A WHO leg­újabb, 2010-es and­ro­ló­gi­ai re­fe­ren­ci­a­ér­té­kei 4

A WHO 1980 óta ja­va­sol­ja ké­zi­köny­ve­i­ben a stan­dard fer­ti­li­tá­si vizs­gá­la­to­kat, a vi­lág­szer­te egy­sé­ges re­fe­ren­ci­a­ér­té­kek és a kö­zös nó­men­k­la­tú­ra hasz­ná­la­tát.


Szerző: Be­ré­nyi Mi­hály1 Ko­pa Zsolt2
1Ál­la­mi Egészs­sé­gü­gyi Köz­pont, Uro­lógi­ai Osz­tály, Bu­da­pest
2Sem­mel­we­is Egye­tem, Uro­lógi­ai Kli­ni­ka, Bu­da­pest

Össze­fog­la­lás
A WHO 1980 óta ja­va­sol­ja ké­zi­köny­ve­i­ben a stan­dard fer­ti­li­tá­si vizs­gá­la­to­kat, a vi­lág­szer­te egy­sé­ges re­fe­ren­ci­a­ér­té­kek és a kö­zös nó­men­k­la­tú­ra hasz­ná­la­tát. E ké­zi­köny­vek so­rá­ban 2010-ben  je­lent  meg  az  5.  ki­adás.  Köz­le­mé­nyünk át­te­kin­tést ad az új re­fe­ren­ci­a­ér­té­kek­ről, és össze­ha­son­lít­ja azo­kat a ko­ráb­bi­ak­kal.

Be­ve­ze­tés

A fér­fi­meddőség kór­is­mé­zé­sé­ben alap­ve­tő fon­tos­sá­gú a nem­ző­ké­pes­ség meg­íté­lé­se a sper­ma­kép, vagy­is a sper­ma­pa­ra­ma­té­rek alap­ján. A ko­ráb­ban sper­ma­tog­ram­ként is­mert vizs­gá­la­tot a mai sza­ki­ro­da­lom és az ér­vény­ben lé­vő szak­mai irány­von­alak sper­ma­a­na­lí­zis­nek ne­ve­zik. Tör­té­ne­te meg­le­pő­en rég­re nyú­lik vissza.


A XIX. szá­zad­ban is vé­gez­tek ilyen vizs­gá­la­to­kat cer­vi­ca­lis vá­la­dék­ból, post­co­i­ta­lis teszt­ként. Ak­kor csak a hí­mi­var­sej­tek je­len­lé­tét vagy hi­á­nyát fi­gyel­ték meg, te­hát már volt hí­mi­var­sejt-ál­lo­mány és a mai ne­ve­zék­tan sze­rint azo­os­per­mia is. Az el­ső mennyi­sé­gi vizs­gá­la­tot Ma­com­ber és szer­ző­tár­sai 1929-ben pub­li­kál­ták a New Eng­land Jo­ur­nal of Me­di­ci­ne-ben, te­hát ez te­kint­he­tő a mo­dern sper­ma­a­na­lí­zi­sek kez­de­té­nek. 1944-ben Hotch­kiss “Fert­lity in Men” cím­mel köny­vet adott ki, amely­ben hang­sú­lyoz­ta a rész­le­tes vizs­gá­lat, a mi­nő­sé­gi ana­lí­zis fon­tos­sá­gát. Már ak­kor meg­fo­gal­mo­zó­dott az igény, hogy a vizs­gá­la­to­kat és ter­mé­sze­te­sen azok ér­té­ke­lé­sét egy­sé­ge­sí­te­ni kell. A New-York­ban dol­go­zott, skót szár­ma­zá­sú Mac­Le­ad volt az el­ső, aki négy év­ti­zed ta­pasz­ta­la­ta alap­ján – sta­tisz­ti­kus se­gít­sé­gé­vel – pró­bált er­re meg­ol­dást ta­lál­ni.


