A fér­fi fo­gam­zás­gát­lásának or­vo­si és jo­gi kér­dé­sei

A szer­zők mű­vi med­dő­vé­té­tel­lel kap­cso­la­tos mun­ká­juk el­ső ré­szé­ben a fér­fi-fo­gam­zás­gát­lás­sal fog­lal­koz­nak.


Szerző: Dr. Papp Ju­dit Eve­lin, Dr. Dó­sa Ág­nes

ÖSSZE­FOG­LA­LÁS
A szer­zők mű­vi med­dő­vé­té­tel­lel kap­cso­la­tos mun­ká­juk el­ső ré­szé­ben a fér­fi-fo­gam­zás­gát­lás­sal fog­lal­koz­nak. En­nek so­rán fel­ve­tik a ha­zai fo­gam­zás­gát­lá­si gya­kor­lat kap­csán ész­lelt prob­lé­má­kat, il­let­ve jo­gi sza­bály­zás­sal kap­cso­la­tos ész­re­vé­te­le­i­ket fog­lal­ják össze. A fo­gam­zás­gát­lás­sal kap­cso­la­tos tör­vé­nyi sza­bály­zás az el­múlt év­ti­ze­dek­ben több­ször vál­to­zott, biz­tos je­lé­ül an­nak, hogy a ki­a­la­ku­ló­ban le­vő or­vo­si-jo­gi gya­kor­lat fo­lya­ma­tos tör­vé­nyi kö­ve­tést igé­nyel.

BE­VE­ZE­TÉS

A  művi  med­dő­vé­té­tel  szer­ves  ré­szét  ké­pe­ző fér­fi-fo­gam­zás­gát­lást ha­zánk­ban tör­vény sza­bá­lyoz­za.


A gya­kor­la­ti al­kal­ma­zás so­rán azon­ban szá­mos kér­dés me­rül fel, or­vo­si-gaz­da­sá­gi vagy jo­gi vo­nat­ko­zás­ban me­lyek­nek né­pe­se­dés­po­li­ti­kai, tár­sa­dal­mi vo­nat­ko­zá­sú át­gon­do­lá­sa – eset­leg (új­ra) sza­bály­zá­sa – min­den­kép­pen in­do­kolt.


A szer­zők je­len mun­ká­juk el­ső ré­szé­ben,  rö­vid át­te­kin­tés után a kér­dés jo­gi vo­nat­ko­zá­sa­i­val fog­lal­koz­nak.

 

 

A FÉR­FI-FO­GAM­ZÁS­GÁT­LÁS­SAL KAP­CSO­LA­TOS OR­VO­SI PROB­LÉ­MÁK

Ha­zánk­ban az egyet­len, tör­vény ál­tal en­ged­élye­zett ope­ra­tív fér­fi-fo­gam­zás­gát­lá­si mód a va­sec­to­mia, amely az on­dó­ve­ze­ték-foly­to­nos­ság meg­sza­kí­tá­sa je­len­ti.


Ez­zel kap­cso­la­to­san a gya­kor­la­ti te­vé­keny­ség so­rán szá­mos ész­re­vé­tel te­he­tő: 


A. A tör­vény je­len­leg meg­elő­ző nem­ző­ké­pes­sé­gi vizs­gá­la­tot nem ír elő, így el­vi­leg egy el­eve nem­ző­kép­te­len fér­fi mű­té­te is le­het­sé­ges (mi­u­tán a be­a­vat­ko­zás je­len­leg nem kö­tött  gyer­mekszám­hoz, a be­teg biz­ton­ság­gal ko­ráb­bi ter­hes­ség oko­zá­sa­i­ról meg­fe­le­lő in­for­má­ci­ó­val eset­leg nem bír.) En­nek sza­bály­zá­sa azért is szük­sé­ges, mert utó­la­gos jo­gi rek­la­má­ció ese­tén a sza­bály­sze­rő­en el­já­ró  or­vos  véd­te­len  (in­do­ko­lat­lan  mű­tét  kö­vet­kez­té­ben kár­té­rí­té­si igény). 


B. Ugyan­csak nem ír­ja elő a tör­vény – az egye­dü­li mód­szer­ként  al­kal­maz­ha­tó  va­sec­to­mia ese­­té­ben –, hogy a mű­té­ti foly­to­nos­ság-meg­sza­kí­tás so­rán  el­tá­vo­lí­tott  de­fe­rensda­rab  hisz­to­ló­gi­ai vizs­gá­lat­ra ke­rül­jön. Ha a his­to­ló­gi­ai vizs­gá­lat ugyan­is iga­zol­ja a de­fe­rens re­sec­ti­ót – az or­vos te­vé­keny­sé­ge ered­mé­nyes és a mű­tét cél­já­nak meg­ol­dá­sá­ra va­ló irá­nyult­sá­ga bi­zo­nyít­ha­tó.
Ha csak át­vá­gás tör­té­nik – és ké­sőbb a nem­ző­ké­pes­ség mégis meg­ma­rad (nem a mű­té­tet kö­ve­tő „át­me­ne­ti idő­szak” hó­nap­ja­i­ra, ha­nem a meg­ma­ra­dó nem­ző­ké­pes­ség­re gon­do­lunk, ami saj­nos nem rit­ka – az ope­ra­tőr az iro­da­lom­ból is­mert spon­tán re­ka­na­li­zá­ci­ó­ra hi­vat­koz­hat, mely­nek el­ve­té­se vagy bi­zo­nyí­tá­sa nem könnyű. Szö­vet­ta­ni­lag de­fi­ni­ál­tan  iga­zolt re­sze­ká­tum ese­tén a hely­zet lé­nye­ge­sen egy­sze­rőbb.


C. A ha­zánk­ban utób­bi évek­ben igen el­ter­jedt egy­na­pos se­bé­szet és az ÁNTSZ ál­tal meg­fe­le­lő­nek ta­lált és se­bészeti be­a­vat­ko­zá­sok­ra kva­li­fi­kált ma­gán­ren­de­lők (kü­lö­nö­sen a kli­ni­kai hát­tér­rel ren­del­ke­zők) ma már ki­ter­jedt mű­té­ti te­vé­keny­sé­get foly­tat­nak. Ezen be­a­vat­ko­zá­sok „sú­lyos­sá­ga” nemrit­kán meg­ha­lad­ja a vi­lág­ban ál­ta­lá­ban am­bu­láns  mű­tét­ként  vég­zett  va­sec­to­mi­á­ét. Szem­be kell néz­ni, az­zal a va­ló­szí­nű igénnyel, amely a kö­zel­jö­vő­ben az ilyen tí­pu­sú in­téz­mé­nyek ré­szé­ről fel­me­rül.


D. Több kér­dés me­rül fel a nem or­vo­si in­di­ká­ci­ó­ból, ha­nem sa­ját ké­rés­re vég­zett mű­té­ti fo­gam­zás­gát­lás fi­nan­szí­ro­zá­sá­val is. A je­len­le­gi gya­kor­la­tok sze­rint a kü­lön­bö­ző – en­ged­élyez­te­tés­re jo­go­sult és műté­tet vég­ző in­téz­mé­nyek­ben  kü­lön­bö­ző  össze­gő  té­rí­tést  fi­zet  a  be­teg, mely­nek mér­té­két az in­téz­mény ha­tá­roz­za meg. Ál­la­mi el­lá­tás­ra jo­go­sult be­teg ese­té­ben azo­nos be­a­vat­ko­zás, azo­nos mér­té­kű té­rí­té­se me­rül fel igény­ként (ér­te­lem­sze­rő­en a ma­gánel­lá­tás­ban ez más­kép­pen van). Ugyan­csak kér­dés,  hogy  ab­ban  az  eset­ben,  ha  a  be­teg meg­vál­to­zott csa­lá­di  kö­rül­mé­nyei  (pl. fe­le­ség  ko­rai  ha­lá­la, új  há­zas­ság  stb.)  kö­vet­kez­té­ben  nem­ző­ké­pes­sé­ge hely­re­ál­lí­tá­sát ké­ri, (mű­té­ti re­ka­na­li­zá­ció), ami egy lé­nye­ge­sen na­gyobb spe­ci­á­lis tech­ni­kát és fel­ké­szült­sé­get  igény­lő szakin­téz­mény­ben vég­zen­dő be­a­vat­ko­zás, ki le­gyen a fi­nan­szí­ro­zó? Ugyanis je­len gya­kor­lat sze­rint ez az ál­la­mi el­lá­tás ré­sze­ként té­rí­tés­men­te­sen vé­gez­he­tő.


