A he­re­tor­zi­ót kö­ve­tő funk­ci­o­ná­lis ka­pil­lá­ris den­zi­tás csök­ke­né­se

Ko­ráb­ban stan­dar­di­zált, új vizs­gá­la­ti mód­szert al­kal­maz­tunk a he­rék és a he­ré­ket ért ká­ro­sí­tó ha­tá­sok (tor­zió) in vi­vo mik­ro­ke­rin­gé­si vizs­gá­la­tá­ra: az or­to­go­ná­lis po­la­ri­zá­ci­ós spekt­rá­lis (OPS) kép­al­ko­tást.


Szerző: De­ák Gá­bor dr., Bor­dás No­é­mi, Sza­lay Ist­ván dr.1
1Sze­ge­di Tu­do­má­nye­gye­tem, Ál­ta­lá­nos Or­vos­tu­do­mányi Kar, Uro­lógi­ai Kli­ni­ka

Össze­fog­la­lás
Ko­ráb­ban stan­dar­di­zált, új vizs­gá­la­ti mód­szert al­kal­maz­tunk a he­rék és a he­ré­ket ért ká­ro­sí­tó ha­tá­sok (tor­zió) in vi­vo mik­ro­ke­rin­gé­si vizs­gá­la­tá­ra:  az  or­to­go­ná­lis  po­la­ri­zá­ci­ós  spekt­rá­lis (OPS) kép­al­ko­tást. A szé­les kör­ben al­kal­ma­zott int­ra­vi­tá­lis flu­o­resz­cens vi­deomik­ro­szkó­pia (IVM) hát­rá­nya, hogy nagy mé­re­tő esz­közt igé­nyel,  és  a  vizs­gá­la­tok­hoz  flu­o­resz­cens anyag ke­rin­gés­be jut­ta­tá­sá­ra van szük­ség. Az OPS kép­al­ko­tás­sal szin­tén in vi­vo meg­je­le­nít­he­tő és vizs­gál­ha­tó a mik­ro­ke­rin­gés, azon­ban eh­hez nem kell sem­mit az ér­pá­lyá­ba fecs­ken­dez­ni, és a be­ren­de­zés mo­bi­lis vizs­gá­ló­fe­je is el­fér egy te­nyér­ben.
A mód­szer to­váb­bi elő­nye, hogy – el­len­tét­ben pél­dá­ul a lé­zer Dopp­ler flu­xi­met­ri­á­val – al­kal­mas a mik­ro­ke­rin­gés he­te­ro­ge­ni­tá­sás­vál­to­zá­sá­nak tér­be­li (funk­ci­o­ná­lis ka­pil­lá­ris den­zi­tás: FCD) meg­fi­gye­lé­sé­re és mé­ré­sé­re is, az áram­lá­si se­bes­ség meg­ha­tá­ro­zá­sán fe­lül. Ezt az új esz­közt hasz­nál­tuk a he­rék FCD-vizs­gá­la­tá­ra ál­lat­kí­sér­le­tek­ben, és ta­nul­má­nyoz­tuk a he­re­tor­zió és re­per­fú­zió FCD-re ki­fej­tett ká­ros ha­tá­sát.
Meg­áll­apí­tot­tuk, hogy a he­rék FCD-je kont­roll ál­la­pot­ban 16,34±1,57 1/cm, és a tor­zi­ót kö­ve­tő re­per­fú­zió so­rán a ki­in­du­lá­si ér­ték 50%-a kö­rü­li  ér­ték­re  zu­han, és  ma­rad  is  a  vizs­gált 240 per­ces idő­szak­ban.
A  mód­szer  ki­vá­ló­an  al­kal­mas  ilyen  jel­le­gû vizs­gá­la­tok­ra, és ezál­tal akár hu­mán fel­hasz­ná­lá­sa is le­het­sé­ges. A FCD-rom­lás fon­tos sze­re­pet játsz­hat a tor­zió/re­per­fú­zió okoz­ta ká­ro­so­dá­sok­ban.

Be­ve­ze­tés

A he­rék egyik leggya­ko­ribb sür­gős­sé­gi be­a­vat­ko­zást igény­lő ká­ro­so­dá­sa a he­re­tor­zió. En­nek so­rán a he­re a fu­ni­cu­lus men­tén kü­lön­bö­ző fok­ban meg­csa­va­ro­dik, ami gá­tol­ja a sa­ját vé­rel­lá­tá­sát (12). A mű­té­ti­leg meg­men­tett he­rék­ben szö­ve­ti gyul­la­dá­sos je­len­sé­gek, ké­sői at­rop­hia, il­let­ve a sper­mi­o­ge­ne­zis za­va­rai ala­kul­hat­nak ki(3). A he­ré­ben lét­re­jö­vő funk­ci­o­ná­lis vagy szö­ve­ti ká­ro­so­dá­sok a vizs­gá­la­tok alap­ján (45) nagy­mér­ték­ben függ­nek a tor­zió fo­ká­tól és idő­tar­ta­má­tól. A he­re­ká­ro­so­dás pon­tos me­cha­niz­mu­sa vizs­gá­la­tok tár­gya je­len­leg is, de biz­tos­ra ve­he­tő, hogy a ki­a­la­kult sejt­szin­tű hi­po­xia és a re­per­fú­zió so­rán lét­re­jö­vő mik­ro­cir­ku­lá­ci­ós gyul­la­dá­sos fo­lya­ma­tok (le­u­kocy­ta–en­dot­hel­sejt in­te­rak­ci­ók), va­la­mint az eze­ket kö­ve­tő­en fel­sza­ba­du­ló oxi­gén sza­bad­gyö­kök és pro­te­o­li­ti­kus en­zi­mek fon­tos sze­re­pet ját­sza­nak (6).


