Le­ány vagy fiú? Avagy a szü­le­ten­dő gyer­mek ne­me meg­vá­lasz­tá­sá­nak kérdései

Össze­fog­la­lás A szer­ző a meg­ter­mé­ke­nyí­tés előt­ti nem­meg­vá­lasz­tás so­kat vi­ta­tott té­má­já­nak csa­lád­ter­ve­zé­si szem­pont­ja­it fog­lal­ja össze.


A szer­ző a meg­ter­mé­ke­nyí­tés előt­ti nem­meg­vá­lasz­tás so­kat vi­ta­tott té­má­já­nak csa­lád­ter­ve­zé­si szem­pont­ja­it fog­lal­ja össze.

Szerző: Dr. Lan­tos Ist­ván1
1Or­szá­gos Gyer­mek-egész­ség­ügyi In­té­zet, Pre­ven­ci­ós Fő­osz­tály, Bu­da­pest Pest Me­gyei Flór Fe­renc Kór­ház, Uro­ló­gi­ai Osz­tály, Kis­tar­csa

I.

Az em­be­ri­ség ősi vá­gya a gyer­mek ne­mé­nek tu­da­tos be­fo­lyá­so­lá­sa, ko­ráb­ban el­ső­sor­ban a fo­ko­zott fiú­igény mi­att. Az ural­ko­dó­há­zak­ban so­ká­ig, de sok hely­ütt még ma­nap­ság is, csak fi­úk örö­köl­het­tek. A fiú­igény szin­te ál­ta­lá­nos­nak volt mond­ha­tó, mi­vel a fi­úk vit­ték to­vább a csa­lá­di ne­vet és sok­szor a va­gyont, az ő fi­zi­kai ere­jük meg­ha­tá­ro­zó­nak bi­zo­nyult a pa­rasz­ti gaz­da­sá­gok­ban és ál­ta­lá­ban a két­ke­zi mun­ká­ban, nem be­szél­ve a fér­fi­ak tár­sa­da­lom­ban be­töl­tött do­mi­náns sze­re­pé­ről. Ezt az igény so­ká­ig va­rázs­la­tok­kal és imád­ko­zá­sok­kal pró­bál­ták ki­elé­gí­te­ni.


A nem­meg­vá­lasz­tás igé­nye csak­nem min­dig a két vagy több azo­nos nemű gyer­mek­kel ren­del­ke­zők kö­ré­ben me­rült fel erő­tel­je­seb­ben.

 

II.

Egé­szen az 1990-es évek vé­gé­ig csak két, ta­pasz­ta­la­to­kon ala­pu­ló el­já­rás se­gí­tet­te a csa­lád­ter­ve­ző­ket.


A gyer­mek ne­me a meg­ter­mé­ke­nyí­tést vég­ző on­dó­sejt ne­mi kro­mo­szó­má­já­tól függ. A fo­gam­zás nap­já­nak cél­za­tos meg­vá­lasz­tá­sa se­gít­he­ti a kí­vánt nemű utód el­éré­sét. Az X kro­mo­szó­ma a na­gyob­bak kö­zé tar­to­zik, az Y a leg­ki­sebb. Így, ért­he­tő­en, az Y ne­mi kro­mo­szó­má­jú on­dó­sej­tek gyors­ab­bak, míg az X ne­mi kro­mo­szó­má­jú­ak las­sab­bak.


Ezért azok­nak a pá­rok­nak, akik fi­út sze­ret­né­nek, a fo­gam­zás ér­de­ké­ben a sze­ret­ke­zést köz­vet­le­nül a tü­sző­re­pe­dés előt­ti órák­ra kell idő­zí­te­ni. Ez­zel szem­ben, akik le­ányt sze­ret­né­nek, a fo­gan­ta­tás ér­de­ké­ben sze­ret­ke­zé­sü­ket 24–36 órá­val a tü­sző­re­pe­dés, vagy­is a pe­te meg­je­le­né­se előtt­re he­lyes idő­zí­te­ni­ük.


