BIKAL 2010. NOVEMBER 4–6.
Szekció 1. | 2010. november 4. 15:30-16:30
A-0008
A WHO ANDROLÓGIAI REFERENCIAÉRTÉKEINEK VÁLTOZÁSAI
Berényi Mihály, Kopa Zsolt
Honvéd Kórház - ÁEK, Urológiai Osztály, Andrológiai Centrum, Budapest
Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Andrológiai Centrum, Budapest
CÉLKITŰZÉS: Előadásunk a WHO öt kiadást megért andrológiai laboratóriumi kézikönyveinek segítségével nyomon követi a referenciaértékek 1980-2010 közötti változásait, egyes definíciók módosulásait, kiemeli azok gyakorlati alkalmazását és az egységesség fontosságát.
A korábban spermatogramként ismert leletet a mai szakirodalomban spermaanalízisnek nevezik.
A WHO 1980 óta javasolja kézikönyveiben a standard fertilitási vizsgálatokon nyugvó spermanalízist, a világszerte egységes referenciaértékek és a közös nómenklatúra használatát. E kézikönyvek sorában 2010-ben jelent meg az 5. kiadás. Szándéka ezzel is az volt, hogy az ejakulátumnak a természetes megtermékenyítés szempontjából önkényesen megállapított „normálértékei” világszerte közelebb kerüljenek egymáshoz, hogy az egyes laboratóriumok leletei összehasonlíthatók, a módszerek azonosak legyenek. Ezeket a - nemzőképes és meddő férfiakat megkülönböztetni hivatott - normálértékeket 1999-től referenciaértékeknek nevezzük.
Az alábbi referenciaértékek időbeli változásait részletezzük: elfolyósodás, ejakulátumtérfogat, pH, vitalitás, spermiumkoncentráció, leukocitakoncentráció, motilitás, agglutináció, MAR-teszt, a normális spermium méretei, morfológia, markerek. Módosult a normozoospermia és a TZI definíciója, megváltoztak a motilitási kategóriák.
Az új referenciaértékek általános használata előbbre viheti a hazai andrológiai gyakorlat egységesítését is.
Szekció 1. | 2010. november 4. 15:30-16:30
A-0029
AZ IDŐSÖDÉS UROLÓGIAI VONATKOZÁSAI
Répássy Dénes
Fővárosi Önkormányzat Szent István Kórház és Szent László Kórház - Rendelőintézet, Urológiai Osztály, Budapest
A növekvő életkorral számos urológiai betegség incidenciája, prevalenciája emelkedik. A geriátria - mely ezzel a kérdéskörrel foglalkozik - definíciója még nyitott kérdés: 60, 65 vagy 70 év jelenti-e az úgynevezett idős kort?
Az idős korral összefüggő, leggyakoribb urológiai tünetek, betegségek a következők:
- haematuria
- jó- és rosszindulatú betegségek
- húgyúti gyulladás (UTI)
- szexuális diszfunkciók
- vizelet-inkontinencia
Ad 1. Haematuria: urológiai rosszindulatú betegségek esetén (hólyag és vese), valamint bármely prosztatabetegség esetén előfordulhat. Természetesen anticoagulans terápia során is jelentkezhet.
Ad 2. Jó- és rosszindulatú betegségek:
- veserák
- prosztatarák
- hólyagrák
- BPH - prosztatamegnagyobbodás
Ad 3. Húgyúti gyulladás (UTI): a tesztoszteron szintjének csökkenése elváltozásokat okozhat az általános és helyi immunológiai rendszerben, ezért idős korban a húgyúti fertőzöttség gyakoribb.
Ad 4. A szexuális diszfunkciók okai neurológiai, vascularis, sebészi és/vagy traumás betegségek, valamint számos urológiai betegség. Nagyon gyakori az idős korban az endokrinológiai elváltozások talaján kialakuló hypogonadismus.
Ad 5. Vizelet-inkontinencia: megjelenhet csaknem mindegyik fajtája.
Az összes urológiai gyakorlat, beavatkozások, műtétek több mint 60%-a időskori betegeknél fordul elő. Az urológia tehát a geriátria kiemelkedően fontos szakterülete.
Szekció 1. | 2010. november 4. 15:30-16:30
A-0022
KÖRNYEZETI HATÁSOK: PULZÁLÓ ELEKTROMÁGNESES SUGÁRHATÁS (PEMR)
Erdei Edit
Honvéd Kórház - ÁEK, Urológiai Osztály II. telephely, Training Center of European Andrological Academy, Budapest
Ahogyan a megelőző társadalmakban a fertőző megbetegedések jelentettek veszélyt a népességre, úgy a modern társadalomban a természet átalakításával kapcsolatban megjelenő környezeti hatásokra érvényes ez, és érthetően, elkerülhetetlenül kerültek a társadalmi érdeklődés középpontjába.
Az WHO felkérésére svéd kutatók foglalkoztak a pulzáló elektromágneses sugárzás biológiai hatásaival. A közzé tett tanulmány hatására (1989) jött létre az Európai Unión belül ajánlás (1990), hogy mit tekintünk képernyős munkahelyeknek, és ezeken a helyeken a foglalkozással kapcsolatban milyen rendeleteket kell betartani.
Jelenleg is rendkívül ellentmondásosak az e területtel kapcsolatos kutatási eredmények.
2004-ben azonban újabb jelentős eredményt tárt a WHO a nyilvánosság elé amikor deklarálta, hogy pulzáló elektromágneses sugárzás hatására létezik túlérzékenység, amelyet betegségnek kell tekinteni és kezelni kell. Hosszú dokumentumban foglalják össze a tüneteket és a kiváltó technikai eszközök sorát, valamint a védekezés lehetőségeit, és bemutatják páciensek betegséggel kapcsolatos több éves „kálváriáját”, addig az időpontig amíg problémájukra megoldást találtak.
Miért ilyen bonyolult a kérdés?
Elsősorban azért, mert a pulzáló elektromágneses környezeti hatás közvetlenül nem érzékelhető, csak bizonyos betegségek kivizsgálása során terelődik rá a gyanú, ugyanakkor több évtizeden keresztül nem is gondoltak rá. Az élő szervezetek sejtjeinek érzékenysége sokkal finomabb a rendelkezésre álló műszereknél. A különböző technikai szabványok egy adott kor technikai lehetőségeit és nem a sejtek biológiai érzékenységet tükrözik.
Alapvetően a pulzáló elektromágneses sugárzás ún. „krónikus fáradtság szindrómát” okoz, amely különböző egyéb hatások következtében is kialakul. A PEMR hogyan hat az élő szervezetek sejtjeire? Ma már egyértelműen igazolt, hogy stresszhatást vált ki, amely fokozott adrenalintermelődésben nyilvánul meg, és a változatos tünetegyüttes is ezzel az élettani változással hozható összefüggésbe. Rövid távon fokozott adrenalintermelés és kalciumcsatorna-blokkolás következik be, hosszú távon krónikus fáradtság szindróma és a genetika állományban jön létre változás.
Az előbb említett hatások számos esetben vezetnek andrológiai területéhez tartozó elváltozások kialakulásához, éppen ezért fontos, hogy az anamnézis felvételekor kitérjünk ezekre a problémákra is, részletesen elemezve a munkahelyi és otthoni körülmények között alkalmazott eszközökre és használatukra.
Szekció 1. | 2010. november 4. 15:30-16:30
A-0027
LEHETŐSÉGEK ÉS KOCKÁZATOK AZ ANDROLÓGIÁBAN ALKALMAZHATÓ
ÉTREND-KIEGÉSZÍTŐK ESETÉN
Csupor Dezső* - Szekeres András** - Kecskeméti Anita** - Vékes Erika** - Veres Katalin* - Szendrei Kálmán* - Hohmann Judit*
*Szegedi Tudományegyetem, Gyógyszerésztudományi Kar, Farmakognóziai Intézet, Szeged
**Fumoprep Kft., Mórahalom
CÉLKITŰZÉS: Az étrend-kiegészítők gyártását és forgalmazását nem garantálják a gyógyszerszabályozáshoz hasonlóan szigorú jogszabályok. Az elmúlt években a termékcsoport tagjainak száma meredeken emelkedett. Köztük számos olyan is forgalomba került, amelyeket a fogyasztók andrológiai problémáik kezelésére alkalmaznak, gyakran a kezelőorvos tudta nélkül. Mivel a nemzetközi szakirodalomban számos cikk számol be a férfi szexuális zavarok kezelésére alkalmazott étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos visszaélésekről, célul tűztük ki a hazánkban elérhető termékek áttekintését és analitikai vizsgálatát az esetleges hamisítások kimutatásának céljával.
MÓDSZER: Az étrend-kiegészítőket forgalmazó boltok és internetes oldalak nem reprezentatív felmérése során 53 olyan terméket azonosítottunk a hazai piacon, amelyet potenciafokozóként, vagy ilyen hatásra utalva ajánlottak. Kockázatelemzés alapján 10 terméket választottunk ki részletes kémiai vizsgálatra. Három, egymástól független módszert (TLC, HPLC-DAD, GC-MS) alkalmaztunk a szintetikus foszfodiészteráz-gátlók kimutatására.