A mik­ro­cir­ku­lá­ció le­he­tő­vé te­szi a táp­anyag sej­tek­hez ju­tá­sát, va­la­mint a szö­ve­ti oxi­ge­ni­zá­ci­ót. A 300 µm-nél ki­sebb át­mé­rő­jő ar­te­ri­o­lák és ve­nu­lák kö­zöt­ti vér­áram­lás­ként de­fi­ni­ál­hat­juk. Fő fel­ada­ta a meg­fe­le­lő par­ci­á­lis nyo­má­sú és mennyi­sé­gő oxi­gén el­jut­ta­tá­sa a mi­to­kond­ri­um­ba.


A mik­ro­cir­ku­lá­ció he­te­ro­ge­ni­tá­sá­ról két fő pa­ra­mé­ter,  a  vö­rös­vér­tes­tek  áram­lá­si  se­bes­sé­ge (RBCV) és a funk­ci­o­ná­lis ka­pil­lá­ris den­zi­tás (FCD) ad fel­vi­lá­go­sí­tást. Míg az el­ső pa­ra­mé­ter­ből csak az idő­be­li he­te­ro­ge­ni­tás­ról ka­punk fel­vi­lá­go­sí­tást (7), ad­dig az FCD a mik­ro­ke­rin­gés tér­be­li he­te­ro­ge­ni­tá­sát is pre­zen­tál­ja, in­for­má­ci­ót szol­gál­tat a funk­ci­o­ná­ló és az át nem járt ka­pil­lá­ri­sok­ról, il­let­ve ezek ará­nyá­ról is. He­re­tor­zió/re­per­fú­zió so­rán a fel­té­te­le­zett FCD-rom­lás fon­tos mér­őszá­ma le­het a mik­ro­cir­ku­lá­ci­ós ká­ro­so­dá­sok­nak, mely­nek vizs­gá­la­tá­ra ko­ráb­ban nem volt le­he­tő­ség. Ez az adat a kli­ni­kum szá­má­ra is fon­tos mér­őszám le­het a no­xa erős­sé­gé­nek vagy a prog­nó­zi­sa meg­ha­tá­ro­zá­sá­ban, il­let­ve se­gít­het a he­lyes ke­ze­lé­si stra­té­gi­ák meg­ter­ve­zé­sé­ben.


A kü­lön­bö­ző szer­vek is­chae­mi­ás ká­ro­so­dá­sa le­g­e­lő­ször a mik­ro­cir­ku­lá­ció szint­jén okoz vál­to­zá­so­kat, az­az a mik­ro­ke­rin­gé­si vál­to­zá­sok az el­ső in­di­ká­to­rai az egyes szer­vek is­chae­mi­ás szö­ve­ti vagy funk­ci­o­ná­lis ká­ro­so­dá­sa­i­nak. A ki­a­la­ku­ló mik­ro­cir­ku­lá­ci­ós  vál­to­zá­sok  füg­ge­nek  a  no­xa erős­sé­gé­től, hosszá­tól, a ke­rin­gés meg­elő­ző áll­a­po­tá­tól és kü­lön­bö­ző szervs­pe­ci­fi­kus tu­laj­don­sá­gok­tól is.


A mik­ro­ke­rin­gés vizs­gá­la­tá­nak két el­ter­jedt mód­sze­re az int­ra­vi­tá­lis flu­o­res­cens vi­de­o­mik­rosz­kó­pia (IVM) és a lé­zer Dopp­ler flu­xi­met­ria (LDF). Az IVM al­kal­mas­nak bi­zo­nyult szá­mos szerv ese­té­ben, szin­te min­den lé­nye­ges mik­ro­cir­ku­lá­ci­ós pa­ra­mé­ter vizs­gá­la­tá­ra. Azon­ban az esz­köz re­la­tí­ve nagy mé­re­te, hely­hez kö­tött vol­ta, va­la­mint a vizs­gá­la­tok­hoz szük­sé­ges flu­o­resz­cens anyag mi­att csak ál­lat­kí­sér­le­ti fel­hasz­ná­lá­sa le­het­sé­ges (891011121314151617). A LDF már mo­bi­labb, nem igé­nyel kont­rasz­ta­nya­got sem, azon­ban ez­zel a mód­szer­rel a mik­ro­ke­rin­gés­nek csu­pán az áram­lá­sos pa­ra­mé­te­re­i­ről ka­punk in­for­má­ci­ót, tér­be­li meg­je­le­ní­tés­re vagy pl. a vér­al­ko­tó­e­le­mek köz­ti in­te­rak­ci­ók meg­fi­gye­lé­sé­re nincs mód (18).