A hü­vely vegy­ha­tá­sá­nak tu­da­tos be­fo­lyá­so­lá­sa is se­gí­ti a ta­pasz­ta­la­tok sze­rint a kí­vánt nemű gyer­mek fo­gan­ta­tá­sát. A sa­vas vegy­ha­tás fo­ko­zá­sa in­kább a lá­nyok, míg a lú­gos irány­ba to­lás in­kább a fi­úk nem­zé­sé­nek ked­vez. A két mód­szer kom­bi­ná­lá­sá­val szá­mot­te­vő­en el­tol­ha­tó  a  szo­ká­sos  szü­le­tés­ko­ri  ne­mi  arány (amely 51% fi­ú­nak és 49% le­ány­nak fe­lel meg) a kí­vánt irány­ba.

 

III.

A  mag­zat  kro­mo­szó­mái  az  1970–es  évek­től kezd­ve vál­tak vizs­gál­ha­tó­vá a sú­lyos kö­vet­kez­mé­nyek­kel já­ró kro­mo­szó­ma­a­ber­rá­ci­ó­ik, így a Down-kór fel­is­me­ré­se ér­de­ké­ben. A baj kór­is­mé­zé­sét kö­ve­tő­en a szü­lők dönt­het­nek a mag­zat meg­tar­tá­sá­ról vagy a ter­hes­ség meg­sza­kí­tá­sá­ról. A mag­zat ne­mé­nek meg­ha­tá­ro­zá­sa se­gít­het a nem­hez kö­tött, csak fi­úk­ban elő­for­du­ló be­teg­sé­gek, pl. a Du­chen­ne-fé­le izom­be­teg­ség vagy a vér­zé­keny­ség mag­za­ti kór­is­mé­zé­sé­ben is. Vi­szont csu­pán a mag­zat ne­mé­nek meg­is­me­ré­se mi­att vég­zett kro­mo­szó­ma­vizs­gá­lat, majd az en­nek alap­ján ho­zott dön­tés a ter­hes­ség meg­tar­tá­sá­ról vagy meg­sza­kí­tá­sá­ról ter­mé­sze­te­sen ná­lunk sem en­ged­élye­zett.


A  pre­kon­cep­ci­o­ná­lis  nem­sze­lek­ció  az X és Y kro­mo­szó­mát hor­do­zó sper­mi­u­mok meg­ter­mé­ke­nyí­tés előt­ti szét­vá­lasz­tá­sán ala­pul. Er­re ko­ráb­bi pró­bál­ko­zá­sok vol­tak: az on­dó al­bu­min­grá­di­ens­ben vég­zett cent­ri­fu­gá­lá­sa, a Per­coll-grá­di­ens­ben cent­ri­fu­gá­lás, a swim-up tech­ni­ka és a Sep­ha­dex-osz­lop hasz­ná­la­ta. Ezek a pró­bál­ko­zá­sok, bár né­me­lyi­kü­ket több he­lyen gya­kor­lat­ban is hasz­nál­ják, a kro­mo­szó­ma­vizs­gá­la­tok sze­rint nem bi­zo­nyul­tak elég­gé ha­té­kony­nak.


Az X il­let­ve Y kro­mo­szó­mát hor­do­zó sper­mi­u­mok flow-ci­to­met­ri­ás szét­vá­lasz­tá­sa, az úgy ne­ve­zett Mic­ro­Sort tech­ni­ka, le­he­tő­sé­get te­remt ha­té­ko­nyabb pre­kon­cep­ci­o­ná­lis nemsze­lek­ci­ó­ra. Ez­zel a mód­szer­rel az X kro­mo­szó­mát hor­do­zó sper­mi­u­mok 88%-os, az Y kro­mo­szó­mát hor­do­zók 69%-os biz­ton­ság­gal vá­lo­gat­ha­tók szét. Az el­já­rás alap­ját az ké­pe­zi, hogy az X kro­mo­szó­mát hor­do­zó on­dó­sej­tek 2,8%-kal több DNS-t tar­tal­maz­nak, mint az Y kro­mo­szó­mát hor­do­zók. A kro­mo­szó­má­kat flu­o­roch­rom-ben­zi­din­nel je­lö­lik meg, amely a DNS-hez kö­tőd­ve UV fény ha­tá­sá­ra flu­o­resz­kál, így a ci­to­mé­ter a sper­mi­u­mo­kat sze­lek­tál­ni tud­ja.