A II. vi­lág­há­bo­rú utá­ni idő­szak­ban a mi­nő­sé­gi sper­ma­vizs­gá­lat – spe­ci­a­li­zá­ló­dott la­bo­ra­tó­ru­mok és spe­ci­a­li­zá­ló­dott szak­em­be­rek mun­ká­ja ré­vén – a kli­ni­kai ru­tin rész­évé vált. Ma­gyar­or­szá­gon dr. Mol­nár Je­nő fog­lal­ko­zott el­őször be­ha­tó­an a fér­fi­med­dő­ség vizs­gá­la­tá­val, el­ső – so­kat idé­zett – nem­zet­kö­zi köz­le­mé­nyét 1947-ben pub­li­kál­ta.


Mi­vel ak­ko­ri­ban a vi­lá­gon nem lé­te­zett szak­mai irány­adó tes­tü­let, a gya­kor­lat szin­te la­bo­ra­tó­ri­u­mon­ként kü­lön­bö­ző volt. Az elő­re­lé­pést a ’60-as évek hoz­ták, a szá­jon át szed­he­tő (női) fo­gam­zás­gát­ló sze­rek meg­je­le­né­sét kö­ve­tő­en. Az ak­kor már mő­kö­dött WHO (World He­alth Or­ga­ni­za­ti­on) 1965-ben lét­re­hoz­ta a hu­mán rep­ro­duk­ci­ó­val fog­lal­ko­zó egy­sé­gét, majd 1972-ben Hu­man Rep­ro­duc­ti­on Prog­ram­me né­ven olyan mun­kát ko­or­di­nált, amely már a fér­fi­ak fo­gam­zás­gát­lá­sá­nak le­he­tő­sé­gét is ke­res­te. En­nek so­rán meg­áll­apí­tot­ták, hogy a fér­fi­ak nem­ző­ké­pes­sé­gé­nek vizs­gá­la­ta egy­sé­ge­sí­tés­re és sok te­kin­tet­ben fej­lesz­tés­re szo­rul. Ez ve­ze­tett el az 1980-ban el­őször ki­a­dott WHO la­bo­ra­tory ma­nu­al for the exa­mi­na­ti­on of hu­man se­men and sperm-cer­vi­cal mu­cus in­te­rac­ti­on cí­mû ké­zi­könyv meg­szü­le­té­sé­hez (1).


Egyér­tel­mő szán­dé­ka ez­zel – töb­bek kö­zött – az volt, hogy az eja­ku­lá­tum­nak ter­mé­sze­tes meg­ter­mé­ke­nyí­tés szem­pont­já­ból egyé­ni­leg meg­ál­lapí­tott „nor­má­lér­té­kei” vi­lág­szer­te kö­ze­lebb ke­rül­je­nek egy­más­hoz, hogy az egyes la­bo­ra­tó­ri­u­mok le­le­tei össze­ha­son­lít­ha­tók, a mód­sze­rek azo­no­sak le­gye­nek. Eze­ket a – nem­ző­ké­pes és med­dő fér­fi­a­kat meg­kü­lön­böz­tet­ni hi­va­tott – nor­má­lér­té­ke­ket 1999-től re­fe­ren­ci­a­ér­té­kek­nek ne­vez­zük (5).


A WHO fen­ti ké­zi­köny­vé­nek át­dol­go­zott, ki­bő­ví­tett vál­to­za­tai egya­ránt ki­eme­lik a kli­ni­ku­sok és ku­ta­tók fo­ko­zó­dó igé­nyét az em­be­ri sper­ma vizs­gá­la­tá­nak  stan­dar­di­zá­lá­sá­ra.  A  fej­lő­dés azon­ban nem áll meg. A 4. ki­ad­vány meg­je­le­né­se­kor hi­á­ba buz­dí­tot­tak (4) az új mód­sze­rek és ha­tár­ér­té­kek át­vé­te­lé­re, is­mét szük­sé­ges­sé vált az át­dol­go­zás. Eb­ben kü­lö­nö­sen a re­fe­ren­ci­a­ként szol­gá­ló kont­roll­cso­por­tok­ra vo­nat­ko­zó bí­rá­lo­tok­nak is sze­re­pük volt (3).