Az or­to­go­ná­lis po­la­ri­zá­ci­ós spekt­rá­lis (OPS) kép­al­ko­tás vi­szony­lag új mik­ro­cir­ku­lá­ci­ós vizs­gá­la­ti mód­szer, mellyel nonin­va­zív mó­don, in vi­vo vizs­gál­ha­tók egyes szer­vek. A mű­szer ké­zi fej­egy­sé­ge  mo­bi­lis,  rend­kí­vül  könnyen  al­kal­maz­ha­tó bár­mi­lyen di­ag­nosz­ti­kai vagy mű­té­ti szi­tu­á­ci­ó­ban, és a vizs­gá­lat nem igé­nyel sem­mi­lyen kont­rasz­ta­nya­got, ezért hu­man al­kal­ma­zá­sa is le­het­sé­ges. Se­gít­sé­gé­vel vi­zu­a­li­zál­ha­tó a mik­ro­ke­rin­gés, és kom­po­nen­se­i­nek mind idő­be­li (RBCV), mind tér­be­li (FCD) vál­to­zá­sai vizs­gál­ha­tók.


A  sze­ge­di  uro­ló­gi­ai  mun­ka­cso­port  al­kal­maz­ta ­először az OPS kép­al­ko­tá­si tech­ni­kát a he­rék in vi­vo vizs­gá­la­tá­ra, és stan­dar­di­zál­ta a mód­szert, össze­ha­son­lít­va az arany stan­dard IVM-tech­ni­ká­val  (19). Je­len  ta­nul­má­nyunk­ban  ál­lat­mo­del­len ez­zel a mód­szer­rel vizs­gál­tuk a he­rék FCD-jét, mint a mik­ro­cir­ku­lá­ció he­te­ro­ge­ni­tá­sá­nak tér­be­li mu­ta­tó­ját, és en­nek vál­to­zá­sa­it a tor­zi­ót kö­ve­tő­en.

 

Ál­lat­mo­dell

A kí­sér­le­tek a ma­gyar ál­lat­vé­del­mi tör­vé­nyek­kel és a Sze­ge­di Tu­do­má­nye­gye­tem ál­lat­kí­sér­let-eti­kai el­vá­rá­sa­i­val össz­hang­ban foly­tak. A kí­sér­le­ti cso­port­ba  6  ál­lat  ke­rült.  Wis­tar  pat­ká­nyo­kat hasz­ná­lunk, me­lyek sza­ba­don kap­nak tar­tá­suk alatt tá­pot és vi­zet. Sub­cu­tan at­ro­pin (0.1 mg/ test­tö­meg kg) pre­me­di­ká­ci­ót kö­ve­tő­en pen­to­bar­bi­tal (45 mg/test­tö­meg kg) int­ra­pe­ri­to­ne­á­lis nar­kó­zist al­kal­ma­zunk. Az ál­la­to­kat fűt­he­tő mő­tő­asz­tal­ra he­lyez­zük, majd az a. ca­ro­tist és v. ju­gu­la­rist ka­nü­lál­juk. Tra­che­os­to­mi­át kö­ve­tő­en in­tu­bá­ci­ót vég­zünk. Re­giszt­rál­juk a mag­hő­mér­sék­le­tet, az ar­té­ri­ás vér­nyo­mást és a pul­zusszá­mot. A bal scro­tu­mon ej­tett met­szés­ből a he­rét elő­emel­jük,  és  spe­ci­á­lis  tar­tó­ra  he­lyez­zük  az OPS-vizs­gá­la­tok el­vég­zé­sé­hez. Az is­chaemi­át a fu­ni­cu­lus – óra­mu­ta­tó  já­rá­sá­val  meg­egye­ző – 720 fo­kos te­ke­ré­sé­vel ér­jük el. Az is­che­mia alatt a he­ré­ket a scro­tum­ba vissza­he­lyez­zük 60 perc­re.  Ezt  kö­ve­tő­en  a  he­ré­ket  is­mét  elő­emel­jük, meg­szün­tet­jük a tor­zi­ót és OPS-vizs­gá­la­to­kat vég­zünk. A he­rék mik­ro­ke­rin­gé­sét a tor­zió előtt (kont­roll), majd a re­per­fú­zió 60, 120, 180 és 240. per­cé­ben vizs­gál­juk (19).

 

Or­to­go­nális po­la­ri­zá­ci­ós spekt­rá­lis (OPS) kép­al­ko­tás

Az OPS kép­al­ko­tás re­la­tí­ve új mód­szer (1999), mellyel nonin­va­zív mó­don, a vizs­gá­ló­fej köz­vet­le­nül szerv­fel­szín­re he­lye­zé­sé­vel vizs­gál­hat­juk a kü­lön­bö­ző  szö­ve­tek  mik­ro­cir­ku­lá­ci­ó­ját  (192021). A ké­szü­lék (CYTOS­CAN A/R, Cyto­met­rics, PA, USA) hor­doz­ha­tó­sá­ga, kis mé­re­te, il­let­ve az, hogy a vizs­gá­lat nem igény­li flu­o­resz­cens, to­xi­kus anyag be­jut­ta­tá­sát, le­he­tő­vé te­szi az ál­la­to­kon vég­zett vizs­gá­la­to­kon túl a hu­mán kí­sér­le­ti vagy di­ag­nosz­ti­kai al­kal­ma­zá­sát is (22).