A mód­szer ha­tá­sos­sá­gát a szét­vá­lo­ga­tott sper­mi­u­mok­kal vég­zett meg­ter­mé­ke­nyí­tés (int­ra­u­te­rin in­sze­mi­ná­ci­ót vé­gez­ve vagy IVF so­rán fel­hasz­nál­va) utá­ni szü­le­té­sek iga­zol­ták.

 

IV.

Auszt­rá­li­á­ban is nagy gon­dot oko­zott a né­pes­ség­fo­gyás.  A  ná­lunk  ala­cso­nyabb  ha­lá­lo­zá­si arány el­len­ére. Eb­ben a kon­ti­nens­nyi or­szág­ban csak 19 mil­li­ó­an él­nek. Pró­ba­ként Vik­tó­ria ál­lam­ban en­ged­élyez­ték a gyer­mek ne­mé­nek tu­da­tos meg­vá­lasz­tá­sát olyan pá­rok­nál, akik­nek már volt gyer­me­kük.


Két na­gyon fon­tos ta­nul­ság­gal szol­gált ez a tár­sa­dal­mi kí­sér­let. Egy­részt je­len­tő­sen nö­ve­ke­dett a szü­le­té­sek szá­ma, és en­nek kö­szön­he­tő­en meg­állt a né­pes­ség fo­gyá­sa. Más­részt nem vál­to­zott meg az új­szü­löt­tek ne­mi ará­nya, mert az azo­nos nemı gyer­mek­kel ren­del­ke­zők ará­nya hoz­zá­ve­tő­le­ge­sen azo­nos volt.

 

V.

Vizs­gál­juk meg most a ha­zai de­mog­rá­fi­ai hely­ze­tet (1. táblázat).


1938-ban a szü­le­tett gyer­me­kek 1/3-a volt csak el­ső­szü­lött. A 2000-es évek­re kö­zel a fe­le. Az 1938-ban a szü­le­tett gye­re­kek 1/3-a volt 4. vagy ma­ga­sabb sor­szá­mú szü­lött, a 2000-es évek­re ke­ve­sebb, mint a ti­ze­de. Az összes szü­le­té­sek szá­ma a fel­ére csök­kent.

 

VI.

Te­gyünk itt a tárgy­hoz nem tar­to­zó, más szo­ci­o­ló­gi­ai fo­lya­ma­to­kat jel­ző, de tár­sa­da­lom­po­li­ti­ka­i­lag igen fon­tos meg­jegy­zést. Év­ti­ze­de­ken ke­resz­tül a há­zas­sá­gon kí­vül szü­le­tett gyer­me­kek ará­nya 5–10 % kö­zött moz­gott, míg a XX. sz. 90-es év­ti­ze­dé­ben 10% fö­lé emel­ke­dett, és nap­ja­ink­ra meg­kö­ze­lí­tet­te a 40%-ot (2. táblázat).

 

VII.

Ide kí­ván­ko­zik, hogy po­le­mi­zál­junk a ki­vá­ló bün­te­tő­jo­gász, dr. Busch Bé­la tol­lá­ból meg­je­lent gon­do­la­tok­kal (Ma­gyar And­ro­ló­gia, 2009/2), ame­lyek­kel a bün­te­tő jog old­alá­ról vizs­gál­ta té­mán­kat. Iro­dal­mi hi­vat­ko­zá­sa­i­nak je­len­tős ré­sze val­lás-er­köl­csi mű, és dol­go­za­ta be­ve­ze­tő­jé­ben ezt ír­ja:


„Nincs már fo­gé­kony­sá­gunk ar­ra, hogy fel­is­mer­jük a szí­vünk­be írt ter­mé­sze­tes er­köl­csi tör­vényt, amely sze­rint az em­be­ri élet ér­té­ke a kez­de­té­től a vé­gé­ig szent. Az élet to­vább­adá­sa há­zas­sá­gi szö­vet­ség­ben meg­szen­telt ak­tus, nem az or­vo­sok és tech­ni­ku­sok ha­tal­má­ra bí­zott tech­ni­kai ma­ni­pu­lá­ció, amely al­kal­mat ad­hat a ge­ne­ti­kai tu­laj­don­sá­gok – így pél­dá­ul a fér­fi és női nem  –  sze­rin­ti  sze­lek­ci­ó­ra.  Ez  az  em­be­ri  élet mél­tó­sá­gá­nak és szent­sé­gé­nek sú­lyos meg­sér­té­se, hi­szen az or­vo­si be­a­vat­ko­zás nem vál­hat a sze­lek­ció esz­köz­évé.”