EREDMÉNYEK: A megvizsgált 10 étrend-kiegészítő közül 6 termékben szildenafil és/vagy tadalafil, vagy a vegyületek analógjai voltak kimutathatóak.
KÖVETKEZTETÉS: Eredményeink felhívják a figyelmet arra, hogy a rossz minőségű, hamisított étrend-kiegészítők valós egészségi kockázatot jelentenek a fogyasztók számára. Az általunk azonosított, foszfodiészteráz-gátlókkal szennyezett készítmények egyes betegcsoportokban fokozhatják a kardiovaszkuláris események rizikóját. Tekintettel a gyógyszerek hatóanyagainak és a hamisított készítményekben található hatóanyagok kölcsönhatásából eredő kockázatra, minden esetben indokolt a beteg által szedett étrend-kiegészítőkre is kitérni az anamnézis felvétele során. Mivel a vizsgálatot kockázatelemzés alapján végeztük, feltételezhetjük, hogy a hasonló ajánlással reklámozott termékek között kisebb arányban fordulnak elő hamisított készítmények, ugyanakkor ezek ajánlása sem fogadható el szakmai szempontból.
Szekció 1. | 2010. november 4. 15:30-16:30
A-0024
LAPAROSCOPOS VENA SPERMATICA LIGATURÁVAL SZERZETT TAPASZTALATAINK
Rosta Kálmán Gábor - Szikszai Zoltán - Kulcsár Dániel
Soproni Erzsébet Oktató Kórház, Urológia Osztály, Sopron
A Soproni Erzsébet Oktató Kórház Urológia Osztályán 2006 óta történnek laparoscopos műtéti beavatkozások. A szerzők a laparoscopos varicokele műtétek során szerzett tapasztalataikról számolnak be. Műtéti eredményeiket, szövődményeiket összevetik a nemzetközi irodalmi adatokkal.
Szekció 2. | 2010. november 4. 17:00-18:10
A-0002
PRÓBÁLKOZÁSOK GYÓGYSZERES KEZELÉSSEL VARICOKELE ESETÉN - TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS
Wijesinghe Ivor - Pintér József György - Kopa Zsolt
Misek Kft, Urológiai Osztály, Miskolc
Semmelweis Egyetem Urológiai Klinika, Andrológiai Centrum, Budapest
A szerzők az irodalom adataira támaszkodva áttekintik a varicokelében alkalmazott gyógyszeres kezelési módokat.
Kezdetben a spermaanalízis eredményének javítása céljából alkalmaztak különféle hormonrendszerre ható gyógyszereket, legtöbbször a műtét után.
A leggyakrabban használt gyógyszer a klomifén-citrát volt.Több tanulmány vizsgálta a hatékonyságát varicokelében, azonban a műtét eredményességét egyik esetben sem múlta felül.A human menopauzális gonadotropinnal folytatott kezelés olasz szerzők szerint eredményes volt. Hazai kipróbálásról , tanulmányról -néhány esetismertetéstől eltekintve- nincs tudomásunk. A human choriogonint széleskörűen alkalmazták, főként a műtétet követő időszakban. A pentoxifyllin terápia nem terjedt el. Olasz szerzők publikációja nyomán merült fel a műtétet helyettesítő antiinflammatorikus-antioxidáns kezelés lehetősége.
Varicokelében a gyógyszeres kezelés hatásossága jelenleg nem tekinthető bizonyítottnak.Az újabb guideline-ok a hormonkezelést csak hipogonadotróp-hipogonadizmus eseteiben ajánlják.
Szerzők a műtétek eredményességét értékelő legújabb klinikai tanulmányok adatait is figyelembe véve varicokele esetén a kizárólagos műtéti megoldás mellett foglalnak állást.
Szekció 2. | 2010. november 4. 17:00-18:10
A-0026
HERETUMOROS BETEGEK NYOMON KÖVETÉSÉNEK ANDROLÓGIA VONATKOZÁSAI
Farkas László - Pusztai Csaba - Szántó Árpád
Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Urológiai Klinika, Pécs
CÉLKITŰZÉS: „Tegyünk meg mindent, hogy a heredaganat miatt kezelt betegek is boldog apává válhassanak!”
A heredaganatos betegek diagnosztikája és komplex terápiája során felmerülő, fertilitással kapcsolatos témakörben az alábbi kérdések merülnek fel:
Mi a helyzet a fertilitással a terápiás beavatkozások előtt?
A fertilitáscsökkenés ok vagy következmény?
Mihez kezdjünk a fertilitáscsökkenéssel a kezelések után?
Ezen kérdéskörökön belül a fertilitáscsökkenés irodalomból is jól ismert okai, az infertilitás és heredaganat-epidemiológia, valamint a tesztikuláris diszgenezis szindróma kerül megtárgyalásra.
A komplex kezelés egyes típusainak (sebészi, onkoradiológiai, onkoterápiás) fertilitást károsító hatásai, valamint ezek csökkentésére irányuló lehetőségek kerülnek bemutatásra.
Szekció 2. | 2010. november 4. 17:00-18:10
A-0017
SPERMIUMELLENES ANTITESTEK VIZSGÁLATA TÖBBSZÖR VETÉLT PÁROK ESETÉBEN
Csicsai Lenke* - Riesz Péter* - Németh Julianna** - Miklós Katalin*** - Szabó Zsófia*** - Kopa Zsolt*
*Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Andrológiai Centrum, Budapest
**ÁNTSZ Központi Laboratórium, Budapest
*** Honvéd Kórház - ÁEK, Immunológiai Laboratórium, Budapest
CÉLKITŰZÉS: A férfimeddőség diagnosztikájában ismert immunológiai marker, a spermiumellenes antitest (Anti Sperm Antibody - ASA) vizsgálatát végeztük seminalis plazmából, speciális (többször vetélt párok férjei) betegcsoport körében. Ellenőriztük az ASA-titer korrelációját a seminalis plazma infekciós markereivel és a normál spermiummorfológiával, vizsgálva, hogy az emelkedett antitesttiter és a vetélések között fennáll-e statisztikai összefüggés. Célunk volt továbbá az ASA-értékek korrelációjának vizsgálata a normál spermiummorfológia és az infekciós markerek között.
BEVEZETÉS: A vér–here gát speciális immunológiai védettséget nyújt a pubertáskor termelődő hímivarsejtek számára. A vér–here gát sérülése esetén a spermiumok bizonyos felületi antigénjeikre antitestek tapadnak, melyek némelyike káros hatású, spermiumfunkció károsodása révén csökkenti a fertilitási képességet. Ezt a folyamatot nevezzük immuninfertilitásnak.
A spermiumellenes antitestek a seminalis plazmából kimutathatók. A vér–here gát sérülését leggyakrabban infekciók okozhatják. Vizsgálatunkkal többször vetélt párok, mint speciális betegcsoport esetén elemeztük a spermiumellenes antitestek előfordulását és összefüggéseit a fehérvérsejt-koncentráció, valamint egy érzékeny biokémiai infekciós marker (interleukin-6, IL-6) és a spermiummorfológia között.
ANYAG ÉS MÓDSZER: Speciális betegcsoportunkban 43 pár férfi tagját vizsgáltuk. A párok kórtörténetében legalább egy alkalommal szerepelt spontán vetélés. A spermiumellenes antitesttitert ELISA technika segítségével vizsgáltuk seminalis plazmában. A spermaanalízis során a normál morfológiát a jelenleg hatályos 5. WHO szigorú (strict) kritériumok szerint elemeztük. A leukocyták számát peroxidáz festéssel M/ml értékben határoztuk meg. Proteininflammációs markerként a seminalis plazmából az interleukin-6 (IL-6) fehérjét ELISA módszerrel mértük..
A vizsgálati eredmények közti statisztikai összefüggést kétmintás T-próba (SPSS programcsomag) segítségével elemeztük.
EREDMÉNYEK: A vizsgált férfiak mintáit elemezve nem igazolódott emelkedett antitesttiter-átlag. Nem találtunk korrelációt a fehérvérsejtszám és az ASA-értékek között. Az IL6 és az ASA, valamint a spermiummorfológia és az ASA értékei sem mutattak statisztikai összefüggést.
KÖVETKEZTETÉS: Ismert tény, hogy az emelkdett antitest-titer negatívan befolyásolja a fertilitást, és a férfimeddőség kezelésében komoly terápiás konzekvenciákkal jár.
Többször vetélt párok férfi tagjainál végzett tanulmányunkban az ASA-értékek nem bizonyultak a vetélések hátterében egyértelműen befolyásoló faktornak. Nem találtunk összefüggést a Spermium Ellenes Antitestek és a fvs szám, valamint az ASA - IL-6 és ASA - normál morfológia viszonylatában, így a vizsgált betegcsoportban levonhatjuk a következtetést, hogy az ASA-értékek az inflammációs markerekkel és a normális spermiummorfológiával nem mutattak korrelációt.