Ez a mód­szer a szö­vet­ben szó­ró­dott po­la­ri­zált fényt te­szi lát­ha­tó­vá az oxi- és de­o­xi­he­mog­lo­bin izo­besz­ti­kus pont­já­nál (548 nm), en­nek meg­fe­le­lő­en  he­mog­lo­bin  tar­tal­mú  struk­tú­rák  (erek) vizs­gá­la­tá­ra al­kal­mas. Az OPS-tech­ni­ka elő­nye te­hát, hogy al­kal­ma­zá­sa­kor flu­o­resz­cens mar­ker­re nincs szük­ség, így a mik­ro­szkó­pia fo­to­to­xi­kus ha­tá­sa is ki­kü­szö­böl­he­tő.


A mik­ro­ke­rin­gés vál­to­zá­sa­i­nak re­giszt­rá­lá­sa S-VHS vi­deófel­vé­te­le­ken tör­té­nik  (Pa­na­so­nic AG-MD 830), a rög­zí­tett fel­vé­te­le­ket off-li­ne, szá­mí­tó­gé­pes prog­ram se­gít­sé­gé­vel ele­mez­zük.

 

Funk­ci­o­ná­lis ka­pil­lá­ris den­zi­tás (FCD)

Azon  ka­pil­lá­ri­so­kat  tart­juk  funk­ci­o­ná­ló­knak, ame­lye­ken  45  má­sod­per­ces  pe­ri­ó­du­son  be­lül ész­lel­he­tő vö­rös­vér­test-áram­lás. FCD alatt azt a vi­szony­szá­mot ért­jük, amely egyen­lő a vizs­gált mik­rosz­ko­pi­kus lá­tó­me­ző adott te­rü­le­tén le­vő funk­ci­o­ná­ló ka­pil­lá­ri­sok tel­jes hossza és az adott te­rü­let há­nya­do­sá­val (1/cm). Egy vizs­gált te­rü­let ál­ta­lá­ban 5–10 mik­rosz­ko­pi­kus lá­tó­te­ret tar­tal­maz (23).

 

Sta­tisz­ti­kai ana­lízis

Kí­sér­le­te­ink sta­tisz­ti­kai ana­lí­zi­sé­hez a Sig­maS­tat prog­ra­mot hasz­nál­tuk (Jan­del Cor­po­ra­ti­on, San Ra­fa­el, CA, USA). Az ada­to­kat át­lag±át­lag stan­dard hi­bá­ja (SEM) sze­rint fe­jez­tük ki. A cso­por­ton be­lü­li kü­lönb­sé­get az egy szem­pon­tos ANO­VA teszt­tel ha­tá­roz­tuk meg, majd a Bon­fer­ro­ni-tesz­tet al­kal­maz­tuk. A szig­ni­fi­kan­ci­a­szin­tet P<0,05 sze­rint ha­tá­roz­tuk meg.

 

Ered­mé­nyek

A he­rék­re – nor­mál ál­la­pot­ban – sa­já­tos, fluk­tu­á­ló ka­pil­lá­ris áram­lás jel­lem­ző, mely a tor­zi­ót kö­ve­tő re­per­fú­zió  ko­rai  sza­ká­ban  meg­szű­nik,  az­az  az áram­lás fo­lya­ma­tos jel­le­get ölt. Ezek alap­ján el­mond­hat­juk, hogy kó­ros ál­la­pot­ban a he­re ke­rin­gé­sé­re jel­lem­ző idő­be­li he­te­ro­ge­ni­tás meg­szű­nik.
A mik­ro­ke­rin­gés tér­be­li he­te­ro­ge­ni­tá­sa az OPS tech­ni­ka ré­vén szin­tén szám­sze­rű­en meg­ha­tá­roz­ha­tó, me­lyet az FCD ré­vén ha­son­lí­tot­tunk össze kont­roll ál­la­pot­ban és tor­zi­ót kö­ve­tő­en.


A he­rék FCD-je 16,34±1,57 1/cm-nek bi­zo­nyult kont­roll ál­la­pot­ban.


A tor­zió so­rán a FCD nul­lá­ra zu­hant.


A re­per­fú­zió so­rán, a ke­rin­gés vissza­tér­té­vel, az FCD és az át­járt ka­pil­lá­ri­sok szá­za­lé­kos ará­nya is szig­ni­fi­kán­san emel­ke­dett, de a re­per­fú­zió 60, 120, 180 és 240. per­cé­ben is szig­ni­fi­kán­san ala­cso­nyabb volt (FCD: 7,65±1,2; 9,8±2.47; 9,86±1,71; 8,86±0,71 1/cm; át­járt ka­pil­lá­ri­sok ará­nya: 45,33±6,83%, 61,91±24,54%, 58,46±13,00%, 63,04±17,33% egyen­ként, a vizs­gált idő­pon­tok­ban), mint  a kont­roll ér­té­kek. (1. ábra) (2. ábra)

 

Meg­be­szé­lés

Az em­be­ri és a fej­lett ál­la­ti szer­ve­ze­tek­ben a ka­pil­lá­ri­sok kép­vi­se­lik azt a leg­ki­sebb funk­ci­o­ná­lis egy­sé­get, amely­ben a vér és a szö­ve­tek kö­zöt­ti in­te­rak­ci­ók lét­re tud­nak jön­ni. En­nek a rend­szer­nek a ku­ta­tá­sa egye­dü­lál­ló le­he­tő­sé­get kí­nál kü­lön­bö­ző fo­lya­ma­tok meg­ér­té­sé­hez, és egyút­tal kap­cso­la­tot te­remt a kli­ni­kai és a mo­le­ku­lá­ris me­di­ci­na kö­zött. An­nak el­len­ére, hogy a be­teg­sé­gek több­nyi­re si­ke­res di­ag­nó­zi­sa és ke­ze­lé­se kül­ső in­for­má­ci­ó­kon ala­pul, ez nem tel­je­sen elég­sé­ges az egész kór­fo­lya­mat meg­ér­té­sé­hez, me­lyek több­sé­ge a mik­ro­cir­ku­lá­ció szint­jén tör­té­nik.


