A férfiak osteoporosisa

Az idősödő fér­fi­ak kö­ré­ben egy­re ko­mo­lyabb egész­ség­ügyi prob­lé­mát okoz a csont­rit­ku­lás. Ma­gyar­or­szá­gon je­len­leg kb. 300000 fér­fi­be­teg­gel kell szá­mol­nunk. A csont­tö­ré­se­ket kö­vető ha­lá­lo­zá­si rá­ta a fér­fi­ak ese­té­ben ma­ga­sabb, mint a nőknél.


Szerző: La­ka­tos Ger­gely, La­ka­tos Pé­ter1
1Sem­mel­we­is Egye­tem, Ál­ta­lá­nos Or­vos­tu­do­mányi Kar, I. sz. Bel­gyógyásza­ti Kli­ni­ka, Bu­da­pest

Össze­fog­la­lás
Az idősödő fér­fi­ak kö­ré­ben egy­re ko­mo­lyabb egész­ség­ügyi prob­lé­mát okoz a csont­rit­ku­lás. Ma­gyar­or­szá­gon je­len­leg kb. 300000 fér­fi­be­teg­gel kell szá­mol­nunk. A csont­tö­ré­se­ket kö­vető ha­lá­lo­zá­si rá­ta a fér­fi­ak ese­té­ben ma­ga­sabb,  mint  a  nőknél.  A  pa­to­fi­zi­o­ló­gia,  di­ag­nosz­ti­ka és a te­rá­pia vo­nat­ko­zá­sá­ban is sok új szem­pont, il­let­ve le­hetőség adó­dott az el­múlt né­hány év­ben. Ezek is­me­re­te fon­tos le­het a ko­ro­so­dó fér­fi­ak­kal fog­lal­ko­zó szak­em­be­rek szá­má­ra.

Be­ve­ze­tés

Hosszú ide­ig azt tar­tot­tuk, hogy az os­te­o­po­ro­sis a nők be­teg­sé­ge. Az utób­bi évek­ben azon­ban ki­de­rült, hogy min­den 50 év fel­et­ti öt fér­fi­ból egy os­te­o­po­ro­ti­kus csont­tö­rést fog el­szen­ved­ni éle­te fo­lya­mán. A 60 és 90 év kö­zöt­ti fér­fi­ak kö­ré­ben je­lentős szá­mú csont­tö­rés for­dul elő (4). A 60 és 79 éves kor­osz­tály­ban kb. fe­le annyi csont­tö­rés for­dul elő a fér­fi­ak­nál, mint a nőknél. A 80 év fel­et­ti fér­fi­ak­nál a tö­ré­si in­ci­den­cia csak­nem meg­kö­ze­lí­ti a nők kö­ré­ben ta­pasz­tal­tat. A fér­fi­ak csont­rit­ku­lá­sa az összes os­te­o­po­ro­sis­sal össze­füg­gés­be hoz­ha­tó csípőtá­ji tö­ré­sek egy­har­ma­dá­ért fe­lelős. Ugyan­ak­kor a fér­fi­ak­nál nem vé­gez­nek ru­tin­szerő csont­rit­ku­láskoc­ká­zat-fel­mé­rést, ezért ke­vés be­teg­nél ke­rül a kór­kép fel­is­me­rés­re és ke­ze­lés­re.
 

A fér­fiak comb­nyak­tö­ré­seinek szá­ma 75 év fel­ett sza­po­ro­dik meg, szem­ben a nőkkel, ahol ez már 60 éves kor után ész­lel­hető (18). Ha­son­ló a hely­zet a csi­go­lya- és a csuk­ló­tö­ré­sek te­kin­te­té­ben. Az 50 év  fel­et­ti  fe­hér  fér­fi­ak  comb­nyakcsontsűrűsé­gét vizs­gál­va, azt ta­lál­ták, hogy a fér­fi­ak mint­egy 3–6%-ának van ki­fe­je­zett os­te­o­po­ro­si­sa, ami az  Egye­sült  Ál­la­mok  ese­té­ben  1–2  mil­lió  be­te­get je­lent (11). Ha­zánk­ban Po­ór és mtsai (17) ada­tai azt mu­tat­ják, hogy az os­te­o­po­ro­sis pre­va­len­ci­á­ja az 50 év fel­et­ti fér­fi­ak­ban 23,3%, az­az 314 ezer fér­fi­be­teg­gel kell szá­mol­nunk. Az os­te­o­po­ro­ti­kus tö­ré­sek szá­ma je­lentős Ma­gyar­or­szá­gon, évi szá­zez­res  nagy­ság­rendű,  és  a  nő-fér­fi  arány 2–4:1 (1621).
 