Szekció 2. | 2010. november 4. 17:00-18:10
A-0019
ANDROLÓGIAI INFEKCIÓS MARKEREK ÉS A SPERMIUMMORFOLÓGIA ÖSSZEFÜGGÉSEI TÖBBSZÖR VETÉLT PÁROK VIZSGÁLATA ALAPJÁN
Kopa Zsolt* - Csicsai Lenke* - Riesz Péter* - Németh Julianna** - Miklós Katalin*** - Szabó Zsófia***
*Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Andrológiai Centrum, Budapest
**ÁNTSZ Központi Laboratórium, Budapest
***Honvéd Kórház - ÁEK, Immunológiai Laboratórium, Budapest
CÉLKITŰZÉS: Vizsgálatunk céljaként a spermaanalízis és a seminalis plazma biokémiai infekciós markerei és a normál spermiummorfológia közötti összefüggés elemzését tűztük ki, speciális (többször vetélt párok) betegcsoport körében.
BEVEZETÉS: A spermiummorfológia fertilitási jelentősége régóta ismert tény, a károsodott alaki felépítésű hímivarsejtek nehezebben érik el és termékenyítik meg a petesejtet, az asszisztált reprodukciós eljárások eredménye is gyengébb rosszabb morfológiai paraméterek mellett. Az ejakulátumban talált fehérvérsejtek (fvs) nem feltétlenül káros hatásúak. A WHO kritériumai alapján 1 M/ml. fvskoncentráció fölött leukocytospermiáról beszélünk. A magasabb fvs-értékek infekció veszélyét jelentik, amely főként a spermiumok funkcionális károsítása révén befolyásolja a fertilitást. Újabb klinikai vizsgálatok a 0 és 1 M/ml. közötti fvs-koncentráció mellett a leukocytaszám és a normál morfológia pozitív korrelációját találták, aláhúzva annak jelentőségét, hogy bizonyos körülmények között a fvs-ek jótékony hatásúak is lehetnek. Vizsgálatunkkal többször vetélt pároknál, mint speciális betegcsoportban elemeztük ezeket az összefüggéseket, a vizsgálatot kiegészítve egy még érzékenyebb proteininflammációs marker (interleukin-6) vizsgálatával.
ANYAG ÉS MÓDSZER: Speciális betegcsoportunkban 43, legalább egy vetélésen átesett pár férfi tagját vizsgáltuk. A spermaanalízis során a normál morfológiát a jelenleg hatályos 5. WHO szigorú (strict) kritériumok szerint elemeztük. A leukocyták számát peroxidáz festéssel M/ml értékben határoztuk meg. További inflammációs markerként az interleukin-6 (IL-6) fehérjét ELISA módszerrel mértük.
A vizsgálati eredmények közti statisztikai összefüggést kétmintás T-próba (SPSS programcsomag) segítségével elemeztük.
EREDMÉNYEK: A vizsgált betegcsoportban nem igazoltunk emelkedett fvs-koncentráció-átlagot. A seminalis plazma IL-6 szintjei sem voltak emelkedettek. A spermaanalízisek során mért normál morfológiai átlagérték a WHO 5. kritériumok alapján nem volt kóros.
Pozitív korrelációt igazoltunk azonban a normál morfológia és az IL6-értékek között (A normál morfológia és a fehérvérsejtek száma között statisztikai elemzést nem tudtunk végezni, a többször előforduló 0 M/ml. fvs-értékek miatt).
Pozitív volt a statisztikai összefüggés az fvs-szám és az IL-6 értékek vonatkozásában is.
KÖVETKEZTETÉS: A fvs koncentráció és az IL-6 értékek tanulmányunkban nem bizonyultak a többszöri vetélések hátterében egyértelműen befolyásoló faktornak.
Eredményeink alátámasztják, hogy az IL-6 a leukocytospermiával pozitívan korrelál, érzékeny infekciós marker.
A fvs-koncentrációval pozitívan korreláló IL-6 statisztikailag szignifikáns összefüggést mutatott a normál morfológia értékeivel. Így eredményeink szerint megállapíthatjuk, hogy az infekciós markerek normál tartományában a markerek szintjének emelkedése a normál morfológia javulását eredményezi, így feltételezhetjük, hogy a nem kóros tartományban a fvs-ek pozitív hatásúak lehetnek a férfifertilitásra.
Szekció 2. | 2010. november 4. 17:00-18:10
A-0020
MIT TUDUNK AZ EJAKULÁCIÓS ZAVAROKRÓL 2010-BEN?
Szécsi Attila - Wijesinghe Ivor*
Jósa András Oktatókórház, Urológiai Osztálya, Nyíregyháza
*MISEK Kft. Urológiai Osztálya, Miskolc
CÉLKITŰZÉS: Az ejakulációs zavarok etiológiájának, korszerű diagnosztikájának és kezelésének bemutatása.
MÓDSZER: Az anejakulációval, anorgazmiával, késleltetett ejakulációval, retrográd ejakulációval, korai magömléssel, ejaculatio baveuse-zel és a fájdalmas ejakulációval foglalkozó legfrissebb szakirodalom, illetve a nemzetközi irányvonalak áttekintése.
EREDMÉNYEK: Ismereteink bővülése, illetve rendszerezése a fenti kóros állapotokról. Korszerű elvek, eljárások elterjedése a hazai andrológiai gyakorlatban.
KÖVETKEZTETÉS: Az ejakulációs zavarok gyakoriak az ejakulációs problémák között, amelyek általában a beteg életminőségét is jelentősen rontják. Korszerű ismeretek birtokában jobban felismerhetjük, és hatékonyabban kezelhetjük azokat.
Szekció 2. | 2010. november 4. 17:00-18:10
A-0041
GENETIKAI TANÁCSADÁS SZEREPE AZ ANDROLÓGIAI BETEGELLÁTÁSBAN
Horváth Emese
SZTE ÁOK Orvosi Genetikai Intézet, Szeged
Az andrológiai eredetű meddőség hátterében az esetek mintegy 5%-ában áll kromoszómális ok, amely azoospermia esetén 15%-ra emelkedik. A legtöbb esetben Klinefelter-szindroma, vagy a nemi kromoszómák egyéb szám- vagy szerkezetbeli eltérése áll a férfi eredetű meddőség hátterében. TESE, illetve ICSI kezeléssel elért terhesség esetén ezek a rendellenességek mintegy 1,5%-ban öröklődhetnek.
A meddőség genetikai okainak kivizsgálását egyetemünkön az SZTE Orvosi Genetikai Intézetben genetikai tanácsadást követően citogenetikai és molekuláris genetikai vizsgálatokkal végezzük. A vizsgálatok eredményét genetikai tanácsadás keretében ismertetjük.
Előadásunk célja a munkánkat meghatározó szakmai irányelvek (Klinikai Genetikai Szakmai Kollégium genetikai tanácsadásra illetve a reprodukciós elégtelenség kivizsgálására vonatkozó szakmai protokollja), valamint a humángenetikai adatok védelméről szóló 2008.XXI törvény előírásainak rövid összefoglalása.
Szekció 3. | 2010. november 5. 9:00-10:00
A-0009
A „BIGGEREXIA” ANDROLÓGIAI VONATKOZÁSAI
Szabó Ferenc - Albert István
Honvéd Kórház - ÁEK, Budapest
Az anabolikus szteroidok és egyéb, tesztoszterontermelést serkentő szerek használata a testépítők körében a legelterjedtebb. Az amatőr testépítők k.b. 80%-a használja ezeket a készítményeket. Ahhoz, hogy a megfelelő izomtömeg alakuljon ki, az anabolikus szteroidkészítménykből nagy dózisokat kell alkalmazni, oralis és intramusculáris kombinációban. Ezek közül a készítmények közül sok illegális, és csak feketpiacon szerezhető be. Ezeknek a szereknek a kiemelt hatása a gonadotropintermelés szupressziója, a hereatrophia, férfi- meddőség és csökkent libidó kialakulása. Az andrológiai rendelésre a testépítéssel foglalkozó férfiak legtöbbször infertilitás, csökkent libidó és erectlis diszfunkció problémájával jönnek. A szerzők áttekintik az anabolikus szteroidok használatának andrológiai vonatkozásait és a lehetséges kezelési módokat.
Szekció 3. | 2010. november 5. 9:00-10:00
A-0012
EGY ÚJ SZEXUÁLIS ABERRÁCIÓ - HEREZACSKÓ CSAPVIZES FELTÖLTÉSE KÖVETKEZTÉBEN KIALAKULT GANGRÉNÁS SCROTUMNEKRÓZIS
Albert István - Szabó Ferenc
Honvéd Kórház - ÁEK, Urológiai-Andrológiai Osztály, Budapest
Esetünkben egy fiatal férfibeteg scrotumnecrosisát ismertetjük, mely a herezacskójába fecskendezett nagy mennyiségű víz adását követően alakult ki. A beteg az ötletét az internetről nyerte, de az ott leírtakkal ellentétben nem fiziológiás sóoldatot fecskendezett be a scrotumába, és valószínűleg a sterilitás legalapvetőbb szabályait sem tartotta be. Hirtelen ötlete majdnem fatalis kimenetelű következményekhez vezetett.