Az 5. ki­ad­vány 2010-ben je­lent meg, tük­röz­ve az and­ro­ló­gia fo­lya­ma­tos elő­re­ha­la­dá­sát (9). Az is­me­re­ta­nyag bő­vü­lé­sét az an­gol nyel­vő ki­ad­vá­nyok (16789) ter­je­del­mé­nek nö­ve­ke­dé­se is jól tük­rö­zi:
1. ki­adás: (1980), 43 ol­dal
2. ki­adás: (1987), 80 ol­dal
3. ki­adás: (1992), 107 ol­dal
4. ki­adás: (1999), 128 ol­dal
5. ki­adás: (2010), 271 ol­dal


Az öt – több vi­lág­nyelv­re le­for­dí­tott – könyv le­he­tő­sé­get kí­nál a re­fe­ren­ci­a­ér­té­kek és az egyes pa­ra­mé­ter­de­fi­ní­ci­ók há­rom év­ti­zed alat­ti vál­to­zá­sa­i­nak nyo­mon kö­ve­té­sé­re, a leg­újabb re­fe­ren­ci­a­ér­té­kek is­mer­te­té­sé­re. E köz­le­mény­nek ez a cél­ja.

 

Az eja­ku­lá­tum mak­rosz­kó­pos tu­laj­don­sá­gai

A min­ta el­fo­lyó­so­dá­sá­ra ko­ráb­ban adott 1 óra nem vál­to­zott. A visz­ko­zi­tás jel­lem­ző ada­ta (min­ta­csep­pen­tés­kor hú­zott fa­rok hossza) 1980-ban még hi­ány­zott, vi­szont 1987 óta ugyan­az: <2 cm. Je­len­tős a csök­ke­nés az eja­ku­lá­tum­tér­fo­gat re­fe­ren­ci­a­ér­té­ké­ben. A pH-nak je­len­leg nincs fel­ső ha­tá­ra. Egyéb­ként a min­ta­adás előt­ti sze­xu­á­lis absz­ti­nen­ci­á­ban nincs vál­to­zás 1980 óta: a ja­va­solt idő­tar­tam ma­radt a 2–7 nap.

 

Vi­ta­li­tás

Két  mód­szer  ér­ték­vál­to­zá­sa­it  ha­son­lít­hat­juk össze: a fes­ték­ki­zá­rá­so­sét (eo­zin­sár­ga) és a hi­po­oz­mo­ti­kus sper­mi­um­fa­rok-duz­zasz­tá­sét (HOS). Ér­de­kes, hogy a két mód­szer re­fe­ren­ci­a­ér­té­kei most meg­egyez­nek Ugyan­is az eo­zi­nos mód­szer a sper­mi­um­fej el­pusz­tu­lá­sát jel­zi, míg a HOS a sper­mi­um­fa­rok élő vol­tát, csak­hogy van­nak élő fe­jő és holt far­kú vagy holt fe­jû, de még élő far­kú sper­mi­u­mok is (2). A HOS 50–60% kö­zöt­ti ér­té­ke­it ké­tes­nek mi­nő­sí­ti a WHO.

 

Sper­mi­um­kon­cent­rá­ció és sper­mi­um­szám

Mind a két pa­ra­mé­ter­re a csök­ke­nés a jel­lem­ző. A 2010-es ada­tok utá­ni zá­ró­je­lek kö­zött a 95%-os kon­fi­den­cia in­ter­val­lu­mai van­nak.


Ezi­dá­ig  a  sper­mi­um­szá­mot  a  sper­mi­um­kon­cent­rá­ció és a tér­fo­gat szor­za­ta­ként kap­hat­tuk meg. Az új re­fe­ren­ci­a­ér­té­kek­kel ez a szor­zat most 15 mil­lió/ml-szer 1,5 ml=2,25 mil­lió/eja­ku­lá­tum len­ne. Az 5. ki­adás­ból nem de­rül ki, mi­ért lett a sper­mi­um­szám re­fe­ren­ci­a­ér­té­ke 39 mil­lió/eja­ku­lá­tum,  no­ha  a  ki­szá­mo­lá­sá­nak mód­ja nem vál­to­zott.