E. A meg­vál­to­zott eu­ró­pai és vi­lágemig­rá­ci­ós hely­ze­te következtében Ma­gyar­or­szá­gon is egy­re na­gyobb tö­meg­ben él­nek (fo­lya­ma­to­san itt élők!) kül­föl­di ál­lam­pol­gá­rok, et­ni­kai cso­por­tok. A je­len tör­vé­nyi sza­bá­lyo­zás a mű­vi be­a­vat­ko­zás le­he­tő­sé­gét fo­lya­ma­to­san Ma­gyar­or­szá­gon élő, ma­gyar ál­lam­pol­gá­rok szá­má­ra te­szi le­he­tő­vé. Nem ne­héz meg­jó­sol­ni a kö­zel­jö­vő­ben a fent em­lí­tett kül­föl­di­ek vagy et­ni­kai cso­por­tok ré­szé­ről fel­me­rü­lő igé­nyek meg­je­le­né­sét.

 

 

JO­GI VO­NAT­KO­ZÁ­SOK

Az aláb­bi­ak­ban fel­so­rol­juk a mű­vi med­dő­vé té­tel­lel kap­cso­la­tos ha­tá­lyos tör­vé­nye­ket, il­let­ve tör­vé­nye­re­jű ren­de­le­te­ket ab­ból a cél­ból, hogy át­te­kint­he­tő le­gyen pon­to­san, hogy a te­vé­keny­ség mi­lyen fel­té­te­lek mel­lett, ho­gyan ki­vi­te­lez­he­tő, il­let­ve a cél­ból, hogy a fel­me­rü­lő jo­gi kér­dé­se­ket az ala­pok­tól tud­juk tár­gyal­ni. A tör­vé­nyek fel­so­ro­lá­sa nem idő­ren­di, ha­nem lo­gi­kai sor­rend­ben is­mer­tet­jük.

 

1. 1949. évi XX. tör­vény A Ma­gyar Köz­tár­saság Al­kot­mányá­ról

A Ma­gyar Köz­tár­sas­ág Al­kot­má­nya, mint a jog­for­rá­si hi­e­rar­chia csú­csán el­he­lyez­ke­dő jog­for­rás, az al­kot­má­nyos alap­jo­gok leg­főbb gyűj­te­mé­nye, mely az em­be­ri élet ezen te­rü­le­tét is sza­bá­lyoz­za.  En­nek  e  té­ma­kör­ben  el­sőd­le­ge­sen érin­tett te­rü­le­tei: az élet­hez, il­let­ve az em­be­ri mél­tó­ság­hoz va­ló jog (ál­ta­lá­nos sze­mé­lyi­sé­gi jog),  az  ön­ren­del­ke­zé­si  jog,  il­let­ve  az  ál­lam  egész­ség­vé­del­mi  kö­te­le­zett­sé­ge. Az élet­hez,  il­let­ve  az  em­be­ri  mél­tó­ság­hoz  va­ló  jog – mind a ma­gyar al­kot­mány és al­kot­mány­bí­ró­sá­gi gya­kor­lat, mind a nem­zet­kö­zi do­ku­men­tu­mok sze­rint – egy­más­sal el­vá­laszt­ha­tat­lan egy­sé­get al­kot­va oszt­ha­tat­lan, ab­szo­lút jel­le­gű és kor­lá­toz­ha­tat­lan alap­jog. Je­len eset­ben azért el­ke­rül­he­tet­len em­lí­tést ten­ni ró­la, mert ma­gá­ban fog­lal­ja az egész­ség­ügyi jog­sza­bá­lyok te­kin­te­té­ben is re­le­váns jo­go­sult­sá­got, az em­ber ön­ren­del­ke­zé­si jo­gát. Az em­lí­tett jog azt a le­he­tő­sé­get, ha­tal­mat je­len­ti, hogy va­la­ki sa­ját ma­ga hoz­hat dön­té­se­ket sa­ját sor­sá­ra, il­let­ve éle­té­re vo­nat­ko­zó­an, szem előtt tart­va a tár­sa­da­lom és a  jog  ál­tal  fel­ál­lí­tott kor­lá­to­kat. (A tes­tü­let a 22/2003. (IV. 28.) AB ha­tá­ro­zat­ban fog­lal­ta össze az em­be­ri mél­tó­ság­hoz va­ló jog­ból le­ve­ze­tett rész­jo­go­sult­sá­gok kor­lá­toz­ha­tó­sá­gá­ról ki­a­la­kí­tott gya­kor­la­tát.)


A mű­vi med­dő­vé té­tel vá­lasz­tá­sá­hoz va­ló jog ál­ta­lá­nos sze­mé­lyi­sé­gi jog, ezál­tal az ön­ren­del­ke­zé­si jog kö­ré­be tar­to­zó jo­go­sít­vány, és ezért e jog kor­lá­to­zá­sa al­kot­má­nyos­sá­gi vizs­gá­lat tár­gya le­het. Az Egész­ség­ügyi tör­vény 187. § (2) be­kez­dé­sé­be fog­lalt, a be­a­vat­ko­zás el­vég­zé­sét kor­lá­to­zó ren­del­ke­zé­sek ad­tak ala­pot szá­mos, az Al­kot­mány­bí­ró­ság­hoz cím­zett in­dít­vány­nak, me­lyek a tör­vény­mó­do­sí­tás szük­sé­ges­sé­gé­re hív­ták fel a fi­gyel­met.

 

2. 43/2005. (XI. 14.) AB ha­tá­ro­zat az Egész­ség­ügy­ről szóló 1997. évi CLIV. tör­vény 187. § (2) be­kez­dé­sé­nek meg­sem­mi­sÍté­sé­ről

Az Egész­ség­ügyi tör­vény 187. § (2) be­kez­dé­sé­nek el­ső mon­da­ta vagy­la­go­san két ob­jek­tív fel­té­tel­től tet­te füg­gő­vé a csa­lád­ter­ve­zé­si cé­lú mű­vi med­dő­vé té­telt. A ké­rel­me­ző­nek 35 év­nél idő­sebb­nek kell len­ni, vagy há­rom vér sze­rin­ti gyer­mek­kel kell ren­del­kez­nie. Az Al­kot­mány­bí­ró­ság ezt a két ren­del­ke­zést az em­be­ri mél­tó­ság­hoz va­ló jog­ból szár­ma­zó ön­ren­del­ke­zé­si jog kor­lá­to­zá­sá­nak te­kin­tet­te. Ál­lás­pont­ja sze­rint sem né­pe­se­dés­po­li­ti­kai szem­pon­tok, sem az ál­lam egész­ség­vé­del­mi kö­te­les­sé­ge nem te­szi al­kot­má­nyo­san el­fo­gad­ha­tó­vá, hogy az Egész­ség­ügyi tör­vény a vér sze­rin­ti gyer­me­kek szá­má­tól  te­szi  füg­gő­vé  az  alap­jog-ér­vé­nye­sí­tést. A tes­tü­let a 43/2005. (XI. 14.) AB ha­tá­ro­zat­tal (2005. no­vem­ber 12.) te­hát a tör­vény­ben meg­fo­gal­ma­zott kor­lá­to­zó  ren­del­ke­zé­se­ket  al­kot­má­nyel­le­nes­nek nyil­vá­ní­tot­ta és azt 2006. jú­ni­us 30-i hat­állyal meg­sem­mi­sí­tet­te. (En­nek ered­mé­nye­képp  le­he­tő­sé­get  kí­nál  min­den nagy­ko­rú, cse­lek­vő­ké­pes sze­mély­nek, hogy a műt­é­tet el­vé­gez­tes­se, amely újabb er­köl­csi és jo­gi prob­lé­má­kat vet fel.)