Szekció 7. | 2010. november 6. 10:45-11:45
A-0010
KRÓNIKUS VESEELÉGTELEN FÉRFIAK EREKTILIS DISZFUNKCIÓJÁNAK
KEZELÉSI LEHETőŐSÉGEI
Tóth Gábor
Bajai Szent Rókus Kórház, Baja
Az életminőség szerves része a megfelelő szexuális élet. Közismert, hogy ezen betegcsoport esetén ez jelentős diszfunkciót mutat.
A Maslow-i piramison már középszinten is megjelenik ennek fontossága, hiszen ez hatással van férfiakra, partnereikre és tulajdonképpen környezetükre.
Figyelembe kell venni, hogy mi az, ami okozza, és ennek milyen terápiás megoldásai vannak. A Princeton elvek messzemenően figyelembe ajánlandók, hiszen a krónikus veseelégtelen betegeknél egyéb betegségek is nagyon sokszor jelen vannak.
A diagnózis felállítása mellett természetesen terápia is szükséges.
Áttekintve a nemzetközi szakirodalmat, a kezelési lehetőségekről számolok be, kiegészítve saját szerény eredményeimmel.
VÉGKÖVETKEZTETÉS: krónikus veseelégtelenségben szinte mindig van erektílis diszfunkció, infertilitás és libidócsökkenés. Javasolt a elsőrendbeli kezelés, és a vesetranszplantáció mindig javítani szokta a panaszokat.
Szekció 3. | 2010. november 5. 9:00-10:00
A-0042
A MEREVEDÉS KIALAKULÁSÁNAK SEJTSZINTű MECHANIZMUSA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MAGAS KONDUKTANCIÁJÚ Ca2+-AKTIVÁLTA K+ CSATORNÁK EBBEN JÁTSZOTT SZEREPÉRE
Király István* - Kun Attila** - Pajor László*
*Szegedi Tudományegyetem, Urológiai Tanszék, Szeged
**Szegedi Tudományegyetem, Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet, Szeged
BEVEZETÉS: Az intracavernosus artéria és a corpus cavernosum simaizomsejtjein található magas konduktanciájú Ca2+-aktiválta K+ csatornák (BKCa) aktivációja fontos szerepet játszik az erekció kialakulásában. Azonban kevés ismerettel rendelkezünk a BKCa csatornák szerepéről az endotéliumfüggő érrelaxációban. Jelen kísérleteink célja volt a BKCa csatornák szerepének vizsgálata a nitrogénmonoxid (NO) és az endotélium-eredetű hiperpolarizáló faktor (EDHF) mediálta érrelaxációban humán péniszkiséren.
MÓDSZEREK: Az intracavernosus kisartériákat a transz-szexuális műtétekből származó péniszszövetből preparáltuk ki. Az erek tónusváltozásának mértékét izometriás kontrakciós erőmérővel mértük.
EREDMÉNYEK: Fenilefrinnel kontrahált érpreparátumon az acetilkolin (ACh) dózisfüggő relaxációt hozott létre, melyet a NO-szintáz és ciklo-oxigenáz enzim gátlók csökkentettek, de nem szüntettek meg. Iberiotoxin (IbTX), a BKCa csatornák szelektív gátlószere, gátolta az acetilkolin kiváltotta endotéliumfüggő vazodilatációt mind a NO-szintáz és ciklo-oxigenáz enzim gátlók jelenlétében, mind hiányában. Az NO-donor nitropussid-nátrium kiváltotta relaxációt szintén gátolta az IbTX. NS11021, egy BKCa-csatorna-nyitó, dózis-függő értónuscsökkenést hozott létre, melyet gátolt az IbTX.
KONKLÚZIÓ: Kísérleteinkből megállapíthatjuk, hogy humán péniszkiséren az NO, és az EDHF részt vesznek az endotéliumfüggő relaxáció kialakulásában, továbbá a BKCa csatornák fontos szerepet játszanak mind az NO, mind az EDHF közvetített érválasz kialakulásában. Vizsgálataink előrevetítik, hogy a BKCa-csatorna-nyitó vegyületek hatásosak lehetnek az erektilis diszfunkció kezelésében.
Szekció 3. | 2010. november 5. 9:00-10:00
A-0016
RADIKÁLIS PROSZTATEKTÓMIA ELőTTI EREKTILIS FUNKCIÓ FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI
Varga Attila - Benyó Mátyás - Flaskó Tibor
DE OEC Urológiai Klinika, Andrológiai Központ, Debrecen
A prosztatakarcinóma az egyik leggyakoribb halálok a férfiak körében. A megbetegedés diagnosztikája és terápiája az utóbbi évtizedben jelentősen megváltozott. Ennek következtében a szervre lokalizált, korai stádiumban felismert esetek száma megsokszorozódott, ezen betegeknél pedig a radikális prosztatektómia a teljes gyógyulás lehetőségét teremtette meg. A műtét máig leggyakoribb szövődménye a vizeletinkontinencia mellett az erektilis funkció elvesztése, mely az életminőséget, különösen a fiatalabb férfiak esetében jelentősen ronthatja. A fejlődő műtéti módszerekkel, az idegkímélő technikákkal, a műtét utáni kezelésekkel azonban jelentős eredmények érhetők el. Célul tűztük ki, hogy vizsgáljuk a műtét előtti erektilis funkció, a PSA értékek, a műtét előtti és utáni Gleason-score, a kísérő betegségek ismeretében milyen műtéti megoldásra kell törekedni.
Vizsgálatunk során az MMM kérdőívek segítségével felmértük betegeink műtét előtti erektilis funkcióját, összehasonlítottuk az egyes korcsoportok eredményeit. Vizsgáltuk a műtét előtti PSA, prosztatabiopszia és a műtét utáni szövettani eredménnyel kapcsolatos összefüggéseket.
Kerestük a választ, hogy a tumorszelekció kapcsán a PSA, a Gleason-score meghatározó-e a műtét előtti erektilis funkció vonatkozásában. Vizsgáltuk, hogy a beteg kora, kísérő betegségei hogyan befolyásolják a preoperatív erektilis funkciót.
A fenti összefüggések, a műtét előtti státusz ismerete alapján fogalmazzuk meg javaslatunkat az erektilis funkció megörzését célzó idegkímélő műtét indikációjára, melynek során a tumor kiterjedését, a Gleason-scoret, a beteg életkorát, műtét előtti erektilis funkcióját javasoljuk figyelembe venni.
Szekció 3. | 2010. november 5. 9:00-10:00
A-0028
VAN-E ÖSSZEFÜGGÉS A RADICALIS PROSTATECTOMIA UTÁNI MEREVEDÉSI ZAVAR SÚLYOSSÁGA ÉS A DAGANAT DIFFERENCIÁLTSÁGA KÖZÖTT?
Riesz Péter - Majoros Attila - Nyirády Péter - Keszthelyi Attila - Szűcs Miklós - Kopa Zsolt - Romics Imre
Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika és Uroonkológiai Centrum, Budapest
BEVEZETÉS: A szervre lokalizált prosztatarák kuratív műtéti megoldása a radicalis prostatectomia. A műtétet követő, életminőséget rontó késői szövődmények között a legnagyobb gyakorisággal az erektilis diszfunkcióval kell számolni. A PSA-szűrések elterjedésének köszönhetően több esetben válik lehetővé a daganat korai stádiumban való felfedezése, így a műtétek számának további emelkedése várható.
CÉL: Jelenleg több patofizológiai és műttétani faktorról bebizonyosodott, hogy független prognosztikai faktornak számít a műtét utáni merevedési képesség szempontjából. A szerzők arra a kérdésre szerettek volna választ kapni, hogy van-e összefüggés a radicalis prostatectomia utáni merevedési zavar súlyossága és a daganat differenciáltsági foka között.
MÓDSZER: A vizsgálok levélben kiküldött IIEF- és MMM kérdőívvel és gyógyszerszedési szokásokra szerkesztett kérdésekkel felmérték a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikája és Uroonkológiai Centrumában 1998 és 2009 között radikális prostatectomiával operált betegek merevedési képességét. Szignifikanciavizsgálattal összefüggést kerestek a merevedési funkció és a prosztatabiopszia, majd a műtét utáni preparátum feldolgozásából megállapított Gleason-pontszám között. A beválasztási kritériumok alapján végül 104 beteg adatait dolgozták fel. A statisztikai elemzést Chi-négyzet próbával végezték.
EREDMÉNYEK: Az eredmények alapján a posztoperatív erektilis funkció nem mutat összefüggést sem a műtét előtti, sem a műtét után Gleason score-ral. Az előbbi kapcsolatában p=0,48, az utóbbi esetében p=0,72.
Következtetés: A radicalis prostatectomia utáni potenciát befolyásoló faktorok még nem teljesen tisztázottak. Önmagában a differenciáltsági fok nem tűnik befolyásoló faktornak.
Szekció 4. | 2010. november 5. 10:30-12:10
A-0032
AZ ASSZISZTÁLT REPRODUKCIÓS SZAKEMBEREK ELVÁRÁSAI AZ ANDROLÓGIAI LELETTEL SZEMBEN
Bernard Artúr - Rajczy Klára - Mátyás Szabolcs
Kaáli Intézet, Budapest
CÉLKITŰZÉS: Az előadás célja összefoglalni azon elvárásokat, amelyeket az Asszisztált reprodukció (AR) területén dolgozók (orvosok, biológusok) az eredményes gyógyítás érdekében, az andrológiai lelettel szemben elvárnak, különös tekintettel a WHO legújabb, 2010-es andrológiai refereciaértékeire.