 

Le­u­ko­ci­tos­per­mia és ke­rek­sej­tek

A le­u­ko­ci­tos­per­mia re­fe­ren­ci­a­ér­té­ke az utób­bi évek­ben nem vál­to­zott, ma­radt az 1,0 mil­lió/ml, de most ez a ha­tár­ér­ték csu­pán a pe­ro­xi­dáz­po­zi­tí­vak­ra vo­nat­ko­zik, míg 1999-ben az összes­re. Meg­le­pő, hogy 1980-ban csak a „meg­kö­ze­lí­tő­en” 4,7 mil­lió/ml fel­et­ti fe­hér­vér­sejt-kon­cent­rá­ció je­len­tett le­u­ko­ci­tos­per­mi­át.


A ke­rek­sej­tek­nek csak az 1999-es ké­zi­könyv­ben volt re­fe­ren­ci­a­ér­té­ke, vagy­is je­len­leg me­gint nincs.

 

Mo­ti­li­tás

Hu­szon­há­rom év után a sper­mi­um­mo­ti­li­tás re­fe­ren­ci­a­ér­té­kei je­len­tő­sen csök­ken­tek. 1987-től mos­ta­ná­ig a prog­resszív, vi­szony­lag egye­ne­sen ha­la­dó és gyors (a) sper­mi­u­mok ará­nya a≥25%, a prog­resszí­ve­ké össze­sen a+b≥50% volt. Je­len­leg a két prog­resszív­re (PR) a se­bes­sé­gük­től füg­get­le­nül a+b ≥32%, az össz­mo­ti­li­tás­nak (PR+NP) ne­ve­zett a+b+c≥40%, és ez utób­bi­ból kö­vet­ke­zik, hogy az im­mo­ti­lis sper­mi­u­mok­ból (IM) 60%-nál több nem le­het. A nagy kör­pá­lyán ha­la­dó sper­mi­u­mok most a PR cso­port­ba so­ro­lan­dók, a kis kö­rök­ben for­gók az NP-be. Ez utób­bi­ba tar­toz­nak még a prog­resszi­ót nem mu­ta­tók és azok, ame­lyek­nek a far­ka né­mi­képp csap­kod.

 

Jól­le­het az 5. ki­adá­sú ké­zi­könyv is fog­lal­ko­zik a kom­pu­te­res mo­ti­li­tás­vizs­gá­lat­tal (CA­SA), kü­lön re­fe­ren­ci­a­ér­té­ke­ket er­re a mé­ré­si mód­szer­re nem ad meg.

 

Agg­lu­ti­ná­ció

Az im­mu­no­ló­gi­ai okok­ból kép­ző­dött sper­mi­um­cso­por­tok re­fe­ren­ci­a­ér­té­ke­it vál­to­za­tos mó­don ad­ta meg a WHO. Eb­ben az év­ben a cso­por­to­kat al­ko­tó sper­mi­u­mok szá­ma sze­rint osz­tá­lyo­zott  (sp/csop=cso­por­ton­kén­ti  sper­mi­um­szám), 1999-ben nul­lá­tól négy ke­resz­tig, ko­ráb­ban %-ban ad­ta meg az agg­lu­ti­nált sper­mi­u­mok ará­nyát.

 

MAR-teszt (di­rekt)

Az im­mu­no­ló­gi­ai ere­de­tő agg­lu­ti­ná­ci­ót mu­ta­tó MAR-teszt ered­mé­nye at­tól függ, hogy a moz­gó sper­mi­u­mok hány szá­za­lé­ká­hoz kö­tőd­nek la­tex­go­lyók. A leg­újabb re­fe­ren­ci­a­ér­ték sze­rint, ha 50%-nál ke­ve­sebb­hez, a pró­ba ne­ga­tív. 1992-ben a 10–50%-nyi, 1987-ben a 10–40%-nyi po­zi­tív sper­mi­um ese­tét ké­tes po­zi­ti­vi­tás­nak vél­ték a WHO ké­zi­köny­vei.



A nor­má­lis sper­mi­um mé­re­tei, jel­lem­zői

A 2010-es ada­tok utá­ni zá­ró­je­lek kö­zött a 95%-os kon­fi­den­cia in­ter­val­lu­mai van­nak.