 

3. 1997. évi CLIV. tör­vény az Egész­ség­ügy­ről

Az 1997. évi CLIV. tör­vény 187. §  de­fi­ni­ál­va ma­gát a mű­vi med­dő­vé té­telt és dek­la­rál­va an­nak leg­alap­ve­tőbb sza­bá­lya­it, mél­tán ne­vez­he­tő a té­má­val kap­cso­la­tos leg­fon­to­sabb jog­sza­bály­nak. Azon­ban a tár­sa­da­lom és az or­vos­tu­do­mány ro­ha­mos fej­lő­dé­se, va­la­mint az ál­lan­dó­an vál­to­zó igé­nyek­nek va­ló meg­fe­le­lés több­ször is szük­sé­ges­sé tet­te az em­lí­tett tör­vény­ben fog­lalt ren­del­ke­zé­sek mó­do­sí­tá­sát.


Ma­gyar­or­szá­gon a mű­vi med­dő­vé té­tel az új Egész­ség­ügyi tör­vény (1997. évi CLIV tv.) ha­tály­ba lé­pé­sé­ig ren­de­le­ti szin­ten volt sza­bá­lyoz­va. [12/1987. (VI­II. 19.) EüM. ren­de­let].
„Mű­vi med­dő­vé té­tel csa­lád­ter­ve­zé­si cél­ból Ma­gyar­or­szá­gon ál­lan­dó jel­leg­gel tar­tóz­ko­dó azon ma­gyar ál­lam­pol­gár nő vagy fér­fi ké­rel­mé­re vé­gez­he­tő el, aki
a) 40. élet­évét be­töl­töt­te
b) a 35. élet­évét be­töl­töt­te és leg­alább há­rom vér sze­rin­ti gyer­me­ke van, vagy
c) 30. élet­évét be­töl­töt­te és leg­alább négy vér sze­rin­ti gyer­me­ke van.”


A ké­sőb­bi­ek so­rán a ma­gyar köz­élet­ben, tu­do­má­nyos fó­ru­mo­kon ko­moly ta­nul­mány nem je­lent meg a kér­dés­ről, s vi­ta sem volt. En­nek oka ket­tős le­he­tett: egy­részt az egyéb szü­le­tés­kor­lá­to­zá­si mó­dok nagy el­ter­jedt­sé­ge és könnyű el­ér­he­tő­sé­ge, más­részt az eu­ró­pai vi­szo­nyok­hoz ké­pest  vi­szony­lag  szi­go­rúbb  sza­bá­lyo­zás.  Ezért na­gyobb igény sem me­rült fel az al­kal­ma­zá­sá­ra, s en­nek tu­laj­do­nít­ha­tó, hogy nincs adat ar­ra sem, hogy a ha­zai la­kos­ság összes­sé­gé­ből mi­lyen ará­nyú a mű­vi­leg med­dő­vé tet­tek szá­ma.


A je­len­le­gi sza­bá­lyo­zást meg­elő­ző­en, a tör­vény­ben töb­bek közt meg­fo­gal­ma­zást nyert, hogy a be­a­vat­ko­zás csa­lád­ter­ve­zé­si cél­ból vagy egész­ség­ügyi ok­ból (egész­ség­ügyi te­rá­pi­ás in­di­ká­ció) vé­gez­he­tő  el,  ter­mé­sze­te­sen  szak­or­vo­si  vé­le­mény, il­let­ve ja­vas­lat alap­ján (eb­ben az eset­ben a ké­re­lem­hez csa­tol­ni kell a be­a­vat­ko­zást in­dok­ló, be­teg­sé­get  ke­ze­lő  in­téz­mény  szak­vé­le­mé­nyét is). Ez a ren­del­ke­zés ké­pez­te tár­gyát an­nak az al­kot­mány­bí­ró­sá­gi  ha­tá­ro­zat­nak,  me­lyet  a  tes­tü­let 2006. jú­ni­us 30-i hat­állyal meg­sem­mi­sí­tett. A tes­tü­let  in­dok­lá­sa  sze­rint  ugyan­is  né­pes­ség­po­li­ti­kai meg­fon­to­lá­sok alap­ján alap­tör­vény­be üt­kö­ző az em­be­ri mél­tó­ság­hoz va­ló jog és az ab­ból le­ve­zet­he­tő  ön­ren­del­ke­zé­si  jog  arány­ta­lan  kor­lá­to­zá­sa.


„Csa­lád­ter­ve­zé­si cél­ból a mű­vi med­dő­vé té­tel an­nál a fér­fi­nél, il­let­ve nő­nél vé­gez­he­tő el, aki 35. élet­évét be­töl­töt­te, vagy még nem töl­töt­te be, de már há­rom vér sze­rin­ti gyer­me­ke van.”
A mű­té­ti med­dő­vé té­tel csak a ki­zá­ró­lag ma­gyar­or­szá­gi la­kó­hellyel vagy tar­tóz­ko­dá­si hellyel ren­del­ke­ző ma­gyar ál­lam­pol­gár­nál vé­gez­he­tő el (ki­e­gé­szí­tő sza­bály)”.


Amint lát­juk a tör­vény vagy­la­go­san két ob­jek­tív fel­té­tel (35 év fel­et­ti élet­kor el­éré­se vagy há­rom vér  sze­rint  gyer­mek  meg­lé­te)  va­la­me­lyi­ké­nek fen­nál­lá­sa ese­tén adott le­he­tő­sé­get a csa­lád­ter­ve­zé­si cé­lú mű­vi med­dő­vé té­tel el­vég­zé­sé­re. Az imént em­lí­tett kri­té­ri­u­mok fi­gye­lem­be­vé­te­lé­vel meg­áll­apít­ha­tó, hogy más de­mok­ra­ti­kus ál­la­mok sza­bá­lyo­zá­sá­hoz ké­pest, a ma­gyar tör­vény­ben dek­la­rált ren­del­ke­zés pél­da nél­kü­li szi­gor­ral bírt. Ez a sza­bály ugyan­is nem tet­te le­he­tő­vé az egyé­ni­e­sí­tett vizs­gá­la­tot, ehe­lyett a jog­al­ko­tó me­rev, ob­jek­tív fel­té­te­le­ket tá­masz­tott, me­lyek szük­sé­ges­sé­gét né­pe­se­dés­po­li­ti­kai köz­cé­lok­kal, va­la­mint az ál­lam alap­jog­vé­del­mi kö­te­le­zett­sé­gé­vel ma­gya­rá­zott. 
Az Or­szággyű­lés 2007. ja­nu­ár 1-jei hat­állyal meg­áll­apí­tot­ta a mű­vi med­dő­vé té­tel­lel kap­cso­la­tos új ren­del­ke­zé­se­ket. A meg­ho­zott sza­bá­lyok az ed­di­gi­nél szé­le­sebb kö­rű fel­vi­lá­go­sí­tás­hoz kö­tik a be­a­vat­ko­zás el­vég­zé­sét, és fon­tos ga­ran­ci­á­lis ele­me­ket ik­ta­tat­tak be az el­já­rás­ba. A tör­vény  töb­bek  közt  na­gyobb  hang­súlyt  fek­tet  a mű­té­tet meg­elő­ző fel­vi­lá­go­sí­tás szé­le­sebb kö­rű­vé té­te­lé­re. A ké­rel­me­zőt min­den kö­rül­mé­nyek kö­zött tá­jé­koz­tat­ni kell az egyéb fo­gam­zás­gát­ló mód­sze­rek, esz­kö­zök igény­be­vé­te­lé­nek le­he­tő­sé­gé­ről, ar­ról, hogy be­a­vat­ko­zás az ese­tek több­sé­gé­ben vissza­for­dít­ha­tat­lan kö­vet­kez­mé­nyek­kel jár, és a med­dő­vé té­tel után gyer­me­ke csak rep­ro­duk­ci­ós el­já­rás nyo­mán le­het, amely meg­le­he­tő­sen költ­sé­ges, va­la­mint tisz­tá­ban kell len­nie a jo­gi, tár­sa­dal­mi, egész­ség­ügyi kör­nye­zet­tel és szá­mol­nia kell az egész­ség­ügyi szol­gál­ta­tá­sok­hoz va­ló hoz­zá­fé­rés­sel. Min­de­zek szük­sé­ge­sek ah­hoz, hogy az egyén ala­pos és át­gon­dolt dön­tést hoz­has­son.


A tör­vény­al­ko­tó mind­emel­lett ki­emelt je­len­tő­sé­get tu­laj­do­nít a mű­vi med­dő­vé té­telt meg­elő­ző ta­ná­csa­dás­ra.