MÓDSZER: A közel két évtizedes konstruktív együttműködés tapasztalatainak és eredményeinek elemzése, az andrológia és az ART ezen idő alatti fejlődésének tükrében.
EREDMÉNYEK: Az AR csak andrológus szakemberek együttműködésével alkalmazható eredményesen Az ICSI bevezetésével az in vitro fertilizáció és embriótranszfer (IVF-ET)
a férfi eredetű meddőség gyógyításának egyik leghetékonyabb eszközésévé vált. Alkalmazása felértékelte, nélkülözhetetlenné tette az andrológusok közreműködését, és elősegítette a direkt sebészi spermiumnyerési módszerek (TESA, MESA, stb.) kifejlesztését.
KÖVETKEZTETÉS: A férfimeddőség számának növekedésével és az asszisztált reproduktív technikák fejlődésével a meddőség gyógyításéban. az andrológusok szerepe növekszik, és növekedni fog. Az AR területén dolgozó szakemberek legfőbb elvárása az andrológiai lelettel kapcsolatban a segítség a terápia megválasztasában. Lehetőséget lát-e pl. az andrológus a férfipartner gyógyszeres vagy urológiai sebészi kezelésében, vagy az ART valamilyen formájának alkalmazását javasolja. Számos esetben szükséges az andrológus és az asszisztált reprodukciós szakember közötti személyes konzultáció is.
Szekció 4. | 2010. november 5. 10:30-12:10
A-0001
SPERMATOGONÁLIS ŐSSEJTEK ÉS FELHASZNÁLÁSUK LEHETŐSÉGEI ASSZISZTÁLT REPRODUKCIÓ SORÁN
Szűcs Kálmán
Dévai Intézet, Budapest
Őssejteknek nevezzük azokat a nem differenciálódott sejteket, amelyek egyszerre rendelkeznek önmegújító és specializálódott utódsejteket létrehozó sajátságokkal. őssejtek nyerhetők embriókból, de felnőtt szervezet különböző szerveiből is, niche-specifikusan például csontvelőből, vérből, zsírszövetből, bőrből, heréből.
A heréből izolálható spermatogoniális őssejtek (spermatogonial stem cells - SSCs) különös jelentőséggel bírnak a reprodukciós rendszerben, mert ez az egyetlen olyan, posztnatálisan izolálható őssejt-típus, amely konzervatív genetikai információt képes a következő nemzedéknek átadni úgy, hogy a teljes életkor során, a születéstől a halálig folyamatosan jelen van a szervezetben.
A spermatogoniális őssejtekkel kapcsolatos kutatások egyre több olyan lehetőséggel kecsegtetnek, amelyek képesek lesznek átalakítani az asszisztált reprodukcióról kialakult fogalmainkat.
Az SSC használata kikerülhetetlennek tűnik például azokban az esetekben, amikor fiúgyermekeknél kemo- és radioterápia során helyrehozhatatlanul károsodik a spermiumok pubertás utáni képződéséért felelős csírahám. Egyes tanulmányok alapján a gyermekkori rákellenes terápia felnőttkori túlélői közt 30%-os azoospermia-arány található. Az érintetteknek jelenleg egyetlen lehetősége utódnemzésre az, hogy még az életmentő terápia megkezdése előtt a prepubertásos heréből SSC-t izolálunk, in vitro sokszorozzuk, krioprezerváljuk, majd későbbi életszakaszban transzplantáljuk, hogy spermiumok termelődhessenek.
A szakirodalomban az SSC-vel kapcsolatban megjelent érdekes cikkek ismertetésével, az egyre biztatóbb elméleti és gyakorlati eredményekkel foglalkozik az előadás. Érinti a spermatogoniális őssejtek genezisét, in vitro derivációját, differenciálódását, tipizálását, krioprezervációját, és a biztató transzplantációs kísérleteket.
Szekció 4. | 2010. november 5. 10:30-12:10
A-0004
MEDDŐSÉG KEZELÉSE INTRAUTERIN INSZEMINÁCIÓVAL
Szöllősi János - Koloszár Sándor - Mészáros Gyula - Daru József - Pál Attila
SZTE ÁOK Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Szeged
CÉLKITŰZÉS: A meddő párok kezelésében az intrauterin inszemináció (IUI) jelenti az asszisztált reprodukciós technikák első lépését. Munkánk célja, hogy megállapítsuk az IUI hatékonyságát, és az eredményességet javító tényezőket.
MÓDSZER: A meddő párok mindkét tagjának alapos meddőségi kivizsgálása után, a női partner ciklusát minden esetben indukáltuk. A ciklusokat monitorizáltuk (ultrahangos folliculometria és hormonmeghatározás). Az ondót a sperma paramétereitől függően készítettük elő az inszeminációra, legtöbbször swim-up, illetve gradiens technikával.
EREDMÉNYEK: 2005-2009. között (5 év) 1640 párt kezeltünk ismeretlen eredetű meddőséggel IUI technikával. A három ciklusra vonatkoztatott terhességi arány 20,3% volt. A donogén intrauterin inszeminációval az utóbbi 5 évben a kumulatív terhességi arány 35% körül volt. Három esetben retrograd ejakulációt intrauterin inszeminációval kezelve terhességet sikerült elérni.
KÖVETKEZTETÉS: Az intrauterin inszemináció hatásos, nem invazív, viszonylag egyszerű és költséghatékony módszer a meddőség kezelésére. Minden meddőségi centrumban elvégezhető, ahol a női ciklus előkészítéséhez, monitorizálásához, és a meddőség kezeléséhez szükséges minimum-feltételek biztosítottak. A donor inszemináció olyan nagyobb intézetekben végezhető, ahol a fentieken kívül az ivarsejtek fagyasztva tárolására vonatkozó szakmai feltételek is adottak. Retrograd ejakuláció esetén is sikerrel alkalmazható az intrauterin inszemináció. A spermiogram nagyobb fokú eltérése esetén (OAT szindróma) nincs értelme inszemináció elvégzésének, ilyenkor IVF kezelés jön szóba.
Szekció 4. | 2010. november 5. 10:30-12:10
A-0006
TERHESSÉG ÉS SZÜLÉS TIME LAPSE FELVÉTEL SEGÍTSÉGÉVEL KIVÁLASZTOTT BLASZTOCISZTA BEÜLTETÉSÉT KÖVETŐEN
Mátyás Szabolcs* - Pribenszky Csaba** - Kovács Péter* - Molnár Katalin* - Rajczy Klára*
*Kaáli Intézet, Budapest
**Szt. István Egyetem, Állatorvostudományi Kar, Budapest
CÉLKITŰZÉS: Olyan moduláris Time Lapse rendszer fejlesztése, amely WOW (well of well) tenyésztési módszerrel kombinálva hatékonyabb embriószelekciót tesz lehetővé.
MÓDSZER: Stimulációt követően a 37 éves asszonytól öt petesejtet nyertünk, melyeket ICSI alkalmazásával termékenyítettünk meg. A tenyésztéshez G1.5 és G2.5 (Vitrolife) táptalajt és saját fejlesztésű WOW tenyésztőedényt használtunk. A Cryo Innovation moduláris Time Lapse rendszere segítségével 10 percenként felvételt készítettünk a preembriókról. Ötödik napon egyetlen blasztocisztát választottunk ki az embriótranszferhez a felvételek alapján.
EREDMÉNYEK: A 12. napon végzett terhességi szérumteszt pozitív volt, az asszony zavartalan terhesség után egészséges gyermeknek adott életet.
KÖVETKEZTETÉSEK: A moduláris Time Lapse rendszer alkalmazásával hatékonyabb embriószelekció érhető el. A képekből összeállított film segítségével az egyes embriók osztódási sebessége pontosan meghatározható és a hagyományos embrióértékeléssel láthatatlan események is megfigyelhetőek.
Szekció 4. | 2010. november 5. 10:30-12:10
A-0007
SPERMABANK A JÖVŐÉRT: A KRIO INTÉZET ELSŐ 10 ÉVES MŰKÖDÉSÉNEK ÁTTEKINTÉSE
Balogh István - Imre E. - Baksza I. - Kocsis A. - Végh G. - Stündl A. - Molnár M. - Pethő M. - Botlik D. - Mátyás Sz.* - Papp Gy.**
KRIO Zrt., *Kaáli Intézet
**Honvéd Kórház - ÁEK, Budapest
Az ivarsejt-mélyfagyasztás (spermabank) fontos, ugyanakkor már rutin részévé vált mind az andrológiai, mind pedig az asszisztált reprodukciós (ART) munkának. Alapvetően két fő típusa létezik a spermabanknak: az egyikben a fagyasztás célja a donáció, a másokban pedig a saját célra történő bértárolás, más néven autokonzerválás. Ez utóbbi számos orvosi vagy egyéb okból történhet.
Jelen előadás a következő kérdésekre keresi a választ:
- Milyen számban jelentkeztek autokonzerválásra a 10 éves működés során?