Bár a mik­ro­szkó­pi­át, mint tech­ni­kát, Mal­pig­hi ana­tó­mi­ai ta­nul­má­nya­i­ban már 1661-ben be­ve­zet­te, csak a XIX. szá­zad vé­gén kezd­ték al­kal­maz­ni be­teg­sé­gek vizs­gá­la­tá­ra, míg in vi­vo mik­ro­szkó­pos meg­fi­gye­lé­sek­re csak a XX. szá­zad utol­só ne­gye­dé­ben nyílt le­he­tő­ség (24), Nap­ja­ink­ban pe­dig olyan fej­lett tech­no­ló­gi­ák áll­nak ren­del­ke­zé­sünk­re a mik­ro­cir­ku­lá­ció (azon be­lül a FCD) in vi­vo vizs­gá­la­tá­ra, mint az IVM vagy az OPS-kép­al­ko­tás.


Ezek­nek a fej­lett vizs­gá­ló­mód­sze­rek­nek az al­kal­ma­zá­sa, il­let­ve a mik­rosz­kó­pos szin­tű sta­ti­kus vizs­gá­la­tok di­na­mi­kus­sá vá­lá­sa, el­to­ló­dás­hoz ve­ze­tett a be­teg­sé­gek di­ag­nosz­ti­ká­já­ban a mak­rosz­kó­pos­ról a mik­ro­szkó­pos szint­re, és tel­je­sen új szem­lé­le­tet ho­zott az or­vos­tu­do­mány­ba. Mind­azo­nál­tal a mo­le­ku­lá­ris, ge­ne­ti­kai és sejt­bi­o­ló­gi­ai új ered­mé­nyek több­nyi­re nem hoz­tak át­tö­rő si­ke­re­ket. Ez ve­zet­te ar­ra a ku­ta­tó­kat, hogy kap­cso­la­tot ke­res­se­nek ezen két szint közt, me­lyet – úgy tő­nik – a mik­ro­ke­rin­gés­ben, a ka­pil­lá­ri­sok  szint­jén  ta­lál­tak  meg.  En­nek  mér­he­tő, szám­sze­rű jel­lem­zői kö­zül egyik leg­fon­to­sabb pa­ra­mé­ter az FCD.


Az  uro­ló­gi­ai  szer­vek  kö­zül,  a  húgy­hó­lyag­gal kap­cso­lat­ban a sze­ge­di-mün­che­ni mun­ka­cso­port ír­ta le el­őször a FCD je­len­tő­sé­gét és vál­to­zá­sa­it fi­zi­o­ló­gi­ás (25) és kü­lön­bö­ző pa­to­ló­gi­ás ál­lapo­tok­ban. A húgy­hó­lyag is­che­mi­át kö­ve­tő re­per­fú­zi­ó­ja so­rán az FCD je­len­tős rom­lá­sát ész­lel­ték (26).


Szá­mos as­pek­tus­ból vizs­gál­ták a húgy­hó­lyag-is­chae­mia/re­per­fú­zió (I/R) okoz­ta mik­ro­vasz­ku­lá­ris ká­ro­so­dá­sok be­fo­lyá­so­lá­sá­nak le­he­tő­sé­ge­it.


Ta­nul­má­nyoz­ták az en­dot­he­lin (ET)-1 fen­ti vál­to­zá­sok­ra ki­fej­tett ha­tá­sát ET-A- re­cep­tor-an­ta­go­nis­ta al­kal­ma­zá­sá­val. A ke­ze­lés az I/R ál­tal in­du­kált mik­ro­ke­rin­gé­si vál­to­zá­so­kat (köz­tük a FCD rom­lá­sát) ked­ve­ző­en be­fo­lyá­sol­ta (27).


A nit­ro­gén-mo­no­xid (NO) húgy­hó­lyag-I/R-t kö­ve­tő mik­ro­ke­rin­gé­si ká­ro­so­dá­sok­ra ki­fej­tett ha­tá­sá­nak vizs­gá­la­ta­kor a kí­sér­le­ti ál­la­to­kat NO-szin­té­zis gát­ló NG-nit­ro-L-ar­gi­nin- me­ti­lész­ter (L-NA­ME) és NO-pre­kur­zor L-ar­gi­nin adá­sá­val vizs­gál­ták. Míg az L-NA­ME- elő­ke­ze­lés nem be­fo­lyá­sol­ta a mik­ro­per­fú­zi­ót (az­az a FCD-t sem), ad­dig az L-ar­gi­nin-elő­ke­ze­lés ja­ví­tot­ta az FCD és RBCV ér­té­ke­it (28).
Az int­akt húgy­hó­lyag vizs­gá­la­tán túl, a mun­ka­cso­port ki­dol­go­zott egy mód­szert a vé­kony­bél­lel aug­men­tált hó­lyag mik­ro­ke­rin­gé­si vál­to­zá­sa­i­nak vizs­gá­la­tá­ra is. Meg­áll­apí­tot­ták, hogy a bél­kom­po­nens ér­zé­ke­nyeb­ben re­a­gál az int­ra­lu­mi­ná­ris nyo­má­se­mel­ke­dés­re, és az FCD már a „le­ak po­int pres­su­re”-nél ala­cso­nyabb szin­ten za­vart szen­ved (29).