Az  Egész­ség­ügy­ről  szó­ló  1997. évi  CLIV. tör­vény mó­do­sí­tá­sa sze­rint  az Eütv. 187. §- a he­lyé­be a kö­vet­ke­ző ren­del­ke­zés lép:
187. § A nem­ző-, il­le­tő­leg fo­gam­zás­ké­pes­sé­get meg­aka­dá­lyo­zó mű­vi med­dő­vé té­tel az érin­tett nő vagy fér­fi írás­be­li ké­rel­me alap­ján 
a) ti­zennyol­ca­dik élet­évét be­töl­tött cse­lek­vő­ké­pes és kor­lá­to­zot­tan cse­lek­vő­ké­pes,
b) a (7) be­kez­dés­ben fog­lalt fel­té­te­lek tel­je­sü­lé­se ese­tén ti­zennyol­ca­dik élet­évét be nem töl­tött kor­lá­to­zot­tan cse­lek­vő­ké­pes, va­la­mint
c) a 187/B. § sze­rin­ti eset­ben a cse­lek­vő­kép­te­len sze­mély­nél vé­gez­he­tő el.


A ha­tá­lyos jog­sza­bály sze­rint, a cse­lek­vő­ké­pes fér­fi­ak­nál és nők­nél egya­ránt a csa­lád­ter­ve­zé­si mű­vi med­dő­vé té­tel­re a 18. élet­év be­töl­té­se után ke­rül­het sor (mond­hat­ni kor­lá­tok nél­kül).


A  be­a­vat­ko­zás  irán­ti  ké­rel­met  kö­zo­ki­rat­ban vagy tel­jes bi­zo­nyí­tó ere­jű ma­gá­no­ki­rat­ban kell be­nyúj­ta­ni. Ezek után az ed­di­gi­nél bő­vebb tá­jé­koz­ta­tás kö­vet­ke­zik. A dön­tés meg­ho­za­ta­lát kö­ve­tő­en a tör­vény élet­kor­tól füg­gő­en ha­tá­roz­za meg a mű­tét előt­ti vá­ra­ko­zá­si idő hosszát. A 26. élet­év alat­ti­ak ese­té­ben ez hat, az em­lí­tett élet­kor fel­ett pe­dig há­rom hó­nap áll ren­del­ke­zés­re. Ab­ban az eset­ben, ha a ké­rel­me­ző ezen idő alatt nem gon­dol­ta meg ma­gát, ak­kor a mű­vi med­dő­vé té­tel­re újabb hat, il­let­ve há­rom hó­nap el­tel­te után ke­rül­het sor. A tör­vény te­hát a 26 éves kor alatt mi­ni­mum egy éves gon­dol­ko­zá­si időt ír elő a pá­ci­ens szá­má­ra. A jog­sza­bály szö­ve­gé­ből ki­ke­rült a há­zas­társ, élet­társ tá­jé­koz­ta­tá­si kö­te­le­zett­sé­ge, amely egy­fe­lől po­zi­tív vál­toz­ta­tás, mi­vel a csa­lá­don be­lü­li erő­szak, a pros­ti­tú­ció a nő­ket (saj­nos má­ra már el­mond­hat­juk, hogy ki­vé­te­les ese­tek­ben ez a fér­fi­a­kat is érin­tő prob­lé­ma) olyan hely­zet­be kény­sze­rí­ti, hogy a fo­gam­zás­gát­lás ezen faj­tá­ját vá­laszt­ják, mi­vel nem ma­rad más op­ció szá­muk­ra. Más­fe­lől ne­ga­tív kö­vet­kez­mé­nye­ket is je­lent­het, mi­u­tán a ké­rel­me­ző part­ne­rét tu­laj­don­kép­pen ki­zár­ja egy na­gyon fon­tos dön­tés­ből, amely a kö­zös jö­vő­be­ni csa­lá­di éle­tük­re hát­rá­nyos ki­ha­tás­sal le­het.


A szük­sé­ges szak­or­vo­si vé­le­mény alap­ján egész­ség­ügyi in­dok­ból ke­rül sor a mű­vi med­dő­vé té­tel­re, ha ter­hes­ség a nő éle­tét, tes­ti ép­sé­gét, egész­sé­gét köz­vet­le­nül vesz­élyez­tet­né, vagy a ter­hes­ség­ből szü­le­ten­dő gyer­mek or­vo­si­lag va­ló­szí­nő­sít­he­tő­en sú­lyos fo­gya­té­kos­ság­ban szen­ved­ne, és más fo­gam­zás­gát­lá­si mód­szer al­kal­ma­zá­sa nem le­het­sé­ges vagy egész­ség­ügyi ok­ból nem ja­va­sol­ha­tó. Mint lát­juk, a tör­vény eb­ben az eset­ben nem ír elő gon­dol­ko­zá­si, il­let­ve vá­ra­ko­zá­si időt.
A187/A. § (1)-(8) be­kez­dé­sei fog­lal­koz­nak a kor­lá­to­zot­tan cse­lek­vő­ké­pe­sek jo­gál­lá­sá­val. A 14–18. év kö­zöt­ti fi­a­ta­lok cse­lek­vő­ké­pes­sé­gük­ben kor­lá­to­zot­tak, nyi­lat­ko­za­ta­ik ér­vé­nyes­ség­hez (a jog­sza­bá­lyi ki­vé­te­le­ket le­szá­mít­va) tör­vé­nyes kép­vi­se­lő­jük be­le­egye­zé­se vagy utó­la­gos jó­vá­ha­gyá­sa szük­sé­ges. A kis­ko­rú­ak ese­té­ben a tör­vé­nyes kép­vi­se­lő a szü­lők egy­üt­te­sen, vagy a szü­lő, il­let­ve szü­lők  hi­á­nyá­ban  a  gyám. (Gond­nok­ság  alá  he­lye­zet­tek­nél, a gond­nok). Ezek a sze­mé­lyek ki­emelt jo­gi vé­del­met igé­nyel­nek, amit a tör­vény­al­ko­tó az új sza­bá­lyo­zás so­rán is fi­gye­lem­be vesz, ezért a mű­vi med­dő­vé té­tel az ő ese­tük­ben csa­lád­ter­ve­zé­si cél­ból nem vé­gez­he­tő el. Azon­ban a cse­lek­vő­ké­pes­ség kor­lá­to­zá­sá­nak má­sik ese­té­ben (gond­nok­ság alá he­lye­zés) a mű­tét bi­zo­nyos fel­té­te­lek ér­vé­nye­sü­lé­sé­vel vég­re­hajt­ha­tó.


A gond­nok­ság alá he­lye­zés mi­at­ti kor­lá­to­zot­tan cse­lek­vő­ké­pes em­be­rek ese­té­ben a ha­tá­lyos ma­gyar jog­sza­bá­lyok ren­del­ke­zé­sei sze­rint a mű­tét el­vég­zé­sé­hez elő­ter­jesz­tett ké­re­lem ér­vé­nyes­sé­gé­hez szük­sé­ges a gyám­ha­tó­ság és a tör­vé­nyes kép­vi­se­lő, vagy az érin­tett ál­tal meg­ne­ve­zett jog­ké­pes fel­nőtt jó­vá­ha­gyá­sa.


A hoz­zá­já­ru­lás meg­adá­sa előtt a gyám­ha­tó­ság fel­adata an­nak ki­vizs­gá­lá­sa, hogy a be­a­vat­ko­zás irán­ti  ké­re­lem  a  kor­lá­to­zot­tan  cse­lek­vő­ké­pes sze­mély aka­ra­tá­val egye­ző-e, tisz­tá­ban van-e a dön­tés kö­vet­kez­mé­nye­i­vel, il­let­ve, hogy kö­zöt­te és a tör­vé­nyes kép­vi­se­lő kö­zött fenn­áll-e ér­dek­el­len­tét. Ha a kor­lá­to­zot­tan cse­lek­vő­ké­pes sze­mély  ké­rel­me  el­len­ére  a  tör­vé­nyes  kép­vi­se­lő vagy a gyám­ha­tó­ság a be­a­vat­ko­zás el­vég­zé­sé­hez nem já­rul hoz­zá, a ké­rel­me­ző a Fő­vá­ro­si Bí­ró­ság­nál ke­re­se­tet in­dít­hat a jog­nyi­lat­ko­zat vagy a jog­nyi­lat­ko­za­tok pót­lá­sa iránt.