- Milyen betegségtípusok fordultak elő a jelentkezőknél?
- Átlagosan milyen hosszú ideig történt, vagy történik az autokonzerválás?
- Milyen arányban használják fel a mélyfagyasztott mintákat?
- Milyen típusú ART beavatkozások történtek a lefagyasztott mintákkal?
- Mekkora a terhességi ráta?
A feltett kérdésekre a KRIO Intézet 10 éves működése alatti több ezer fagyasztás elemzése ad választ.
Szekció 4. | 2010. november 5. 10:30-12:10
A-0013
FERTILIZÁCIÓS HIBÁK ICSI-T KÖVETŐEN
Kőrösi Tamás - Barta Csaba - Boga Péter - Virág Eszter - Rokob Krisztina
Kaáli Intézet, Győr
Az intracitoplazmatikus spermiuminjicálást (ICSI) követően a megtermékenyülés komplett hiánya az esetek 1-3 %-ában fordul elő, míg a hagyományos in vitro fertilizációkor ez az arány akár az 5-10%-ot is elérheti. A fertilizáció elmaradását a petesejt vagy a hímivarsejt (ritkán mindkettő) morfológiai, érési, kromoszómális eltérései, vagy DNS-sérülései, az érett petesejtek hiánya, ill abnormális chromatinállapotai okozzák, leggyakrabban azonban az aktiváció hiánya miatt fordul elő. A hagyományos, illetve az igen korszerű, számítógéppel asszisztált vagy nagy nagyítással végzett spermium-analízisek, valamint szelekciók igen limitált kapacitással bírnak ezen hibák előrejelzését illetően, a petesejtek fénymikroszkópos elemezése sem prediktív értékű a problémát illetően. Számos módszer létezik azonban - cross-ICSI, heterológ, vagy egéroocyta-aktivációs teszt, kettős oocytaaktiváció, hemizona assay - amelyekkel a fertilizációs hiba eredete kideríthető. Az előadásunkban saját, fertilizáció szempontjából kettős aktiválással sikerrel megoldott estünkön keresztül kívánjuk összefoglalni a kivizsgálás és a kezelés lehetőségeit a klinikai ICSI-t követő megtermékenyülések elmaradása után.
Szekció 4. | 2010. november 5. 10:30-12:10
A-0023
HEREDAGANATOS FÉRFIAK SPERMAKÉPÉNEK, FERTILIZÁCIÓS KÉPESSÉGÉNEK ÉS SPERMIUMKROMOSZÓMA-ANOMÁLIÁINAK VÁLTOZÁSA TUMORELLENES KEZELÉS ELŐTT
Mokánszki Attila* - Molnár Zsuzsanna** - Bazsáné Kassai Zsuzsa** - Balogh Erzsébet* - Ujfalusi Anikó* - Sümegi Andrea* - Jakab Attila** - Oláh Éva*
DEOEC, *Gyermekgyógyászati Intézet, Regionális Genetikai Laboratórium; **Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Debrecen
BEVEZETÉS: A heredaganat a fiatal férfikor malignus, de ma már sok esetben gyógyítható megbetegedése. A terápia részét képezi a kemo- és radioterápia, melynek késői szövődményei között szerepel a gonadotoxicitás. Korábban már ismertettük a heredaganatoknak a spermiogramra kifejtett kedvezőtlen hatását. A spermiumkromoszóma eltéréseinek kialakulása a meiózisban előforduló hibás kromoszómaszegregáció eredménye, melynek létrejöttében szerepet játszik a tumorellenes kezelés. A kemoterápia hatását a spermiumtermelésre intenzíven tanulmányozták, de kevés információ van a functionális és genetikai károsodásokról.
ANYAG ÉS MÓDSZER: A Debreceni Egyetem OEC Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának Andrológiai és Krioprezervációs Laboratóriumban spermium-fagyasztvatárolást kérő heretumoros betegek közül 17-nél vizsgáltuk a spermiumokat WHO kritériumrendszer szerint, funkcionális vizsgálatra hialuronsav kötődési assay-t (hyaluronan binding assay, HBA) alkalmaztunk, illetve multicolor fluorescens in situ hibridizációt (mFISH) végeztünk a kromoszóma aneuploidiák meghatározására a 17-es, X és Y kromoszómák centromérájára specifikus kromoszómaszondákkal. A vizsgálat a kemoterápia, illetve sugárkezelés megkezdése előtt történt.
EREDMÉNYEK: A 17 heretumoros férfi átlagéletkora 27,1 év (18-37), a spermiumkoncentráció átlaga 22,6 M/ml (6-58 M/ml között), medián 20 M/ml, 9 beteg mintája 20 M/ml alatti, illetve 7 beteg spermiumkoncentrációja 15 M/ml alatti volt. Átlagos spermiumszám 74,6 millió. A spermium fertilizációs képességének vizsgálatára hialuronsav-kötődési vizsgálatot végeztünk (HBA), melynek eredményeként átlagosan 53,1%-os (8-86,5%) kötődési százalékot kaptunk. A FISH vizsgálat eredményeként meghatároztuk az autoszomális és az ivari kromoszómák diszómiafrekvenciáit, a diploidiagyakoriságot. Az átlagos nemikromoszóma-diszómia gyakorisága 0,35% (0,24-0,47%), az átlagos autoszomális diszómia gyakorisága 0,06% (0,02-0,14%), míg a diploidia frekvencia 0,14% (0,07-0,24%) volt. A minták becsült numerikus kromoszómaaberráció-gyakoriságát 3,3%-nak (1,5-7,2%) számoltuk.
KÖVETKEZTETÉSEK: A hererákos betegeknél a spermatogenezis már a kezelés megkezdése előtt sérül. Az ondó jellemezhető egy további paraméterrel, amely korrelál a fertilizációs képességével, ezáltal jobban meghatározhatóvá válik a választandó reprodukciós eljárás. Vizsgálataink szerint a fertilizációs képesség már a kezelés előtt szintén károsodik, azonban heretumor mellett a spermium számbeli kromoszómaanomálinak gyakorisága nem gyakoribb, így a fagyasztva tárolás további asszisztált reprodukciós célokra nem aggályos. A prognózisra vonatkozó felvilágosítást és a krioprezerváció lehetőségét biztosítani kell a fiatalkori hererákban szenvedőknek.
Szekció 4. | 2010. november 5. 10:30-12:10
A-0025
INTRAUTERIN INSZEMINÁCIÓS KEZELÉSEK EREDMÉNYESSÉGE AZ I. SZÁMÚ SZÜLÉSZETI ÉS NőGYÓGYÁSZATI KLINIKA ASSZISZTÁLT REPRODUKCIÓS OSZTÁLYÁNAK 15 ÉVES MűKÖDÉSE SORÁN
Fancsovits Péter - Murber Ákos - Szakács Miklós - Tóthné Gilán Zsuzsa - ifj. Rigó János - Urbancsek János
Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, I. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Asszisztált Reprodukciós Osztály, Budapest
BEVEZETÉS: A meddőség kezelésének széleskörben alkalmazott formája a méhűrbe történő ondófelhelyezés (intrauterin inszemináció), amely reális esélyt biztosít a teherbeeséshez, ugyanakkor a petefészek-stimuláció lehetséges szövődményeit (túlstimuláció, többes terhesség) és a meddőségi kezelés költségét minimalizálja.
ANYAG ÉS MÓDSZER: Retrospektív tanulmányunkban klinikánk Asszisztált Reprodukciós Osztályán az elmúlt 15 évben (1994 és 2008 között) elvégzett 4329 homológ inszeminációs kezelési ciklus adatait elemeztük, különös tekintettel a petefészek-stimuláció módja, valamint az andrológiai paraméterek és a kezelés eredményessége közötti összefüggésekre. A kezeléseket ismeretlen vagy andrológiai eredetű meddőség javallata alapján a terhesség létrejöttéig vagy legfeljebb hat kezelési ciklusig végeztük.
EREDMÉNYEK: A létrejött 486 terhesség 11,2%-os terhességi aránynak felelt meg. A legmagasabb terhességi arányt (360/3077; 11,7%) a kombinált klomifén + gonadotropin stimulációval kezelt betegek csoportjában értük el. A 40 év alatti életkori csoportban 11,7%-os (473/4037) terhességi arányt sikerült elérni, azonban a 40 év feletti nőbetegek esetében a terhességi arány csak 3,5% (9/259) volt. A hatodik kezelési ciklusokban 14,2% (29/204) lett a terhességi arány, amely hasonló a korábbi kezelési ciklusok terhességi arányaihoz (1. kezelés: 183/1498, 12,2%; 2. kezelés: 123/1041, 11,8%; 3. kezelés: 78/726, 10,7%; 4. kezelés: 46/467, 9,9%; 5. kezelés: 23/311, 7,4%). Amennyiben a méhüregbe felhelyezett progresszív spermiumok száma meghaladta az 5 milliót, úgy a terhességi arány 12% volt (373/3111). 5 milliós progresszív spermiumszám alatt azonban csak 7,6%-os (46/603) terhességi arányt sikerült elérnünk.
