volt (1–15 partner).
A kérdôív összeállításakor fontos szempont volt a hallgatók fogamzásgátló és biztonságos nemi életét elôsegítô módszereinek felmérése. 150 hallgató (90%) nyilatkozta, hogy használ (ô vagy partnere) valamilyen fogamzásgátló módszert. A fogamzásátló módszerek típusait az I. táblázat ismerteti. (1. táblázat)
A vizsgálat alapján, nemtôl függetlenül, a hallgatók 83%-a nézett már valamilyen formában pornográf anyagot (férfiak 96%, nôk 77%), átlagosan kétszer (0–20) hetente. A hallgatók legnagyobb arányban film formájában néznek pornográf tartalmakat, legkedveltebbek a heteroszexuális és leszbikus tartalmú anyagok. A hallgatók 12%-a már továbbított is ilyen tartalmú videót vagy képet, leggyakrabban közösségi oldalakon keresztül, e-mailben, videó üzenetben, esetleg személyesen. Az erotikus, pornográf tartalmak vásárlása tekintetében, a hallgatók 4%-a válaszolta azt, hogy vásárolt már valamilyen formában. Itt a leggyakoribb forma a DVD volt. A hallgatók csupán 11%-ának lenne igénye bôvebb szexuális képzésre, felvilágosításra az egyetemi képzés keretein belül.
Megbeszélés
Elemzésünk segítségével jobb rálátást kapunk a magyar 18–30 éves egyetemisták párkapcsolati szokásaira, azon belüli és azon kívüli szexuális tevékenységükre. A brit „National Surveys of Sexual Attitudes and Lifestyles (Natsal)” tanulmány hasonló szempontból vizsgálta egy nagyobb populáció szexuális szokásait, melyben a legfiatalabb korcsoport összevethetô volt a jelen kutatásunkkal. A brit fiatalok esetén a szexuális irányultság kapcsán hasonló eredmények születtek mind a férfiak, mind a nôk tekintetében.
A brit férfiak (16–24 év) 89%-a egyedülálló, 9%-a párkapcsolatban van, 2%-a házas. A magyar hallgatók 72%-a van állandó párkapcsolatban, 28%-a egyedülálló, házas nem volt. A brit nôk 86%-a egyedülálló, 11%-a párkapcsolatban van, és 3%-a házas. Ezzel szemben, a magyar nôi hallgatók 63%-a van párkapcsolatban, 37%-uk egyedülálló és házas szintén nem volt. A különbségeket magyarázhatja, hogy a brit vizsgálat esetén kissé fiatalabb a vizsgált populáció (16–24 év). A házas fiatalok magasabb aránya az általunk vizsgált csoport aktív egyetemi tanulmányaival hozható összefüggésbe.
A Natsal-tanulmány szerint a szexuális élet kezdete a férfiaknál és a nôknél is 16 éves korra tehetô, míg a magyar hallgatók 17 évesen kezdik a nemi életet. A szexuális partnerek átlagos száma a briteknél hét fô, a magyaroknál hat fô, mindkét esetben a nôknél kissé alacsonyabb. Utóbbi adatok talán a magasabb képzettséggel magyarázhatók. A külföldi férfiak és nôk az elmúlt 4 hétben átlagosan hetente 1, illetve 1,5 alkalommal; a magyar férfiak és nôk 3, illetve 3 alkalommal éltek nemi életet, ami érdekes adat.
A jelen felmérésünkhöz talán legjobban illô tanulmányt a közelmúltban publikálták az Egyesült Államokban (Shindel AW 2008). Itt 132 orvostanhallgató szexuális szokásait mérték fel. A kapott adatok alapján a külföldi hallgatók között is (hasonlóan a saját vizsgálatunkhoz) a leggyakoribb fogamzásgátló típus az óvszer és az orális fogamzásgátló gyógyszer volt.
A szexualitásról való kommunikáció a barátok közt nem tabu, viszont kevesebben beszélnek a nemi életükrôl a családban.
A szexuális szokásokból kiemelve az egészség szempontjából kockázatos magatartást, talán nem is az anális nemi együttlétek (23%), hanem az egyéjszakás kalandok (47%) magas aránya a legrémisztôbb, hiszen ez járulhat leginkább hozzá a nemi úton terjedô betegségek átadásához. A legegyszerûbb példa esetén is érdemes gondolni a krónikus kismedencei gyulladás következményeire, akár a meddôségi problémákkal, de akár a humán papillomavírus méhnyakrák kialakulására kifejtett hatásával kapcsolatban.
A fenti adatok ismeretében mindenképpen szükséges lenne – a csekély hallgatói igény ellenére – a szexuális képzés bôvítésére a magyar felsôoktatásban.
Következtetések
Vizsgálatunk adatai jól reprezentálják az orvos-, fogorvos-, és gyógyszerész-hallgatók szexuális életét. A külföldi tanulmányokkal összehasonlítva elemzésünk számos ponton hasonló eredményt hozott, elsôsorban a nemi identitás, a szexuális aktivitás, valamint szexuális partnerek terén.
Kijelenthetjük, hogy alkalmi nemi együttlétekben, több partnerrel szerzett szexuális tapasztalatban nem szenvednek hiányt a hallgatók. A könnyen elérhetô pornográf tartalmak a nôk körében is elterjedtek. Mindezen tények ellenére szexuális téren kellôen képzettnek tartják magukat a hallgatók. A fenti adatok hatása a fiatal felnôttek szexuális egészségére, fejlôdésére fokozott kockázattal jár.