Mit kezd­jünk ak­kor a 2000-es évek­ben szü­le­tett gyer­me­kek har­ma­dá­val, akik há­zas­sá­gon kí­vül lát­ták meg a nap­vi­lá­got, va­la­mint azok­kal a há­zas­ság­ban szü­le­tett gyer­me­kek­kel, amely­ben a szü­lő­ket „csak” pol­gá­ri kö­te­lék fog­ja össze és nem egy­há­zi?


To­váb­bá a szer­ző a szü­le­ten­dő gyer­mek ne­me meg­vá­lasz­tá­sá­nak csak azon ese­te­i­vel fog­lal­ko­zik, ame­lyek­ben a már meg­ter­mé­ke­nyült pe­te­sejt­tel (ké­sőbb mag­zat­tal) tör­té­nik va­la­mi be­a­vat­ko­zás. Ezek az el­já­rá­sok éle­tet vesz­nek el, és ezt mi ma­gunk is a leg­ha­tá­ro­zot­tab­ban el­uta­sít­juk (ugyan nem val­lás-er­köl­csi ala­pon). Az ál­ta­lunk csa­lád­ter­ve­zé­si ok­ból tá­mo­ga­tott el­já­rás (az on­dó­sejt-sze­lek­ci­ót kö­ve­tő in­sze­mi­ná­ció) plusz éle­tet ad. Kü­lö­nö­sen az ál­ta­lam tá­mo­ga­tott for­má­ban: a ko­ráb­ban meg­szü­le­tett és meg­lé­vő egy vagy több azo­nos nemű gyer­mek ese­tén a kö­vet­ke­ző, má­sik nemű utód el­éré­se ér­de­ké­ben vég­zett el­já­rás.

 

VI­II.

A ko­ráb­bi csa­lád­vizs­gá­la­tok két fon­tos ta­nul­ság­gal zá­rul­tak. Az egyik, hogy a szü­lők­nek bi­zo­nyos fo­kig el­té­rő a vi­szo­nya a fi­a­ik­hoz és lá­nya­ik­hoz, de nagy öröm meg­íz­lel­ni mind­két faj­ta kap­cso­la­tot.


A má­sik, az azo­nos és el­té­rő nemű test­vé­rek szo­ci­a­li­zá­ló­dá­sát, vagy­is tár­sa­da­lom­ba va­ló be­il­lesz­ke­dé­sét vizs­gál­ta. Egy­be­hang­zó ta­nul­ság, hogy az el­len­té­tes nemű test­vé­rek­nek ke­ve­sebb konf­lik­tus­sal jár a fel­nőt­té vá­lá­suk, és prob­lé­ma­men­te­sebb a pár­kap­cso­la­tuk.


Min­de­zen ta­pasz­ta­la­tok is­me­re­té­ben ju­tott 2001 má­ju­sá­ban az Et­hics Co­mit­tee of Ame­ri­can So­ci­ety of Rep­ro­duc­ti­ve Me­di­ci­ne (Ame­ri­kai Rep­ro­duk­tív Or­vos­tár­sas­ág Eti­kai Bi­zott­sá­ga) a kö­vet­ke­ző aján­lá­sok meg­fo­gal­ma­zá­sá­ra a meg­ter­mé­ke­nyí­tés előt­ti, ne­mi szem­pon­tú sper­ma­sze­lek­ci­ó­ról:
Ha biz­ton­sá­gos és ha­tá­sos, ak­kor az or­vos ajánl­hat­ja ab­ban az eset­ben, ha tel­jes körű fel­vi­lá­go­sí­tást ad a koc­ká­za­tok­ról.


A szü­lők el­fo­gad­ják az utó­dot, ak­kor is, ha az el­já­rás si­ker­te­len­sé­ge mi­att nem az ál­ta­luk kí­vánt nemű gyer­mek szü­le­tik.


Nin­cse­nek ir­re­á­lis el­vá­rá­sa­ik a mód­szer­rel kap­cso­lat­ban.