A FCD-nek, mint mik­ro­vasz­ku­lá­ris pa­ra­mé­ter­nek a vál­to­zá­sát Ker­ger és mt­sai kulcs­fon­tos­sá­gú­nak ta­lál­ták a szö­ve­tek túl­élé­sé­nek vizs­gá­la­ta so­rán, éber ál­la­tok ha­e­morr­ha­gi­ás shock­ja kap­csán. Azt áll­apí­tot­ták meg, hogy az FCD bi­zo­nyos szint fö­löt­ti ér­té­ke volt az egyet­len meg­fi­gyel­he­tő  funk­ci­o­ná­lis  fak­tor  mik­ro­cir­ku­lá­ci­ós szin­ten, mely kü­lönb­sé­get mu­ta­tott a túl­élő és a nem túl­élő ál­la­tok közt. Ezen kí­vül­ meg­fi­gyel­ték, hogy az olyan, kli­ni­ka­i­lag mér­he­tő vál­to­zá­sok (pél­dá­ul va­zo­konst­rik­ció), me­lyek se­gí­te­nek a szer­vek mak­rosz­kó­pos per­fú­zi­ó­já­nak fenn­tar­tá­sá­ban, nem fel­tét­le­nül ered­mé­nye­zik a ka­pil­lá­ris­funk­ció fenn­tar­tá­sát is (30).


Cab­ra­les és mtsai azt ész­lel­ték, hogy az FCD kap­cso­la­tot mu­tat a cent­rá­lis vér­nyo­más­sal, a plaz­ma­visz­ko­zi­tás­sal és a mik­ro­vasz­ku­la­tú­ra tó­nu­sá­val is (31).


Je­len vizs­gá­la­ta­ink­ban si­ke­rült in vi­vo kö­rül­mé­nyek kö­zött, hu­mán vizs­gá­la­tok­ra is al­kal­mas mód­szer­rel vizs­gál­nunk a he­rék egyik leg­fon­to­sabb mik­ro­cir­ku­lá­ci­ós pa­ra­mé­te­rét, az FCD-t, ál­lat­mo­del­len. Be­bi­zo­nyí­tot­tuk, hogy he­re­tor­zi­ót kö­ve­tő­en je­len­tős FCD-ká­ro­so­dás ala­kul ki, és a re­per­fú­zió vizs­gált 240. per­cé­ben nem is áll hely­re. Ezen mik­ro­cir­ku­lá­ci­ós vál­to­zás fon­tos je­len­tő­ség­gel bír­hat a tor­zi­ót kö­ve­tő he­re­funk­ció-za­va­rok­ban.


A kli­ni­kum­ban több olyan, he­ré­ket érin­tő be­teg­ség is is­mert, me­lyek kó­re­re­de­té­ben, a tor­zi­ó­nál ész­lel­tek­hez ha­son­ló­an fel­té­te­lez­he­tő a mik­ro­cir­ku­lá­ció va­la­mi­lyen szin­tű za­va­ra. Te­kin­tet­tel ar­ra, hogy a he­re mik­ro­ke­rin­gé­se csak a scro­tum meg­nyi­tá­sa után, az­az mű­té­ti kö­rül­mé­nyek közt len­ne vizs­gál­ha­tó, er­re a cél­ra fel­té­te­lez­he­tő­en az OPS kép­al­ko­tás lesz al­kal­mas a hu­mán gya­kor­lat­ban, és ez a vizs­gá­ló­mód­szer, va­la­mint a he­rék mik­ro­ke­rin­gé­si vál­to­zá­sa­i­nak, köz­tük a FCD vál­to­zá­sa­i­nak pon­to­sabb meg­is­me­ré­se új uta­kat nyit­hat meg mind a ku­ta­tás, mind a kli­ni­kum szá­má­ra.
 