A csont­tö­ré­sek utá­ni ha­lá­lo­zás a fér­fi­ak ese­té­ben át­la­go­san más­fél­sze­re­se a nőké­nek (4). A 70 év fel­et­ti­ek­nél a comb­nyak­tö­rést kö­vető fél­éven be­lü­li mor­ta­li­tás meg­ha­lad­hat­ja az 50%-ot is. A nőkhöz ké­pest ma­ga­sabb ha­lá­lo­zás­ban va­ló­színőleg az is köz­re­ját­szik, hogy a fér­fi­ak tö­ré­sei idősebb kor­ban kö­vet­kez­nek be, ami­kor az egyéb be­teg­sé­gek mi­att a mor­ta­li­tá­si ve­szély egyéb­ként is na­gyobb. A fér­fi­ak­nál az os­te­o­po­ro­sis és a csont­tö­ré­sek ri­zi­kó­fak­to­rai több­nyi­re ugya­na­zok, mint a nőknél, leg­fel­jebb az al­ko­ho­liz­mus sze­re­pel gyak­rab­ban a sze­kun­der csont­vesz­té­sek hát­te­ré­ben.

 
 

Fi­zi­o­ló­gia és pa­to­fi­zi­o­lógia

Az utób­bi évek kor­szerő vizs­gá­la­ti mód­sze­re­i­nek se­gít­sé­gé­vel ki­de­rült, hogy a fér­fi­ak­nál a csont­vesz­tés lé­nye­ge­sen el­nyúj­tot­tabb, és va­ló­színőleg en­nek kö­szön­hető, hogy a tö­ré­keny­ség is későbbi élet­kor­ban je­lent­ke­zik. Emel­lett a fér­fi­ak csont­tö­me­ge na­gyobb, mint a nőké, azon­ban a csontsűrűsé­gük nem kü­lön­bö­zik. El­té­rés van a fér­fi­ak és a nők cor­ti­ca­lis és a tra­be­cu­la­ris csont­vesz­té­sé­ben (19). A cor­ti­ca­lis csont­vesz­tés fér­fi­ak­ban ki­sebb, ami a csont­szö­vet lé­nye­ge­sen na­gyobb szi­lárd­sá­gá­hoz ve­zet. A tra­be­cu­lák szá­ma fér­fi­ak­ban az élet so­rán meg­le­hetősen ál­lan­dó, míg nőkben 35 éves kort kö­vetően fo­lya­ma­to­san csök­ken. Fér­fi­ak­nál a tra­be­cu­lák vas­tag­sá­ga hosszú ide­ig szin­tén na­gyobb, mint a nőké, de 50 éves kor­tól a fér­fi­ak­ban gyors vé­ko­nyo­dás in­dul meg. Összes­sé­gé­ben a fér­fi­ak csont­szö­ve­té­ben az öre­ge­dés­sel pár­hu­za­mo­san vég­be­menő fo­lya­ma­tok kb. 60–65 éves ko­rig a nőké­nél na­gyobb szi­lárd­sá­gú cson­to­kat ered­mé­nyez­nek, azon­ban ezt kö­vetően a fér­fi­ak csont­szö­ve­te is annyi­ra meggyen­gül, hogy je­lentősen fo­ko­zott csont­tö­ré­si koc­ká­zat­tal kell szá­mol­ni. Min­dez jó össz­hang­ban van az epi­de­mi­o­ló­gi­ai ada­tok­kal.
 

Ha  a  csont­anyag­cse­rét  spe­ci­fi­kus  bi­o­ké­mi­ai mar­ke­rek se­gít­sé­gé­vel vizs­gál­juk, ak­kor azt lát­juk, hogy a nőkben elsősor­ban a csont­bom­lás fo­ko­zó­dik  me­no­pa­u­za  után.  A  fér­fi­ak­ban  a csont­bom­lás alig fo­ko­zó­dik idős kor­ban, vi­szont je­lentősen csök­ken a csont­kép­zés. Azt gon­dol­hat­nánk, hogy a fér­fi­ak ese­té­ben az and­ro­gén hor­mo­nok döntőek a csont­tö­meg meg­tar­tá­sa  szem­pont­já­ból,  és  ezek  csök­ke­né­se okoz­za  a  csök­kent  csont­kép­zést.  Ez  va­ló­ban igaz, hi­szen a ke­rin­gés­ben a leg­na­gyobb kon­cent­rá­ci­ó­ban je­len­lévő tesz­tosz­te­ron, va­la­mint de­hid­ro­e­pi­and­rosz­te­ron­szul­fát  és  a  csont­sű­rű­ség  kö­zött  po­zi­tív  kor­re­lá­ció  áll  fenn  (24). Ugyan­­ak­kor,  csak  and­ro­gé­nek  ada­go­lá­sá­val nem  le­het  po­zi­tív  ha­tást  gya­ko­rol­ni  a  csont­anyag­cse­ré­re eu­go­nád fér­fi­ak­ban.
 