Részt vesz­nek a mód­szer biz­ton­sá­gos­sá­gát, ha­tá­sos­sá­gát, de­mog­rá­fi­ai ha­tá­sa­it vizs­gá­ló ku­ta­tá­sok­ban.


A fen­ti­ek alap­ján az USA-ban a mód­szert kli­ni­kai kí­sér­let­ként al­kal­maz­zák.


A nem ki­vá­lasz­tá­sá­ra hasz­nált leggya­ko­ribb mód­szer In­di­á­ban és Kí­ná­ban az ult­ra­han­gos vizs­gá­la­tot kö­ve­tő ter­hes­ség­meg­sza­kí­tás. Mind­két or­szág­ban ez a sze­lek­ció ki­zá­ró­lag a le­ány mag­za­tok abor­tu­szát je­len­ti. Ezek­ben az or­szá­gok­ban azért en­ged­élyez­ték a pre­kon­cep­ci­o­ná­lis nem­meg­ha­tá­ro­zást, hogy ez­zel csök­kent­sék az abor­tu­szo­kat.


Az Egye­sült Ki­rály­ság­ban vi­ta fo­lyik az al­kal­ma­zás­ról. Iro­dal­mi ada­tok nem tá­maszt­ják alá azt a fé­lel­met, hogy tor­zul­na a ne­mek ará­nya a be­a­vat­ko­zás kö­vet­kez­té­ben.

 

IX.

Az él­ve­szü­le­té­si sor­rend nem be­fo­lyá­sol­ja a ne­mi arányt  (3. táblázat).

 

Az el­ső­nél a ma­ga­sabb szá­mú él­ve szü­le­tett gyer­me­kek szá­mát úgy kap­juk meg, hogy az adott év összes szü­le­tés szá­má­ból le­von­juk az el­ső él­ve szü­le­tett gyer­me­kek szá­mát (4. táblázat). Ha a má­so­dik vagy töb­be­dik gyer­me­kek szá­má­nak húsz szá­za­lé­kos nö­ve­ke­dé­sét le­het­ne el­ér­ni, az kb. 10000 plusz gyer­me­ket je­len­te­ne éven­te. Te­hát a fo­gam­zás előt­ti, az on­dó­sej­tek szét­vá­lasz­tá­sán ala­pu­ló el­já­rás­tól a szü­le­tés­szám je­len­tős nö­ve­ke­dé­se len­ne vár­ha­tó. En­nek re­a­li­tá­sát a 80-as évek­ben vég­zett fel­mé­ré­sünk iga­zol­ja. Az ak­kor 80000-re be­csült két vagy több azo­nos nemű gyer­mek­kel ren­del­ke­ző és még nem­ző­ké­pes ko­rú pá­rok kö­ré­ben vég­zett rep­re­zen­ta­tív vizs­gá­lat sze­rint két­har­ma­duk vál­lal­ko­zott vol­na még egy gyer­mek­re, ha va­ló­színısít­he­tik az annyi­ra óhaj­tott el­len­té­tes nemı gyer­mek szü­le­té­sét.

 

X.

A ma­gyar Bün­te­tő Tör­vény­könyv sze­rint vi­szont: „Aki  a  szü­le­ten­dő  gyer­mek  ne­mé­nek meg­vá­lasz­tá­sá­ra irá­nyu­ló be­a­vat­ko­zást vé­gez, bıntet­tet kö­vet el, és öt évig ter­je­dő sza­bad­ság­vesz­tés­sel bün­te­ten­dő.”


Az egész­ség el­le­ni bıncse­lek­mé­nye­ket a 1998. évi XXII. tör­vény (a BTK mó­do­sí­tá­sa) sza­bá­lyoz­ta kü­lön fe­je­zet­ként, és új tény­ál­lá­so­kat ho­zott az egész­ség­ügyi be­a­vat­ko­zás, az or­vos­tu­do­má­nyi ku­ta­tás rend­je, az ön­ren­del­ke­zés el­le­ni bıncse­lek­mé­nyek cím­mel.


Ez­zel pár­hu­za­mo­san a 97. évi CLIV. Egész­ség­ügyi Tör­vény ren­del­ke­zé­se­i­vel va­ló vissza­élés meg­aka­dá­lyo­zá­sát a fen­ti mó­do­sí­tás ga­ran­tál­ja.