A 2010-es ki­ad­vány a nor­má­lis sper­mi­um kri­té­ri­u­ma­i­hoz töb­bek kö­zött azt is hoz­zá­te­szi, hogy a fej ová­lis ala­kú, kör­vo­na­la si­ma, az ak­ro­szó­má­ban ket­tő­nél több kis va­ku­ó­lum vagy egy­nél több nagy va­ku­ó­lum nem le­het, a posz­tak­ro­szó­má­ban pe­dig egy sem. Az ak­ro­szó­ma–posz­tak­ro­szó­ma ha­tár­vo­nal jól fel­is­mer­he­tő. A kö­zép­rész a fej hossz­ten­ge­lyé­nek foly­ta­tá­sá­ban csat­la­ko­zik a fej­hez. A fa­rok meg­haj­lí­tott le­het, de éle­sen meg­tört nem.

 

Mor­fo­ló­gia

A leg­na­gyobb mos­ta­ni vál­to­zá­so­kat a mor­fo­ló­gi­a­i­lag nor­má­lis sper­mi­um re­fe­ren­ciaér­té­ke­i­ben lát­hat­juk. Ma­guk­nak a nor­má­lis sper­mi­u­mok­nak a leg­fon­to­sabb jel­lem­ző­it az 1. táb­lá­zat­ban fog­lal­tuk össze.

 

Meg­be­szé­lés

A WHO 2010-től ér­vé­nyes új re­fe­ren­ci­a­ér­té­ke­it az 1. táb­lá­zat fog­lal­ja össze. (Zá­ró­jel­ben a 95%-os kon­fi­den­ci­á­nak meg­fe­le­lő in­ter­val­lu­mok.) (1. táblázat)

 

A táb­lá­zat­ból ki­de­rül, hogy a pH, az im­mu­no­ló­gi­ai tesz­tek és a mar­ke­rek re­fe­ren­ci­a­ér­tékei ki­vé­te­lé­vel mind­egyik pa­ra­mé­te­ré meg­vál­to­zott.


Az új ér­té­kek egy ré­sze mó­do­sít­ja az ed­dig meg­szo­kot and­ro­ló­gi­ai nó­menk­la­tu­rát. Ed­dig pl. a 10%-nyi nor­má­lis mor­fo­ló­gi­át te­ra­to­zo­os­per­mi­á­nak mi­nő­sí­tet­tük, ma meg csak <4% ese­tén le­het.
Mó­do­sult a nor­mo­zo­os­per­mia fo­gal­ma is. Ko­ráb­ban az eja­ku­lá­tum va­la­mennyi re­fe­ren­ci­a­ér­té­ket fi­gye­lem­be kel­lett ven­ni, most csak a há­rom leg­fon­to­sab­bét: a sper­mi­um­szá­mét, a mo­ti­li­tá­sét és a mor­fo­ló­gi­á­ét. Ré­gi köz­le­mé­nyek ol­va­sá­sa­kor a di­ag­nó­zi­sok­hoz hoz­zá kell ren­del­nünk az ak­kor ér­vény­ben volt re­fe­ren­ci­a­ér­té­ke­ket. Ér­de­mes még meg­em­lí­te­ni a Ma­gyar­or­szá­gon szin­te nem hasz­ná­la­tos crypto­zo­os­per­mi­át: e di­ag­nó­zis ak­kor ál­lít­ha­tó fel, ha a na­tív min­ta mik­ro­szkó­pos vizs­gá­la­ta­kor nem ta­lá­lunk sper­mi­u­mo­kat, de a cent­ri­fu­gá­tum üle­dé­ké­ben igen. Ügyel­ni kell ar­ra is, hogy ed­dig a fe­hér­vér­sejt-kon­cent­rá­có <1 mil­lió/ml-es re­fe­ren­ci­a­ér­té­ke ko­ráb­ban az összes fe­hér­vér­sejt­re vo­nat­ko­zott, ez­után csak a pe­ro­xi­dáz­po­zi­tí­vak­ra. A te­ra­to­zo­os­per­mia in­dex (TZI) ko­ráb­ban há­rom rend­el­len­es­sé­ge (fej-, kö­zép­rész- és fa­rok­hi­bák) bő­vült a ne­gye­dik­kel, a ci­top­laz­ma-ma­rad­vánnyal, ezért a TZI le­het­sé­ges ér­té­kei nem 1–3, ha­nem 1–4 kö­zöt­ti­ek le­het­nek.