Kor­lá­to­zot­tan cse­lek­vő­ké­pes sze­mé­lyek ese­té­ben az egész­ség­ügyi ok­ból in­do­kolt mű­vi med­dő­vé té­tel el­vég­zé­sé­nek nem fel­té­te­le sem a gyám­ha­tó­ság, sem pe­dig a tör­vé­nyes kép­vi­se­lő hoz­zá­já­ru­lá­sa. A tör­vény fel­té­tel­ként csu­pán azt ír­ja elő, hogy az előbb em­lí­tett sze­mé­lye­ket tá­jé­koz­tat­ni kell a be­a­vat­ko­zás meg­kez­dé­sét meg­elő­ző­en a be­a­vat­ko­zás el­vég­zé­sé­ről és an­nak in­do­ka­i­ról. A tá­jé­koz­ta­tás meg­tör­tén­té­ig a be­a­vat­ko­zás nem vé­gez­he­tő el.


A tör­vény vé­gül a cse­lek­vő­kép­te­le­nek ese­té­ben el­vé­gez­he­tő mű­vi med­dő­vé té­telt sza­bá­lyoz­za a 187/B. § (1)-(5) be­kez­dé­sek­ben.


A mű­vi med­dő­vé té­tel­re irá­nyu­ló be­a­vat­ko­zás ki­zá­ró­lag jog­erős bí­ró­sá­gi ha­tá­ro­zat alap­ján, a fo­gam­zó­ké­pes­ség el­éré­sét kö­ve­tő­en vé­gez­he­tő el. Eb­ből is lát­hat­juk, hogy míg a cse­lek­vő­ké­pe­sek, il­let­ve a kor­lá­to­zot­tan cse­lek­vő­ké­pe­sek ese­té­ben a nagy­ko­rú­ság el­éré­se ér­vé­nye­sül élet­ko­ri fel­té­tel­ként, ad­dig a cse­lek­vő­kép­te­le­nek­nél a tör­vény­ho­zó a fo­gam­zó­ké­pes­ség el­éré­sét, az­az a 14. élet­év be­töl­té­sét ír­ja elő kri­té­ri­um­ként a be­a­vat­ko­zás el­vég­zé­sé­hez. A 14. élet­évét be­töl­tött fi­a­tal kor­lá­to­zot­tan cse­lek­vő­ké­pes­nek mi­nő­sül, ki­vé­tel ha a bí­ró­ság cse­lek­vő­ké­pes­sé­get ki­zá­ró gond­nok­ság alá he­lye­zi. A gond­nok­ság ha­tá­lya a nagy­ko­rú­ság el­éré­sé­vel áll be, de a kis­ko­rú már a ha­tá­ro­zat jog­erő­re emel­ke­dé­sé­vel cse­lek­vő­kép­te­len­né vá­lik.


A mű­vi med­dő­vé té­tel en­ged­élye­zé­se iránt az érin­tett  tör­vé­nyes  kép­vi­se­lő­je,  il­let­ve  18. élet­év alat­ti fi­a­tal ese­té­ben a gyám­ha­tó­ság egy­üt­te­sen in­dít­hat ke­re­se­tet a Fő­vá­ro­si Bí­ró­ság­nál, amely ki­zá­ró­la­gos il­le­té­kes­ség­gel ren­del­ke­zik a dön­tést il­le­tő­en. A bí­ró­ság ab­ban az eset­ben já­rul hoz­zá a be­a­vat­ko­zás el­vég­zé­sé­hez, ha más fo­gam­zás­gát­lá­si mód­szer nem al­kal­maz­ha­tó (egész­ség­ügyi vagy egyéb ok­ból) és a cse­lek­vő­kép­te­len sze­mély  a  gyer­mek  fel­ne­ve­lé­sé­re  nem  ké­pes. Ter­mé­sze­te­sen a művi med­dő­vé té­tel el­vég­zé­sé­nek az érin­tett sze­mély aka­ra­tá­val egye­ző­nek kell len­nie. Mind­emel­lett, ha az el­ső fel­té­tel nem tel­je­sül és a cse­lek­vő­kép­te­len szü­lő ké­pes len­ne fel­ne­vel­ni az utó­dot, a tör­vény to­váb­bi fel­té­tel­hez kö­ti a be­a­vat­ko­zás el­vég­zé­sé­hez va­ló hoz­zá­já­ru­lás meg­adá­sát. Te­hát, ha más fo­gam­zás­gát­lá­si mód­szer nem le­het­sé­ges és a be­a­vat­ko­zás el­vég­zé­se a cse­lek­vő­kép­te­len aka­ra­tá­val nem el­len­ke­zik, a mű­tét vég­re­hajt­ha­tó, amennyi­ben a ter­hes­ség­ből szü­le­ten­dő gyer­mek or­vo­si­lag va­ló­szí­nő­sít­he­tő­en sú­lyos fo­gya­té­kos­ság­ban szen­ved­ne. Vé­ge­ze­tül ab­ban az eset­ben is el­vé­gez­he­tő a med­dő­vé té­tel, ha a be­kö­vet­ke­ző ter­hes­ség a nő éle­tét, tes­ti ép­sé­gét, egész­sé­gét köz­vet­le­nül vesz­élyez­tet­né.


A bí­ró­ság meg­hall­gat­ja a cse­lek­vő­kép­te­len sze­mélyt, a tör­vé­nyes kép­vi­se­lőt és a gyám­ha­tó­sá­got, majd har­minc na­pon be­lül, nem ­pe­res el­já­rás ke­re­té­ben meg­hoz­za dön­té­sét.

 

4. 25/1998. (VI. 17.) NM ren­de­let a mű­vi med­dővé té­tel­ről

A 25/1998. (VI. 17.) NM ren­de­let 1998. jú­li­us 1-én lé­pett ha­tály­ba, ez­zel egy­ide­jő­leg ha­tá­lyon kí­vül he­lyez­te a mű­vi med­dő­vé té­tel­ről szó­ló 12/1987. (VI­II. 19.) EÜM ren­de­le­tet. A jog­sza­bály szö­ve­gé­ben je­len­tős hang­súlyt kap a csa­lád­ter­ve­zé­si cé­lú, il­let­ve az egész­ség­ügyi in­dok­ból el­vé­ge­zen­dő mű­vi med­dő­vé té­tel kö­zöt­ti kü­lönb­ség­té­tel, ki­e­gé­szít­ve az Egész­ség­ügyi tör­vény be­a­vat­ko­zás­ra vo­nat­ko­zó ren­del­ke­zé­se­it. Töb­bek közt em­lí­tést tesz a mű­tét irán­ti ké­re­lem be­nyúj­tá­sá­nak fel­té­te­le­i­ről, a mű­tét el­vég­zé­sé­re al­kal­mas in­téz­mé­nyek­ről, mind­emel­lett ki­emelt fi­gyel­met for­dít­va a be­a­vat­ko­zást meg­elő­ző tá­jé­koz­ta­tás rész­le­tes sza­bá­lya­i­ra.


A ké­re­lem be­nyúj­tá­sá­val kap­cso­lat­ban ki­mond­ja, hogy azt a be­a­vat­ko­zás el­vég­zé­sé­re jo­go­sult in­téz­mény­nél kell be­nyúj­ta­ni. Egész­ség­ügyi in­dok ese­tén a ké­re­lem­hez csa­tol­ni kell a mű­vi med­dő­vé­ té­telt in­do­ko­ló be­teg­sé­get ke­ze­lő in­téz­mény­nek a szak­vé­le­mé­nyét is. A ké­re­lem a mű­tét el­vég­zé­sét meg­elő­ző­en szó­ban is vissza­von­ha­tó. Fő­sza­bály sze­rint a ké­re­lem be­nyúj­tá­sát kö­ve­tő há­rom hó­nap el­tel­té­vel ke­rül­het sor a be­a­vat­ko­zás el­vég­zé­sé­re. Ki­vé­telt ké­pez ez alól az az eset, ami­kor a be­a­vat­ko­zás so­ron kí­vü­li el­vég­zé­sét szü­lé­sze­ti vagy más mű­té­ti ese­mény le­he­tő­vé te­szi, vagy ha az idő­köz­ben be­kö­vet­ke­ző ter­hes­ség a nő éle­tét, tes­ti ép­sé­gét, egész­sé­gét köz­vet­le­nül vesz­élyez­tet­né vagy a ter­hes­ség­ből nagy va­ló­szí­nő­ség­gel nem egész­sé­ges utód szü­let­ne. Ezen ese­tek­ben rö­vi­debb idő is ren­del­ke­zés­re áll­hat.