Irodalomjegyzék:1. Pra­ter MM, Over­dorf BS: Tes­ti­cu­lar tor­si­on: a sur­gi­cal emer­gency. Am Fam Physi­ci­an. 1991; 44: 3.
2. Work­man SJ, Ko­gan BA: Old and new as­pects of tes­ti­cu­lar tor­si­on. Sem Urol. 1988; 6: 146.
3. Bartsch G, Frank S, Mar­ber­ger H.: Tes­ti­cu­lar tor­si­on: la­te re­sults with spe­ci­al re­gard to fer­ti­lity and en­doc­ri­ne func­ti­on. J Urol. 1980; 124: 829.
4. Ba­jory Z, Sza­bó A, Var­ga R, Pa­kas­ki M, Pa­jor L, Bo­ros M.: The ro­le of en­dot­he­lin-1. in the pat­ho­me­cha­nism of tor­si­on-in­du­ced mic­ro­cir­cu­la­tory in­jury and as­per­ma­to­ge­ne­sis in the rat. Br J Urol 2004; 94 (suppl. 2.): MP–17.22.
5. Oett­le AG, Har­ri­son RG.: The his­to­lo­gi­cal chan­ges pro­du­ced in the rat test­is by tem­po­rary and per­ma­nent occ­lu­si­on of the tes­ti­cu­lar ar­tery. J Pat­hol Bac­te­ri­ol 1952; 64: 27.3.
6. Pá­kás­ki M, Ba­jory Z, Var­ga R, Sza­bó A, Pa­jor L, Bo­ros M.: En­dot­he­lin-A re­cep­tor an­ta­go­nism re­du­ces tor­si­on-in­du­ced as­per­ma­to­ge­ne­sis and mic­ro­cir­cu­la­tory fa­i­lu­re in the rat. Eur Surg Res 2002; 34(suppl 1): pp41.
7. Ba­jory Z, Sza­bó A, Pa­jor L, Bo­ros M.: Pres­su­re-flow re­la­ti­ons­hip af­ter en­te­rocys­top­lasty in rats. An int­ra­vi­tal mic­ros­copy study. Shock 1999; 12: 200.
8. Har­ris AG, Hecht R, Pe­er F, Nol­te D, Mess­mer K: An imp­ro­ved int­ra­vi­tal mic­ros­copy system. Int J Mic­ro­circ Clin Exp. 1997; 17(6): 322–327.
9. Ba­jory Z, Hut­ter J, Krom­bach F, Mess­mer K.: Mic­ro­cir­cu­la­tory chan­ges in is­che­mia-re­per­fu­si­on-in­du­ced cysti­tis in rats. Eur Surg Res 2002; 34(suppl 1): pp53.
10. von Dobs­chu­etz E, Pa­her­nik S, Hoff­mann T, Ki­ef­mann R, Hec­kel K, Mess­mer K, Mu­el­ler-Ho­ec­ker J, Del­li­an M: Dyna­mic int­ra­vi­tal flu­o­res­cen­ce mic­ros­copy—a no­vel met­hod for the as­sess­ment of mic­ro­vas­cu­lar per­me­a­bi­lity in acu­te panc­re­a­ti­tis. Mic­ro­vasc Res. 2004; 67(1): 55–63.
11. Ba­jory Z, Sza­bó A, Pa­jor L, Bo­ros M, Hut­ter J, Krom­bach F, Mess­mer K: Int­ra­vi­tá­lis mik­ro­szkó­pia, új mód­szer a húgy­hó­lyag mik­ro­cir­ku­lá­ci­ó­já­nak vizs­gá­la­tá­ra pat­kány­ban. Ma­gyar Uro­ló­gia 2004; 3: 158–164.
12. Mess­mer K, Krom­bach F.: Mic­ro­cir­cu­la­ti­on re­se­arch in ex­pe­ri­men­tal sur­gery. Chi­rurg 1998; 69: 333–338.
13. Ba­jory Z: A nit­ro­gén-mo­no­xid sze­re­pe ál­lat­mo­del­len vég­zett hó­lya­gisz­ké­mia-re­per­fú­zi­ó­ban. Ma­gyar Uro­ló­gia 2006; 2: 97–101.
14. Ze­intl H., Tomp­kins WR., Mess­mer K., In­tag­li­et­ta M.: Sta­tic and dyna­mic mic­ro­cir­cu­la­tory vi­deo ima­ges analy­sis app­li­ed to cli­ni­cal in­ves­ti­ga­ti­ons. Prog Appl Mic­ro­circ 1986; 11: 1–10.
15. Ba­jory Z, Sza­bó A, Pa­jor L, Bo­ros M: Int­ra­vi­tal mic­ros­co­pic exa­mi­na­ti­ons of the mic­ro­cir­cu­la­tory con­se­qu­en­ces of en­te­rocys­top­lasty in the rat. J Physi­ol 2000; 526P: pp.150P
16. Ze­intl H, Sack FU, In­tag­li­et­ta M, Mess­mer M: Com­pu­ter as­sis­ted le­u­kocy­te ad­he­si­on me­a­su­re­ment in int­ra­vi­tal mic­ros­copy. Int J Mic­ro­circ Clin Exp 1989; 8: 293–302.
17. Ba­jory Z, Var­ga R, Sza­bó A, Pá­kás­ki M, Pa­jor L, Bo­ros M.: Re­duc­ti­on of tor­si­on-in­du­ced as­per­ma­to­ge­ne­sis and mic­ro­cir­cu­la­tory fa­i­lury by en­dot­he­lin-A re­cep­tor in­hi­bi­ti­on Ac­ta Physi­ol Hung 2002; 89(1-3): pp 66.
18. Ri­va C, Ross B, Be­ne­dek GB: La­ser Dopp­ler me­a­su­re­ments of blo­od flow in ca­pil­lary tu­bes and re­ti­nal ar­te­ri­es. In­vest Opht­hal­mol 1972; 11: 936–944.