Az Eu­ró­pa Ta­nács kez­de­mé­nye­zé­sé­re szü­le­tett meg az „Egyez­mény az em­be­ri jo­gok­ról és a bi­o­me­di­ci­ná­ról”, mely szük­sé­ges­nek tart­ja a bün­te­tő­jo­gi fe­le­lős­ség ki­ter­jesz­té­sét a bi­o­me­di­ci­na te­rü­le­té­re.


Egy cse­lek­mény bűncse­lek­ménnyé nyil­vá­ní­tá­sa és így a BTK lá­tó­kö­ré­be vo­ná­sa az­zal in­do­kol­ha­tó, hogy a cse­lek­mény olyan tár­sa­dal­mi ér­de­ket sért, amely mi­att a bün­te­tő jog, mint ul­ti­ma ra­tio, a tár­sa­dal­mat sér­tő cse­lek­mé­nyek ke­ze­lé­sé­nek szub­szi­di­á­ri­us esz­kö­ze, fel­tét­le­nül al­kal­ma­zan­dó.
El le­het azon gon­dol­kod­ni, hogy mi a cse­lek­mény tár­sa­da­lom­ra vesz­élyes­sé­ge, amely meg­ala­poz­za jog­el­len­es­sé­gét és bıncse­lek­mé­nyi jel­le­gét. Ha az el­ső vagy má­so­dik (és ma­ga­sabb sor­szá­mú) gyer­mek után eset­leg meg­en­ged­he­tő len­ne a meg­ter­mé­ke­nyí­tés előt­ti sper­mi­um­sze­lek­ció, ak­kor ez nem tár­sa­dal­mi ér­de­ket sér­te­ne, ha­nem ta­lán in­kább szol­gál­na. Ha pe­dig ez így len­ne, ak­kor nyil­ván nem in­do­kolt, hogy a BTK ezt bün­tes­se. A sza­bá­lyo­zás alól ki­von­ni jog­tech­ni­ka­i­lag a mos­ta­ni­hoz ha­son­ló­an le­het, azt kell mon­da­ni, hogy nem bün­tet­he­tő az Egész­ség­ügyi Tör­vény xy §-a sze­rin­ti eset­ben. Az Egész­ség­ügyi Tör­vény ugyan­is, mint mö­göt­tes sza­bály töl­ti meg tar­ta­lom­mal a BTK ezen ke­ret disz­po­zí­ció jel­legű tény­ál­lá­sát.


A jog­sza­bály kom­men­tár­ját vizs­gál­va ta­lá­lunk né­hány ér­de­kes­sé­get.


Nem gon­do­lom, hogy elő­ké­szü­let len­ne az ivar­sejt vizs­gá­la­ta a ne­met il­le­tő­en, hi­szen ez a fel­is­me­rés ön­ma­gá­ban sem­mi­fé­le to­váb­bi be­a­vat­ko­zás meg­té­te­lét nem he­lye­zi ki­lá­tás­ba, más­részt a tör­vény az elő­ké­szü­le­tet nem ren­de­li bün­tet­ni.


A már meg­lé­vő mag­zat ne­mé­nek meg­vál­toz­ta­tá­sa nyil­ván je­len­leg non-sen­se, de a kom­men­tár sze­rint ezen az ala­pon nem zár­ha­tó ki a sza­bá­lyo­zás­ból.


Ér­de­kes kér­dés, hogy iker­ter­hes­ség­nél az egyik emb­rió el­vé­te­le, bur­kol­tan a gyer­mek ne­mé­nek is­me­re­té­ben, szin­tén e cse­lek­mény kö­ré­be tar­to­zik. Itt nem bün­te­ten­dő eset­ről van szó ak­kor is, ha nincs örök­lő­dő be­teg­ség és anyai vesz­élyez­te­tett­ség sem.


Ez még in­kább fel­ve­ti a kér­dést, hogy ha ez me­gen­ge­dett, mi­ért nem az a töb­be­dik gyer­mek ne­mé­nek elő­ze­tes on­dó­sejt-sze­lek­ci­ó­val tör­té­nő meg­vá­lasz­tá­sá­ra irá­nyu­ló el­já­rás, mely éle­tet nem vesz el, ha­nem a ke­let­ke­zé­sé­hez se­gít hoz­zá.