Vé­gül az or­vost ter­he­lő tá­jé­koz­ta­tá­si kö­te­le­zett­ség szé­le­sebb kö­rű­vé té­te­le ér­tel­mé­ben, an­nak ki kell ter­jed­nie a fo­gam­zás­gát­lás egyéb le­he­tő­sé­ge­i­re, va­la­mint a be­a­vat­ko­zás jel­le­gé­re, le­het­sé­ges koc­ká­za­ta­i­ra és kö­vet­kez­mé­nye­i­re, il­let­ve a be­a­vat­ko­zás  el­vég­zé­se  ese­tén  a  ké­sőb­bi  gyer­mek­váll­alás le­he­tő­sé­ge­i­re, a jog­sza­bály szö­ve­ge alap­ján a há­zas­ság­ban, il­let­ve élet­tár­si kap­cso­lat­ban élő ké­rel­me­ző ese­tén a há­zas­tár­sat, il­let­ve az élet­tár­sat is meg­fe­le­lő­en tá­jé­koz­tat­ni kell az em­lí­tet­tek­ről. Egész­ség­ügyi in­dok­ra te­kin­tet­tel el­vé­gez­ni kí­vánt mű­vi med­dő­vé té­tel ese­té­ben a tá­jé­koz­ta­tás­nak a fel­so­rol­ta­kon túl ki kell ter­jed­nie a mű­vi med­dő­vé té­tel hi­á­nyá­ban vagy a 3 hó­na­pos vá­ra­ko­zá­si idő alatt be­kö­vet­ke­ző ter­hes­ség vár­ha­tó kö­vet­kez­mé­nye­i­re.

 

 

Köz­ve­tett jog­sza­bá­lyok
 

5. Pol­gá­ri Tör­vény­könyv­ről szó­ló 1959. évi IV. tör­vény

Az Egész­ség­ügyi tör­vény­ben (a mű­vi med­dő­vé té­tel­re vo­nat­ko­zó ré­sze­ket is ide­ért­ve) fel­lel­he­tő egyes fo­gal­mak (mint pl. kor­lá­to­zot­tan cse­lek­vő­ké­pes­ség, cse­lek­vő­kép­te­len­ség stb.) ma­gya­rá­za­ta  el­en­ged­he­tet­len  ah­hoz,  hogy  a  jog­sza­bá­lyi ren­del­ke­zé­se­ket tel­je­sen át­lás­suk, meg­ért­sük és vé­gül al­kal­maz­ni tud­juk. Ezért szük­sé­ges át­te­kin­te­ni a Pol­gá­ri Tör­vény­könyv egyes sza­bá­lya­it, ahol a la­i­ku­sok szá­má­ra is­me­ret­len fo­gal­mak ér­tel­met nyer­nek. A mű­vi med­dő­vé té­tel vo­nat­ko­zá­sá­ban  a  cse­lek­vő­ké­pes­ség  sza­bá­lyai  re­le­ván­sak. A ha­tá­lyos (Eütv.) jog­sza­bály sze­rint, a cse­lek­vő­ké­pes fér­fi­ak­nál és nők­nél egya­ránt a csa­lád­ter­ve­zé­si mű­vi med­dő­vé té­tel­re a 18. élet­év be­töl­té­se után ke­rül­het sor. Cse­lek­vő­ké­pes­sé­gen az em­ber­nek azt a ké­pes­sé­gét ért­jük, mely­nek alap­ján va­la­ki sa­ját ma­ga te­het a ma­ga ne­vé­ben jog­nyi­lat­ko­za­tot. A Ptk. sza­bá­lyai sze­rint, min­den em­ber cse­lek­vő­ké­pes, ki­vé­ve, ha ezt tör­vény ki­zár­ja vagy kor­lá­toz­za. A kor­lá­to­zás két irány­ba va­ló­sul meg. Egy­fe­lől a kis­ko­rú­ság té­nye be­fo­lyá­sol­ja (élet­ko­ri té­nye­zők), más­fe­lől a gond­nok­ság alá he­lye­zés.
A tör­vény szö­vege ér­tel­mé­ben a 14–18. év kö­zöt­ti fi­a­ta­lok cse­lek­vő­ké­pes­sé­gük­ben kor­lá­to­zot­tak, nyi­lat­ko­za­ta­ik ér­vé­nyes­ség­hez (a jog­sza­bá­lyi ki­vé­te­le­ket le­szá­mít­va) tör­vé­nyes kép­vi­se­lő­jük  be­le­egye­zé­se  vagy  utó­la­gos  jó­vá­ha­gyá­sa szük­sé­ges. A kis­ko­rú­ak ese­té­ben a tör­vé­nyes kép­vi­se­lő a szü­lők egy­üt­te­sen, vagy a szü­lő, il­let­ve szü­lők hi­á­nyá­ban a gyám. (Gond­nok­ság alá he­lye­zet­tek­nél a gond­nok).

 

Kis­ko­rúság mi­at­ti kor­láto­zot­tan cse­lek­vő­ké­pes­ség

12/A. § (1) Kor­lá­to­zot­tan cse­lek­vő­ké­pes az a kis­ko­rú, aki a 14. élet­évét már be­töl­töt­te és nem cse­lek­vő­kép­te­len.  


14. § (1) Kor­lá­to­zot­tan cse­lek­vő­ké­pes az a nagy­ko­rú, akit a bí­ró­ság ilyen hat­állyal gond­nok­ság alá he­lye­zett.

 

Gond­nok­ság alá he­lye­zés mi­at­ti kor­láto­zot­tan cse­lek­vő­ké­pes­ség

(4) Cse­lek­vő­ké­pes­sé­get kor­lá­to­zó gond­nok­ság alá a bí­ró­ság azt a nagy­ko­rú sze­mélyt he­lye­zi, aki­nek az ügyei vi­te­lé­hez szük­sé­ges be­lá­tá­si ké­pes­sé­ge a pszi­chés ál­la­po­ta, szel­le­mi fo­gyat­ko­zá­sa vagy szen­ved­ély­be­teg­sé­ge mi­att – ál­ta­lá­nos jel­leg­gel, il­let­ve egyes ügy­cso­por­tok vo­nat­ko­zá­sá­ban – tar­tó­san vagy idő­sza­kon­ként visz­sza­té­rő­en nagy­mér­ték­ben csök­kent. 


A ha­tá­lyos ma­gyar sza­bá­lyo­zás a cse­lek­vő­kép­te­le­nek ka­te­gó­ri­á­ját is több cso­port­ba so­rol­ja. Itt is ér­vé­nye­sül az élet­kor (14. élet­év alat­ti­ak), il­let­ve az el­me­ál­la­pot mi­at­ti kor­lá­to­zás (gond­nok­ság alá he­lye­zés), to­váb­bá ide tar­toz­nak azok a sze­mé­lyek, akik gond­nok­ság alá he­lye­zés nél­kül is cse­lek­vő­kép­te­len­nek mi­nő­sül­nek, olyan ká­bult, ön­kí­vü­le­ti ál­la­pot mi­att, mely­nek kö­vet­kez­té­ben az ügye­ik vi­te­lé­hez szük­sé­ges be­lá­tá­si ké­pes­sé­gük tel­je­sen hi­ány­zik akár tar­tó­san, akár át­me­ne­ti jel­leg­gel egyes jog­nyi­lat­ko­za­tok meg­té­te­le­kor (pl. sú­lyos al­ko­ho­los be­fo­lyá­solt­ság, al­ta­tás). Ez utób­bi eset­ben kö­zöm­bös az a tény, hogy mi­lyen ok­ból lett cse­lek­vő­kép­te­len az érin­tett, így kö­zöm­bös az is, hogy eset­leg ma­ga idéz­te elő cse­lek­vő­kép­te­len­sé­gét. Ön­ma­gá­ban az érin­tett sze­mély  el­is­me­ré­se  sem  ele­gen­dő  a  cse­lek­vő­kép­te­len­ség meg­áll­apí­tá­sá­hoz, min­den eset­ben bi­zo­nyí­tá­si el­já­rást kell le­foly­tat­ni, mely­ben or­vossza­kér­tő meg­hall­ga­tá­sa is le­het­sé­ges.