KÖVETKEZTETÉSEK: Az elmúlt 15 évben osztályunkon elvégzett 4329 intrauterin inszeminációs kezelés eredményeinek értékelése arra utal, hogy az ismeretlen eredetű, valamint a mérsékelt andrológiai eredetű meddőség esetén a nőbeteg 40 éves koráig, legfeljebb 6 kezelési cikluson keresztül, az intrauterin inszemináció hatékony kezelési mód.
Szekció 5. | 2010. november 5. 14:00-14:30
A-0021
KÁR-TALANÍTÁS
Bógyi Attila* - Bógyi György** - Viktor Erika***
*dr Lukács László és Társai Ügyvédi Iroda, Budapest
**Telki Nemzetközi Magánkórház, Telki
***Szent Rókus Kórház és Intézményei, Budapest
CÉLKITŰZÉS: segítséget nyújtani a gyakorló orvosok számára a tevékenységükkel kapcsolatos kártérítési felelősség minimalizálására.
Az orvosokat terhelő polgári jogi kártérítési felelősség, mint speciális felelősségi alakzat ismertetése. A specifikumok bemutatása a jogtörténeti előzmények és a témával kapcsolatos elméleti és gyakorlati vitapontok ismertetésén keresztül.
A fentieken túl az előadás nem titkolt célja, hogy olyan, a gyakorlatban is használható javaslatokkal szolgáljon, melyek figyelembevételével a gyógyító tevékenységhez kapcsolódó kártérítési felelősség még kellő időben megelőzhető, kizárható. Itt azon jogintézmények és szabályozási pontok bemutatása történik, melyek ismerete minden gyakorló orvos számára nélkülözhetetlen.
A hatályos hazai jogi szabályozáson - a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény és az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény vonatkozó jogszabályhelyein - túl a vagyoni és nem vagyoni kártérítéssel kapcsolatos bírósági gyakorlat tanulságul szolgáló esetei is bemutatásra kerülnek.
Szekció 5. | 2010. november 5. 14:00-14:30
A-0040
A FÉRFI-FOGAMZÁSGÁTLÁS JOGI PROBLÉMÁI
Papp Judit Evelin - Dósa Ágnes
Budapest
A szerzők a művi meddővététellel kapcsolatos munkájuk első részében a férfi-fogamzásgátlás és a családtervezés viszonyának társadalmi vonatkozásaival foglalkoznak. Áttekintik a hazai művi fogamzásgátlás jogi történetét, ennek során felvetik a hazai fogámzásgátlási gyakorlat kapcsán észlelt problémákat, és összefoglalják ezek jogi szabályozásával kapcsolatos észrevételeiket. A fogamzásgátlással kapcsolatos törvényi szabályozás az elmúlt évtizedekben többször változott, biztos jeléül annak, hogy a kialakulófélben lévő orvosi jogi gyakorlat folyamatos törvényi követést igényel. Már napjainkban is felmerül néhány új kérdés, mint például a beavatkozás magángyakorlatban/magánintézményben való végezhetősége, a külföldi állampolgárokkal kapcsolatos ilyen irányú tevékenység jogi sokrétűségének (EU állampolgárok, EU-n kívüli állampolgárok) átgondolása.
Az új kérdések jogi megválaszolására gyakorlati orvosi igény van.
Szekció 5. | 2010. november 5. 14:00-14:30
A-0015
OSTEOPOROSIS IDŐSÖDŐ FÉRFIAKBAN
Lakatos Gergely
Semmelweis Egyetem ÁOK VI., Budapest
Hosszú ideig azt tartottuk, hogy az osteoporosis a nők betegsége. Az utóbbi években azonban kiderült, hogy az 50 év feletti férfiak egyötöde osteoporotikus csonttörést fog elszenvedni élete folyamán, és ez egyre komolyabb egészségügyi problémát okoz világszerte. Míg Amerikában 1-2 millió, Magyarországon több mint 300.000 férfit érint a betegség. A csonttöréseket követő halálozási ráta a férfiak esetében magasabb, mint a nőknél. A patofiziológiai eltérések a csontban, illetve ezen eltérések különbözősége a nemek között fontos alapkövét képezik a diagnosztikában és a terápiában adódó lehetőségek megértésének. Jelentős szerepe van az idősödő férfiak hypogonadismusának is a csontvesztés kialakulásában. Az elmúlt évek kutatási eredményei közelebb hoztak minket a férfi csontritkulás megértéséhez, mind elméleti, mind klinikai szinten. Az előadásban azon patofiziológiai, diagnosztikus és kezelési ismereteket foglalom össze röviden, amelyek elsajátítása fontos lehet a korosodó férfiakkal foglalkozó szakemberek számára.
Szekció 6. | 2010. november 6. 9:30-10:30
A-0018
NŐI SZEXUÁLIS ZAVAROK ÉS A FÉRFI KOMPETENCIÁJA
Klettner Anikó
Honvéd Kórház - ÁEK, Urológiai Osztály, Andrológiai Centrum, Budapest
A szexuálpszichológiai praxis során milyen összefüggések mutathatók ki a férfi szexuális diszfunkciók és a partnernők szexuális zavarai között?
Mit tehet a férfi a saját- és a nő szexualitásának rendezése érdekében?
Milyen főbb lehetőségek fedezhetők fel önismereti, párkapcsolati-kommunikációs és szexuáltechnikai területen, amelyek jobbá, harmonikusabbá tehetik a szexuális életet?
Van-e jelentősége a felnőttkori ismeretszerzésnek a nemi életben?
Megváltoztathatók-e a rossz beidegződések és automatizmusok, feloldhatók-e a gátlások és a szégyenlősség az intimitás területén?
Ezekre a kérdésekre keresi a választ az előadás, nem teljességre törekedve, hanem inkább gondolatébresztés céljából.
Szekció 6. | 2010. november 6. 9:30-10:30
A-0031
A TESZTOSZTERONPÓTLÁS HELYZETE MAGYARORSZÁGON. NEMZETKÖZI ÉS HAZAI TENDENCIÁK
Szántó Árpád
Pécsi Tudományegyetem, Urológiai Klinika, Pécs
A férfi hypogonadizmus nemcsak hazánkban, világszerte még aluldiagnosztizált és alulkezelt betegség. Korábban a kezelés elterjedésének gátat szabhattak a tesztoszteronpótló-terápia prosztatarák kialakulási kockázatát fokozó hatásával kapcsolatos bizonytalanságok és félelmek. Mára már egyre több evidencia támasztja alá, hogy a tesztoszteronpótlás hosszútávon is biztonságos, a kezelt páciensek száma mégis jelentősen elmarad a vélhetően kezelésre szoruló populációtól. Mekkora ez a különbség? Az előadó szembe állítja a prevalenciaadatokat a ténylegesen kezelt betegek számával, továbbá megmutatja a hazai és nemzetközi tendenciákat a különböző tesztoszteronpótló készítmények alkalmazási gyakorlatában.
Szekció 6. | 2010. november 6. 9:30-10:30
A-0043
A LEVITRA ÚJ FORMULÁJÁNAK HATÉKONYSÁGA ÉS BIZTONSÁGOSSÁGA:
KLINIKAI VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK
Kopa Zsolt
Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Andrológiai Centrum, Budapest
A szájon át szedett szedett foszfodieszteráz-5-gátlók (PDE-5-gátlók) a merevedési zavar (erektilis diszfunkció, ED) kezelésének elsőként választandó szerei. Számos klinikai és forgalomba hozatalt követő, megfigyelésen alapuló vizsgálat során igazolták a Levitra(r) (vardenafil) hatásosságát és biztonságosságát ED-ben szenvedő férfiak esetében.
A páciensek igényeihez igazodva mára kifejlesztették a Levitra(r) szájban oldódó tabletta (orodispersible tablet, ODT) formuláját, amely gyorsan elolvad a szájban, így bevételéhez nincs szükség vízre vagy egyéb folyadékra. Ez a gyógyszerforma a legtöbb, ED-ben szenvedő férfi számára hatékony 10 mg-os dózisban lesz elérhető.
A Levitra(r) szájban oldódó tabletta lehetővé teszi a klinikusok számára, hogy olyan kezelést ajánljanak fel betegeiknek, amely a hagyományos PDE-5-gátlót tartalmazó gyógyszerformákhoz képest kényelmesebb, diszkrétebb és elegánsabb.
Az előadó bemutatja a közelmúltban lezárult POTENT I. és II. vizsgálatok eredményei alapján a vardenafil szájban oldódó formulájának hatékonyságát és biztonságosságát.