A WHO 5. ki­adá­sú ké­zi­köny­vé­nek „pre­pub­li­ca­ti­on ver­sio”-ja a vi­lág­há­lón tel­jes ter­je­del­mé­ben el­ér­he­tő. Ér­de­mes be­le­ol­vas­ni!

Irodalomjegyzék:1. Bel­sey MA, Mog­his­si KS, Eli­as­son R. et al. (szerk.): La­bo­ra­tory ma­nu­al for the exa­mi­na­ti­on of hu­man se­men and se­men–cer­vi­cal mu­cus in­te­rac­ti­on. 1980. 1st edn. Sin­ga­po­re, Press Con­cern. 43 ol­dal.
2. Be­ré­nyi M.: Egy­ide­jő vi­tál­fes­tés és hi­po­oz­mo­ti­kus duz­zasz­tás. Ma­gyar And­ro­ló­gia 7, 2002, 1516.
3. Co­o­per T.G, No­o­nan E, von Ec­kards­te­in S et al.: World He­alth Or­ga­ni­za­ti­on re­fe­ren­ce va­lu­es for hu­man se­men cha­rac­te­ris­tics. Hu­man Rep­ro­duc­ti­on 2009. dec. 4. (Ad­van­ce Ac­cess, on li­ne).
4. De Jon­ge CJ, Bar­ratt CLR.: WHO ma­nu­al...Who sho­uld ca­re? Hu­man Rep­ro­duc­ti­on, 14, 1999, 2431–2433.
5. van der Mer­we FH, Kru­ger TF, Oeh­nin­ger SC, Lom­bard CJ.: The Use of Se­men Pa­ra­me­ters to Iden­tify the Sub­fer­ti­le Ma­le in the Ge­ne­ral Po­pu­la­ti­on. Gyne­col Obs­tet In­vest 59, 2005, 86–89.
6. WHO la­bo­ra­tory ma­nu­al for the exa­mi­na­ti­on of hu­man se­men and sperm–cer­vi­cal mu­cus in­te­rac­ti­on. 1987. 2nd edn. Camb­rid­ge: Camb­rid­ge Uni­ver­sity Press. 80 ol­dal.
7a. WHO la­bo­ra­tory ma­nu­al for the exa­mi­na­ti­on of hu­man se­men and sperm–cer­vi­cal mu­cus in­te­rac­ti­on. 1992. 3rd edn. Camb­rid­ge: Camb­rid­ge Uni­ver­sity Press. 107 ol­dal.
7b. WHO-La­bor­hand­buch zur Un­ter­su­chung des mensch­li­chen Eja­ku­la­tes und der Sper­mi­en-Zer­vi­kalsch­le­im-In­te­rak­ti­on. 1992. Drit­te Auf­la­ge.Ber­lin, Sprin­ger-Ver­lag. 135 ol­dal.
8. WHO La­bo­ra­tory ma­nu­al for the exa­mi­na­ti­on of hu­man se­men and se­men–cer­vi­cal mu­cus in­te­rac­ti­on. 1999. 4th edn. Camb­rid­ge Uni­ver­sity Press, Camb­rid­ge, 128 ol­dal.
9. WHO la­bo­ra­tory ma­nu­al for the Exa­mi­na­ti­on and pro­ces­sing of hu­man se­men. 2010. 5th edn. Pre­pub­li­ca­ti­on ver­si­on. 271 ol­dal.
  • Magyar Andrológia 2020/3

    Megjelent a Magyar Andrológia 2020/3 lapszáma

    Tovább navigate_next

  • Magyar Andrológia 2020/2

    Megjelent a Magyar Andrológia Folyóirat 2020. évi második lapszáma

    Tovább navigate_next

Az oldalon felnőtteknek szóló tartalmak jelenhetnek meg.

Az oldal használata csak 18 éven felülieknek, vagy szülői felügyelettel ajánlott.

Az oldal megtekintéséhez ki kell jelentenie, hogy elmúlt 18 éves.

További információ az Adatkezelési tájékoztató-ban.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!