 

Élet­kor mi­at­ti cse­lek­vő­kép­te­len­ség

12/B. § (1) Cse­lek­vő­kép­te­len az a kis­ko­rú, aki a 14. élet­évét nem töl­töt­te be.
(2) Cse­lek­vő­kép­te­len az a 14. élet­évét már be­töl­tött kis­ko­rú is, akit a bí­ró­ság cse­lek­vő­ké­pes­sé­get ki­zá­ró gond­nok­ság alá he­lye­zett.

 

Cse­lek­vőkép­te­len­ség gond­nok­ság alá he­lye­zés­sel

15. § (1) Cse­lek­vő­kép­te­len az a nagy­ko­rú, akit a bí­ró­ság cse­lek­vő­ké­pes­sé­get ki­zá­ró gond­nok­ság alá he­lye­zett.


(4) A cse­lek­vő­ké­pes­sé­get ki­zá­ró gond­nok­ság alá a bí­ró­ság azt a nagy­ko­rú sze­mélyt he­lye­zi, aki­nek ügyei vi­te­lé­hez szük­sé­ges be­lá­tá­si ké­pes­sé­ge pszi­chés ál­la­po­ta vagy szel­le­mi fo­gyat­ko­zá­sa mi­att tar­tó­san tel­jes mér­ték­ben hi­ány­zik.

 

Cse­lek­vő­kép­te­len­ség gond­nok­ság alá he­lye­zés nél­kül

17. § (1) Gond­nok­ság alá he­lye­zés nél­kül is cse­lek­vő­kép­te­len az, aki olyan ál­la­pot­ban van, hogy ügyei vi­te­lé­hez szük­sé­ges be­lá­tá­si ké­pes­sé­ge – tar­tó­san vagy a jog­nyi­lat­ko­za­ta meg­té­te­le­kor át­me­ne­ti­leg – tel­je­sen hi­ány­zik.

 

6. 1989. évi XXXII. tör­vény az Al­kot­mány­bí­róság­ról

A tes­tü­let az Al­kot­mány­bí­ró­ság­ról szó­ló 1989. XXXII. tör­vény 1. § b/ pont­ja ér­tel­mé­ben, az­az jog­sza­bály utó­la­gos vizs­gá­la­tá­ra irá­nyu­ló el­já­rás­ban, az Egész­ség­ügy­ről szó­ló 1997. évi CLIV. tör­vény 187. § (2) be­kez­dés el­ső mon­da­tát (a mű­vi  med­dő­vé  té­tel  csa­lád­ter­ve­zé­si  cél­ból  a  35. élet­évét be­töl­tött vagy há­rom vér sze­rin­ti gyer­mek­kel ren­del­ke­ző sze­mély­nél vé­gez­he­tő el) al­kot­má­nyel­le­nes­nek nyil­vá­ní­tot­ta és 2006. jú­ni­us 30-i hat­állyal meg­sem­mi­sí­tet­te.

 

7. 46/1997. (XII. 17.) NM ren­de­let a kö­te­le­ző egész­ség­biz­to­sítás ter­hé­re igény­be nem ve­he­tő el­lá­tások­ról, 49/1997. (XII. 17.) NM ren­de­let a kö­te­le­ző egész­ség­biz­to­sítás ke­re­té­ben igény­be ve­he­tő med­dő­ség­ke­ze­lé­si el­já­rások­ról

46/1997. (XII. 17.) NM ren­de­let a csa­lád­ter­ve­zé­si cé­lú mű­vi med­dő­vé té­telt té­rí­tés­kö­te­les be­a­vat­ko­zás­nak mi­nő­sí­ti, fel­té­ve, ha az nem or­vo­si in­di­ká­ci­ó­ra tör­tént. 49/1997. (XII. 17.) NM ren­de­let az elő­ző sza­bály­hoz ha­son­ló mó­don a 4. § -ban fo­gal­maz­za meg azt, hogy „Az, aki nem or­vo­si  in­di­ká­ció  alap­ján  vet­te  igény­be  a  mű­vi med­dő­vé­té­tel­re irá­nyu­ló szol­gál­ta­tást, csak a tel­jes té­rí­té­si díj meg­fi­ze­té­se mel­lett ve­he­ti igény­be.


A fen­ti ha­tá­lyos tör­vé­nyek a meg­elő­zők­ben is­mer­te­tett  or­vo­si  prob­lé­mák­kal  egy­be­vet­ve,  a mai or­vo­si gya­kor­lat szint­jén nyi­tott jo­gi kér­dé­se­ket vet­nek fel. Ez­zel kap­cso­la­to­san az aláb­bi­ak­ban sze­ret­nénk né­hány gon­do­la­tun­kat ki­fej­te­ni.

 

ÁL­TA­LÁ­BAN

1. A jo­gi sza­bály­zás el­ső prob­lé­má­ja az, hogy ne­héz­kes. Az írás­be­li igény be­je­len­té­se után a vá­ra­ko­zá­si idő, dön­tés­ké­pes­nek te­kin­tett ál­lam­pol­gá­rok ese­té­ben leg­több­ször ki­fo­gá­solt, elé­ge­det­len­sé­get okozó té­nye­ző.


Meg­gon­do­lan­dó len­ne, hogy ha a med­dő­vé té­tel  le­he­tő­sé­gé­nek el­dön­té­sét az ál­lam­pol­gár ke­zé­be ad­juk, mi­ért van szük­ség ese­ten­ként még hosz­szú hó­na­po­kig ar­ra, hogy a tény­le­ges or­vo­si be­a­vat­ko­zás meg­tör­tén­jék. Egy kel­lő­en or­vo­si­lag és jo­gi­lag sza­bá­lyo­zott  el­já­rás ese­té­ben az igény be­je­len­té­sé­től szá­mí­tott ma­xi­má­li­san 3 hó­nap bő­ven ele­gen­dő­nek lát­szik a gya­kor­lat szem­pont­já­ból a kér­dés vég­ső el­dön­té­sé­hez.


Az ál­ta­lá­nos prob­lé­mák­hoz tar­to­zik az is, hogy a tör­vény­ben  je­len­leg me­ga­dott kor­hat­árok és fel­té­te­lek nem szol­gál­ják az or­szág né­pe­se­dés­po­li­ti­kai ér­de­ke­it.


Anél­kül,  hogy  sze­mé­lyi  jo­go­kat  sze­ret­nénk csor­bí­ta­ni  meg­gon­do­lan­dó­nak  tart­juk  azt  a tényt, hogy egy olyan or­szág­ban, ame­lyik éven­te  kb.  egy  szek­szárd­nyi  vá­ros  lé­lek­szá­má­val csök­ken,  nem  len­ne-e  sze­ren­csé­sebb  idő­sebb élet­kort  (pl.  30–35  év),  és  leg­alább  1-2 meg­le­vő gyer­mekszá­mot tör­vé­nyi fel­té­tel­ként elő­ír­ni. A  tör­vényal­ko­tók­nak  fi­gye­lem­be  kell  ven­ni  a ma­gyar­or­szá­gi sa­já­tos „kor­fát” is, me­lyen leg­sze­ren­csé­sebb len­ne egy bő­vebb  új nem­ze­dék­kel vál­toz­tat­ni. 
Ér­te­lem­sze­rű­en a jog­al­ko­tó nem le­het egy­sze­rű hely­zet­ben, hi­szen sok min­den­re fi­gyel­nie kell – eu­ró­pai jog­har­mo­ni­zá­ció, stb. –, de ta­lán a ha­zai né­pe­se­dés­po­li­ti­kai szem­pon­tok sem el­ha­nya­gol­ha­tók.


2. Az   A.   pont­ban vá­zolt hely­zet jo­gi tá­mo­ga­tá­sát je­len­te­né egy olyan dön­tés, mely sze­rint, aki fo­gam­zás­gát­lá­si be­a­vat­ko­zást kér, an­nak elő­ző­leg meg kell győ­ződ­nie ar­ról, hogy fo­gam­zó­ké­pes. Ez eset­ben ki­véd­he­tő len­ne a fö­lös­le­ges mű­tét, és az or­vos eset­le­ges tá­mad­ha­tó­sá­ga.