Szekció 6. | 2010. november 6. 9:30-10:30
A-0046
MEREVEDÉSI ZAVARBAN SZENVEDŐ, DIABETESES FÉRFIBETEGEKNÉL ELÉRT ARTERIA DORSALIS PENIS ÁRAMLÁSFOKOZÓDÁS MAGAS FREKVENCIÁS INGERÁRAM-KEZELÉSSEL
Damásdi Miklós* - Vágási Katalin** - Molnár Gergő Attila** - Farkas László* - Wittmann István**
*Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Urológiai Klinika, Pécs
**Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, II. Belgyógyászati Klinika, Pécs
Klinikai tanulmányunkban a HF-EMS (magasfrekvenciás ingeráram) kezelés artériás áramlási hatásait, illetve laboratóriumi eredményekben történő változásait, validált kérdőívek eredményeit vizsgálta 2-es típusú cukorbeteg férfiak körében. A tanulmány legfontosabb eredménye annak a mérési eredménynek a ténye, mely a kezelést követően azonnal elvégzett áramlási érték, illetve a kiindulási és 1 hónapos érték között szignifikáns áramlásbeli növekedését mutatta. A kezelésnek akut hatása mérhető, krónikus hatása jelenlegi eredményeink alapján nincs. Az intracavernosus papaverin-injekció beadását követően elért semirigid állapotban a mérési eredményeink szignifikáns növekedési eltéréseket mutattak az áramlási paraméterek tekintetében, és ez a klinikai tanulmány egész hossza alatt kimutatható volt. A HF-EMS eszköz a hímtag áramlási paramétereinek javulásában gyakorolt hatásmechanizmusa teljes egészében nem ismert, ez irányú további vizsgálatok, illetve megnövelt beteganyag vizsgálatai szükségesek.
Szekció 6. | 2010. november 6. 9:30-10:30
A-0045
NŐI SZEXUÁLIS ZAVAROK ORGANIKUS HÁTTERE
Bardóczy Zsolt
MediMOM Egészségközpont, Budapest
A női szexuális zavarok jelentős hányada vezethető vissza organikus eredetre. A hüvelyi diszkomforttól, a súlyos endometriosis által okozott alhasi fájdalomig számos kórkép ismeretes. Az urológia–nőgyógyászat határterületei közül a genitális infekciók képezik a legjelentősebb kóroki tényezőt. A fertőzések gyakran krónikus jellege, az idők folyamán egyéb társuló kórképek tünetmódosító hatása jelentős kihívást jelent a kezelő orvos számára. Ezen rövid áttekintés a hatékonyabb együttműködést kívánja elősegíteni urológus, andrológus és a nőgyógyász között.
Szekció 7. | 2010. november 6. 10:45-11:45
A-0005
MEREVEDÉSI ZAVAR VALÓS ELőFORDULÁSI GYAKORISÁGA UROLÓGIAI SZAKRENDELÉSEN MEGJELENT BETEGEKNÉL
Benyó Mátyás - Fábián Ákos - Besenyei Róbert - Csanádi Gábor - Molnár Zsuzsanna - Varga Attila - Tóth Csaba - Flaskó Tibor
Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum (DE OEC) Urológiai Klinika, Debrecen DE OEC Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszék, Debrecen
CÉLKITŰZÉS: Az erektilis diszfunkció sok esetben az első és egyetlen jele a kezdődő kardiovaszkuláris megbetegedéseknek. Ugyanakkor a betegek szégyenérzete, az urológiai szakrendelések túlterheltsége, valamint a betegség jellege miatt a legtöbb esetben a merevedési zavarok nem kerülnek felderítésre sem más járóbeteg-, sem urológiai ellátás keretein belül. A szerzők prospektív tanulmányuk céljául tűzték ki az erektilis diszfunkcióban szenvedő betegek valós arányának, és betegségük súlyosságának felmérését anonim űrlap segítségével.
MÓDSZER: A kérdőív a standard IIEF-5 (international index of erectile function) kérdések mellett adatokat gyűjtött az életkorra, az élvezeti szerekre (kávé, alkohol, dohányzás, kábítószer), a már felderített kardiovaszkuláris és pszichiátriai megbetegedésekre, a jóindulatú prosztatamegnagyobbodásra, annak gyógyszeres vagy sebészi kezelésére, valamint prosztatarákra vonatkozóan a DE OEC Urológiai Klinika járóbeteg-rendelésein.
EREDMÉNYEK: 533 kérdőívet töltöttek ki a betegek értékelhetően, melyek alkalmasak voltak statisztikai elemzésre. A válaszadók átlagos életkora 48.6 év volt (18-90) és az átlagos IIEF score 18.3 pontnak adódott (5-25). A merevedési zavar súlyossági foka az alábbi eloszlást mutatta: egészséges 211 fő (39.6%), enyhe 145 fő (27.2%), közepes 91 fő (17.1%), közepesen súlyos 42 fő (7.9%), súlyos 44 fő (8.3%). Összesítve tehát a vizsgált betegpopuláció tekintetében 60.4%-os volt az erektilis diszfunkció aránya, szemben az urológiai és andrológiai szakrendelésen megjelent betegek 8,3%-ban ismert merevedési zavarával. Az élvezeti szerek közül a kábítószer-fogyasztást összesen hárman jelölték meg, ezért ezek a személyek kikerültek a feldolgozásból. A statisztikai elemzés szerint az életkor, a dohányzás, a kardiovaszkuláris és pszichiátriai megbetegedések, valamint a rosszindulatú prosztatadaganat szignifikánsan csökkenti, a kávé és a kis mennyiségű alkoholfogyasztás növeli, a jóindulatú prosztatamegnagyobbodás és kezelése pedig nem befolyásolja a merevedési készséget. A statisztikai analízis során multiparaméteres lineáris regressziót használtak.
KÖVETKEZTETÉS: A merevedési zavarral kezelt férfiak száma messze elmarad az erektilis diszfunkcióban ténylegesen szenvedők arányától. Az életminőség javítása és prevenció céljából az élvezeti szereket nagyobb mennyiségben fogyasztók, valamint ismert kardiovaszkuláris, illetve pszichiátriai betegek körében érdemes a merevedési zavar szűrésével kiemelten foglalkozni. A probléma felderítése nem csak az urológusok és andrológusok feladata, hiszen a magyar lakosság egyik vezető halálozási okaként jelentkező szív- és érrendszeri megbetegedések egy része ez által felderíthető, és a beteg időben specialistához (andrológus) küldhető lenne.
Szekció 7. | 2010. november 6. 10:45-11:45
A-0011
AZ ERECTILIS DYSFUNCTIO KEZELÉSE NAPJAINKBAN
Mohamed Azmi
Fővárosi Önkormányzat Egyesített Szent István és Szent László Kórház Rendelőintézet, Budapest
A szerzők beszámolnak az erectilis dysfunctio kezeléséról a PDE5-gátlók megjelenése előtt és után.
120 betegről számolnak be, akik a PDE5-gátlók megjelenése előtt rendszeresen alkalmaztak SCAT terápiát. A PDE megjelenése után 70 beteg egyáltalán nem alkalmazza aSCAT-ot, 30 beteg vegyesen használja. 20 betegnél nem vált be a PDE5, ezért továbbra is a SCAT-ot alkalmazza.
A szerzők beszámolnak az erectilis dysfunctio diagnosztikájáról a PDE5 megjelenése előtt és után. A pénisz protézis-beültetés igen háttérbe szorult, ezért a mi osztályunkon elvétve végezzük ezt a műtétet az utóbbi időben. A SCAT terápia szövödményeivel (priapizmus) ritkán talákozunk, ami tükrözi, hogy a SCAT kezelés is háttérbe szorult.
Szekció 7. | 2010. november 6. 10:45-11:45
A-0014
A FÉRFIAK SZEXUÁLIS ZAVARAINAK CSÖKKENTÉSE A KOMBINÁLT
SZÍNTERÁPIÁVAL
Vincze-Tiszay Gabriella - Vincze János
EEKNA, Budapest
BEVEZETÉS: A nyugdíjba vonuló férfikorosztály az aktív foglalkoztatásból való kiesés miatt erős stresszhelyzetbe kerül, mert a nyugdíjazásig mindennap volt rendszeres elfoglaltsága, és a foglalkozása során valamint a munkahelyi közösség légköre hozzájárult a sikerek és kudarcok váltakozó átéléséhez. A nyugdíjas állapotakor minőségi változás következik be a nagyfokú izoláltság dominanciája miatt. A személyiség komponensei, a pszichés változást megérzik, a feleslegessé válás érzése, illetve az inaktív státus a fiziológiai működést negatívan befolyásolja, és ennek következtében szexuál-potenciális zavarok jöhetnek létre.
MÓDSZER: 21 férfinál - 65-75 év közöttieknél - alkalmaztunk kombinált színterápiát. A 21 kísérleti személy a kísérletek megkezdése előt arról számolt be, hogy ebben az idősebb korban szexuális zavarok léptek fel a fiatalabb életkorához képest. A módszer első része: a belső stabilitás elérése a Schultz-féle autogén tréning alkalmazásával; a második része: a gerjesztési állapot fokozásához a Med-ColorTM hegyikristály- és fényterápiás készüléket alkalmaztuk.
EREDMÉNYEK: A Schultz-féle autogén tréning első két fázisának alkalmazása, a nehézség és melegség érzéseinek progresszív generalizált megjelenése, a passzív koncentráció által magabiztonságot szolgált, hogy érzései felett uralkodni tud és szervezete megfelelő válaszreakciókat ad. A Med-ColorTM készülék segítségével alkalmazott megfelelő színkombinációk segítségével sikeresen csökkentette a fellépő ambivalenciazavarokat.
KÖVETKEZTETÉS: Időskori funkcionális szexuális zavarok esetén az általunk vizsgált kísérleti személyek kedvező eredményekről számoltak be a kombinált színterápia hatására.