19. De­ák G, Ba­jory Z, Ki­rály I, Sza­bó A, Var­ga R, Pa­jor L, Bo­ros M: A test­is mik­ro­ke­rin­gés vizs­gá­la­ta flu­o­resz­cens int­ra­vi­tá­lis mik­ro­szkóp­pal és or­to­go­ná­lis po­la­ri­zá­ci­ós spekt­rá­lis kép­al­ko­tás­sal kí­sér­le­tes he­re­tor­zió alatt. Ma­gyar Uro­ló­gia. 2008; 1: 18–21.
20. Bi­bert­ha­ler P, Lan­ger S, Luch­ting B, Khan­do­ga A, Mess­mer K.: In vi­vo as­sess­ment of co­lon mic­ro­cir­cu­la­ti­on: com­pa­ri­son of the new OPS ima­ging tech­ni­que with int­ra­vi­tal mic­ros­copy. Eur J Med Res. 2001; 6: 525–534.
21. von Dobs­chu­etz E, Bi­bert­ha­ler P, Mus­sack T, Lan­ger S, Mess­mer K, Hoff­mann T.: No­nin­va­si­ve in vi­vo as­sess­ment of the panc­re­a­tic mic­ro­cir­cu­la­ti­on: ort­ho­go­nal po­la­ri­za­ti­on spect­ral ima­ging. Panc­re­as. 2003; 26(2): 139–143.
22. Mat­hu­ra KR, Vol­leb­regt KC, Bo­er K, De Gra­aff JC, Ub­bink DT, In­ce C.: Com­pa­ri­son of OPS ima­ging and con­ven­ti­o­nal ca­pil­lary mic­ros­copy to study the hu­man mic­ro­cir­cu­la­ti­on. J Appl Physi­ol. 2001; 91(1): 74–78.
23. Ba­jory Z, Sza­bo A, Pa­jor L, Tisz­la­vicz L, Bo­ros M.: Int­ra­vi­tal mic­ros­co­pic as­sess­ment of pres­su­re in­du­ced mic­ro­cir­cu­la­tory chan­ges af­ter en­te­rocys­top­lasty in rats. J Urol 2001; 165: 1279–1282.
24. Bol­lin­ger A, Fag­rell B.: Cli­ni­cal ca­pil­la­ros­copy-a gu­i­de to its use in cli­ni­cal re­se­arch and prac­ti­ce. Stutt­gart: Hog­re­fe & Hu­ber, 1990.
25. Ba­jory Z, Hut­ter J, Krom­bach F, Mess­mer K.: New met­hod: the int­ra­vi­tal vi­de­o­mic­ros­co­pic cha­rac­te­ris­tics of the mic­ro­cir­cu­la­ti­on of the uri­nary blad­der in rats. Urol Res. 2002; 30: 148–152.
26. Ba­jory Z, Hut­ter J, Krom­bach F, Mess­mer K.: Mic­ro­cir­cu­la­ti­on of the uri­nary blad­der in a rat mo­del of is­che­mia-re­per­fu­si­on-in­du­ced cysti­tis. Uro­logy 2002; 60: 1136–1140.
27. Ba­jory Z, Hut­ter J, Krom­bach F, Mess­mer K.: The ro­le of en­dot­he­lin-1 in is­che­mia-re­per­fu­si­on-in­du­ced acu­te inf­lam­ma­ti­on of the urin­ray blad­der in rats. J Urol 2002; 168: 1222–1225.
28. Ba­jory Z, Sza­bó A, Ki­rály I, Pa­jor L, Mess­mer K.: The in­vol­ve­ment of nit­ric oxi­de in mic­ro­cir­cu­la­tory re­ac­ti­ons af­ter is­che­mia-re­per­fu­si­on of the rat uri­nary blad­der. Eur Surg Res 2009; 42: 28–34.
29. Ba­jory Z, Sza­bó A, Pa­jor L, Bo­ros M.: A bél­hó­lyag­rup­tu­ra mik­ro­ke­rin­gé­si oká­nak mo­del­le­zé­se ál­lat­kí­sér­let­ben. Ma­gyar Uro­ló­gia 1999; 4: 385–391.
30. Ker­ger H, Saltz­man DJ, Men­ger MD, Mess­mer K, and In­tag­li­et­ta M.: Syste­mic and sub­cu­ta­ne­o­us mic­ro­vas­cu­lar PO2 dis­so­ci­a­ti­on du­ring 4-h he­morr­ha­gic shock in cons­ci­o­us hams­ters. Am J Physi­ol He­art Circ Physi­ol 1996; 270: H827–H836.
31. Cab­ra­les P, Tsai AG, In­tag­li­et­ta M.: Mic­ro­vas­cu­lar pres­su­re and func­ti­o­nal ca­pil­lary den­sity in ext­re­me he­mo­di­lu­ti­on with low- and high-vis­co­sity dext­ran and a low-vis­co­sity Hb-ba­sed O2 car­ri­er. Am J Physi­ol He­art Circ Physi­ol 2004; 287: H363–H373.
  • Magyar Andrológia 2020/3

    Megjelent a Magyar Andrológia 2020/3 lapszáma

    Tovább navigate_next

  • Magyar Andrológia 2020/2

    Megjelent a Magyar Andrológia Folyóirat 2020. évi második lapszáma

    Tovább navigate_next

Az oldalon felnőtteknek szóló tartalmak jelenhetnek meg.

Az oldal használata csak 18 éven felülieknek, vagy szülői felügyelettel ajánlott.

Az oldal megtekintéséhez ki kell jelentenie, hogy elmúlt 18 éves.

További információ az Adatkezelési tájékoztató-ban.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!