3. A B. pont­ban le­ír­tak olyan ren­del­ke­zés­sel len­né­nek  ki­vét­he­tők,  mely  sze­rint  bár­mi­lyen  mű­té­ti mód­szert is vá­laszt a fo­gam­zás­gát­ló gya­kor­ló szak­or­vos, min­den­kép­pen szük­sé­ges egy­faj­ta szö­vet­ta­ni bi­zo­nyí­tá­sa an­nak, hogy a de­fe­rens foly­to­nos­ságmeg­sza­kí­tá­sa meg­tör­tént. Ez­zel iga­zol­ha­tó len­ne, hogy a mű­té­t ki­tű­zött cél­ját az or­vos ered­mé­nye­sen tel­je­sí­tet­te, így az ezt kö­ve­tő eset­le­ges  rek­la­má­ci­ók  nem  hi­ba­ként,  ha­nem rit­ka  szö­vőd­mény­ként  ke­rül­het­né­nek  meg­íté­lés­re.


4. A C. pont­ban fel­me­rü­lő kér­dést, amennyi­ben a ha­zai ma­gán­gya­kor­la­tot a tör­vény tá­mo­gat­ni szán­dék­szik a jö­vő­ben, a be­a­vat­ko­zás „nagy­sá­ga”  mi­att  a  mű­tét  am­bu­láns  mó­don  eset­leg ma­gán­ren­de­lő­ben tör­té­nő ki­vi­te­le­zé­se meg­en­ged­he­tő len­ne (ter­mé­sze­te­sen csak in­téz­mé­nyi hát­tér­rel  ren­del­ke­ző  ma­gán­ren­de­lő  ese­tén). Ugyan­ak­kor a be­a­vat­ko­zás en­ged­élyez­te­té­se vé­le­mé­nyünk  sze­rint  ál­la­mi  szin­ten  kell,  hogy meg­tör­tén­jen, pár­tat­lan meg­bíz­ha­tó szak­em­ber, vagy szak­em­be­rek fe­le­lős  en­ged­élyé­vel, nyi­lat­ko­za­tá­val.


5. A  D. pont­ban  a  fi­nan­szí­ro­zás  kér­dé­se­it  tár­gyal­tuk, jo­gi vo­nat­ko­zás­ban itt egy­sze­rű­en azt kel­le­ne  sza­bá­lyoz­ni,  hogy  amennyi­ben  ál­la­mi szín­te­rű be­a­vat­ko­zás ma­rad a fo­gam­zás­gát­lás, úgy azo­nos té­rí­tésnagy­ság­rend  il­le­ti meg a be­te­get, el­len­ke­ző eset­ben az „ol­csóbb” el­lá­tó he­lyek pre­fe­rá­lá­sa tör­tén­ne meg, és itt sé­rül­ne az el­lá­tás­hoz va­ló jog ál­ta­lá­nos­sá­ga, hi­szen egyes in­té­ze­tek­re ez fö­lös­le­ge­sen nagy ter­he­ket ró­na, má­sok pe­dig ki­zá­ród­ná­nak az el­lá­tás le­he­tő­sé­gé­ből. Fon­to­sabb kér­dés, hogy ab­ban az eset­ben, ha ugyan na­gyon rit­kán, de a mű­tét­nek  szö­vőd­mé­nye van, amely akár 3–4 na­pos kór­há­zi benn­fek­vést is je­lent­het, ez mi­lyen fi­nan­szí­ro­zás­ban tör­tén­jék, hi­szen a be­teg mű­vi  med­dő­vé-té­telt kért, nem pe­dig­len a be­a­vat­ko­zás so­rán fel­lé­pő vér­zést  vagy  in­fek­ci­ót  kí­ván­ja  fi­nan­szí­roz­ni. Mér­le­ge­len­dő,  hogy  ilyen  eset­ben  a  szö­vőd­mény ál­lam­pol­gá­ri jo­gon,  té­rí­tés­men­te­sen ke­rül­hes­sen el­lá­tás­ra,vagy el­dön­te­ni azt, hogy ez a be­teg koc­ká­za­tá­hoz  tar­to­zik,  és  az  ál­lam  a  szö­vőd­ményt sem kí­ván­ja fi­nan­szí­roz­ni. Ugyan­csak mér­le­ge­lés tár­gya az eset­le­ges re­ka­na­li­zá­ci­ós mű­tét fi­nan­szí­ro­zá­sá­nak kér­dé­se, itt az ál­lam­nak ar­ról kell dön­te­nie, hogy egy olyan igény, mely ál­lam­pol­gá­rai lét­szá­má­nak nö­ve­ke­dé­sé­hez ve­zet (és ál­ta­lá­ban mint ilyen de­mok­ra­ti­kus be­ren­dez­ke­dé­ső ál­la­mok­ban tá­mo­ga­tott) kap­jon-e ál­la­mi fi­nan­szí­ro­zást (mint pld. egyéb rep­ro­duk­ci­ós te­vé­keny­ség),  vagy ma­rad­jon a be­teg fi­nan­ci­á­lis fe­le­lős­sé­ge.


6. Az E. pont­tal kap­cso­la­to­san az eu­ró­pai asszi­mi­lá­ci­ós gya­kor­lat egy­re in­kább a ki­sebb­sé­gek és az et­ni­kai cso­por­tok fo­ko­zott jogki­ter­jesz­té­sét mu­tat­ja. Ha­zánk­ban ma már több olyan et­ni­kai cso­port van, amely ön­ál­ló  kul­tu­rá­lis in­téz­mé­nyek­kel, is­ko­lák­kal ren­del­ke­zik, és spe­ci­á­lis fel­té­te­lek mel­lett a tár­sa­da­lom­biz­to­sí­tás is el­ér­he­tő ezen  nép­cso­por­tok  egye­dei  szá­má­ra.  Ha  a  fo­gam­zás­gát­lást – nyil­ván­va­ló­an az adott or­szág­ban  ak­tu­á­li­san  ér­vé­nyes  tör­vé­nyek  szem  előtt tar­tá­sá­val  –  az  egész­ség­ügyi  el­lá­tást  té­rí­té­ses vagy té­rí­tés­men­tes ré­szé­nek tart­juk, ne­he­zen véd­he­tő ál­lás­pont  len­ne, hogy  egy kí­ván­ság sze­rint vég­zett  (nem akut)  ter­ve­zett mű­té­ti be­a­vat­ko­zás, ese­tek plasz­ti­kai mű­tét az adott egyén szá­má­ra ha­zánk­ban ma­gá­tól ér­te­tő­dő­en ígény­be­ve­he­tő, a fo­gam­zás­gát­lást cél­zó or­vo­si be­a­vat­ko­zás azon­ban nem.


A kér­dés va­ló­ban ál­la­mi szin­ten át­gon­dol­ha­tó, csak em­lí­te­nénk, hogy gya­kor­lat sze­rint olyan or­szá­gok­ban,  pl.  ahol  ezt  kül­föl­di­ek  szá­má­ra nem en­ged­élyez­ték, fur­csa gya­kor­lat ala­kult ki pl. nem­zet­kö­zi vi­ze­ken „gyógyha­jó­kon” tör­té­nő be­a­vat­ko­zást, vagy egy har­ma­dik szom­szé­dos or­szág­ban tör­té­nő mű­tét cél­já­ból va­ló ki­rán­du­lás, ahol til­tó ren­del­ke­zés nin­csen ér­vény­ben.

Irodalomjegyzék:A szer­zők­nél. Köz­lés a má­so­dik rész után.

 

 
  • Magyar Andrológia 2020/3

    Megjelent a Magyar Andrológia 2020/3 lapszáma

    Tovább navigate_next

  • Magyar Andrológia 2020/2

    Megjelent a Magyar Andrológia Folyóirat 2020. évi második lapszáma

    Tovább navigate_next

Az oldalon felnőtteknek szóló tartalmak jelenhetnek meg.

Az oldal használata csak 18 éven felülieknek, vagy szülői felügyelettel ajánlott.

Az oldal megtekintéséhez ki kell jelentenie, hogy elmúlt 18 éves.

További információ az Adatkezelési tájékoztató-ban.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!