Ta­nul­ság és a tá­jé­ko­zó­dás ked­vé­ért mel­lé­kel­ten kö­zöl­jük a hi­vat­ko­zott jog­sza­bályré­szek szö­ve­gét (1. és 2. mel­lék­let).

 

XI.

A sper­mi­um­sze­lek­ci­ó­val nem do­bunk el éle­tet, nem ölünk meg mag­za­tot, ha­nem új élet lét­re­ho­zá­sán fá­ra­do­zunk. Meg­íté­lé­sem sze­rint a jo­gi ér­vek pe­dig hi­á­nyoz­nak az el­já­rás til­tá­sá­hoz.

Irodalomjegyzék:Bod­nár B. és mtsi.: Az asszisz­tált rep­ro­duk­ci­ós el­já­rá­sok jo­gi sza­bá­lyo­zá­sá­nak ma­gyar­or­szá­gi mo­dell­je, Ma­gyar And­rol. 1999/1, 21-24.
Busch B.: Fiú vagy le­ány? A szü­le­ten­dô gyer­mek ne­me meg­vá­lasz­tá­sá­nak egyes kér­dé­sei a bün­te­tô jog tük­ré­ben, Ma­gyar And­rol. 2009/2, 45–58.
Cze­i­zel E.: El­ér­ke­zett az idô a gyer­mek ne­mé­nek tu­da­tos meg­vá­lasz­tá­sá­ra, IPM, 2002/8, 65–66.
Co­hen J.: Gen­der se­lec­ti­on: is the­re a Eu­ro­pe­an vi­ew? J. As­sist. Rep­rod. 2002/19, 417–419.
De­mog­rá­fi­ai Év­könyv 2008, KSH 2008, Bu­da­pest.
Et­hics Co­mit­tee of Ame­ri­can So­ci­ety of Rep­ro­duc­ti­ve Me­di­ci­ne: Pre­con­cep­ti­on gen­der se­lec­ti­on for non-me­di­cal re­a­sons, Fer­til. Ste­ril. 2004 vol. 82/1, 232–235.
Fe­jes J., Szöl­lô­si J. és mtsai.: Vé­le­mé­nyek a fo­gan­ta­tás elôt­ti ne­mi sze­lek­ci­ó­ról, Ma­gyar And­rol. 2006/3, 85–89.
Fug­ger EF, Balck SH et al.: Birth of nor­mal da­ugh­ters af­ter Mic­ro­Sort sperm se­pa­ra­ti­on and int­ra­u­te­ri­ne in­se­mi­na­ti­on Hum. Rep­rod. 1998/13, 2367–2370.
Lan­tos I.: Fiu vagy le­ány? MUT And­rol. Szek­ció 27. tud. ülés, 2003/A007, Za­la­ka­ros. McMil­lan J.: Sex se­lec­ti­on in Uni­ted King­dom, Hus­tings Cent. Re­port. 2002 vol. 32, 28–31.
Ste­in­bock B.: Sex se­lec­ti­on, Hus­tings Cent. Re­port. 2002 vol. 32, 23–24.
Zá­vacz­ki Z, Óvá­ri L. és mtsi.: Fi­út vagy lányt? Ob­jek­tív sper­mi­um­mor­fo­met­ria és szex-sze­lek­ció, MUT And­rol. Szek­ció 27. tud. ülés, 2003/A011, Za­la­ka­ros.
Az 1997. évi CLIV tör­vény az egész­ség­ügy­rôl
Az 1978. évi IV. Tör­vény, Bün­te­tô Tör­vény­könyv.
  • Magyar Andrológia 2020/3

    Megjelent a Magyar Andrológia 2020/3 lapszáma

    Tovább navigate_next

  • Magyar Andrológia 2020/2

    Megjelent a Magyar Andrológia Folyóirat 2020. évi második lapszáma

    Tovább navigate_next

Az oldalon felnőtteknek szóló tartalmak jelenhetnek meg.

Az oldal használata csak 18 éven felülieknek, vagy szülői felügyelettel ajánlott.

Az oldal megtekintéséhez ki kell jelentenie, hogy elmúlt 18 éves.

További információ az Adatkezelési tájékoztató-ban.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!