Nőkben az öszt­ro­gén­hi­ány köz­vet­len ha­tá­sai köz­pon­ti sze­re­pet ját­sza­nak a csont­vesz­tés ki­a­la­ku­lá­sá­ban. Öszt­ro­gé­nek hi­á­nyá­ban a csont­bon­tó ci­to­ki­nek (IL-1, IL-6, TNF-al­fa, stb.) fel­sza­po­rod­nak, és a csont­kép­zést ser­kentő nö­ve­ke­dé­si fak­to­rok (IGF-1, TGF-bé­ta, stb.) mennyi­sé­ge csök­ken. Ez a csont­anyag­cse­re egyen­sú­lyá­nak meg­bom­lá­sá­hoz ve­zet, és a csont­vesz­tés irá­nyá­ba hat. Mind­emel­lett, az öszt­ro­gén­hi­ány köz­ve­tett mó­don csök­ken­ti a bélből va­ló kal­ci­umfel­szí­vó­dást, és meg­nö­ve­li a vi­ze­let­tel tör­ténő kal­ci­um­vesz­tést. A kö­vet­kez­mény a vér csök­kenő kal­ci­umkon­cent­rá­ci­ó­ja,  ami  sze­kun­der  hyper­pa­ra­thy­re­o­sis­hoz ve­zet. Ez utób­bi pe­dig to­vább fo­koz­za a csont­vesz­tés se­bes­sé­gét.
 

Fel­me­rül a kér­dés, hogy va­jon csak az and­ro­gé­nek be­fo­lyá­sol­ják fér­fi­ak­ban a csont­anyag­cse­rét? Bi­zo­nyos ada­tok ar­ra utal­nak, hogy az öszt­ro­gé­nek­nek ta­lán még fon­to­sabb sze­re­pük van ebből a szem­pont­ból. Az öszt­ro­génre­cep­tor gén mu­tá­ci­ó­ja ese­té­ben csont­rit­ku­lás ala­kul ki fér­fi­ak­ban is (20). Ha­son­ló a hely­zet, ha az aro­ma­táz en­zim gén­jé­ben tör­té­nik mu­tá­ció (313). Az aro­ma­táz en­zim alap­vetően szük­sé­ges ah­hoz, hogy and­ro­gé­nekből öszt­ro­gé­nek ala­kul­ja­nak ki. Az aro­ma­tázgén-­hi­á­nyos hím egér­ben szin­tén je­lentős a csont­vesz­tés (13). Fel­te­hető, hogy a csont­anyag­cse­ré­re  po­zi­tí­van  ha­tó  and­ro­gé­nek  –  leg­alább rész­ben  –  szin­tén  az  öszt­ro­gé­ne­ken  ke­resz­tül hat­nak. Ezt az el­kép­ze­lést tá­mo­gat­ja az a meg­fi­gye­lés is, amely sze­rint pros­ta­ta car­ci­no­más be­te­gek­ben aro­ma­tázgát­ló­val előidé­zett öszt­ro­gén­hi­ányt  csont­rit­ku­lás  kí­sér,  de  öszt­ro­gén­pót­lás ha­tá­sá­ra  a  csontsűrűség  nor­ma­li­zá­ló­dik  (3). Más­részt, az and­ro­gén­pót­lás eu­go­nád fér­fi­ak­ban a szé­rum öszt­ro­génkon­cent­rá­ciója eme­lé­sén ke­resz­tül hat a csont­rend­szer­re (1). Idősebb, os­te­o­po­ro­ti­kus  fér­fi­ak  öszt­ra­di­olke­ze­lé­se  után csök­kent a csont­vesz­tés (22). A nőknél ru­tin­szerűen al­kal­ma­zott, öszt­ro­gén re­cep­to­ron ha­tó an­ti­os­te­o­po­ro­ti­kus ra­lo­xi­fenke­ze­lés a fér­fi­ak­ban nor­mál szé­rumöszt­ra­di­ol-szint ese­tén nem be­fo­lyá­sol­ta a csont­anyag­cse­rét, de ha­té­ko­nyan csök­ken­tet­te a csont­vesz­tést azon fér­fi­be­te­gek­ben, akik­nek a szé­rumöszt­ra­di­ol-szint­je a fér­fi­ak­ban meg­szo­kott­hoz ké­pest is ala­cso­nyabb volt (7).  Min­de­zek alap­ján az utób­bi 1–2 év­ben fel­me­rült an­nak a le­hetősé­ge, hogy az öszt­ro­gé­nek a fér­fi­ak­ban is döntő sze­re­pet játsz­hat­nak a csont­szö­vet anyag­cse­ré­jé­ben (9).
 

 

Di­ag­nosz­ti­ka

Az os­te­o­po­ro­sis ko­rai stá­di­u­má­ban ke­vés tü­ne­te van a be­teg­ség­nek, ezért gyak­ran em­le­ge­tik  „né­ma jár­vány”-ként  is.  Az  előre­ha­la­dot­tabb csont­rit­ku­lás­ra már jel­lemző hát­fáj­da­lom, test­tar­tás meg­vál­to­zá­sa, ge­rinc­de­for­mi­tá­sok, ill. gya­ko­ri tö­ré­sek je­lez­he­tik a be­teg­ség meg­lé­tét. A test­ma­gas­ság csök­ken, a be­teg test­tar­tá­sa jel­leg­ze­tes­sé vá­lik: a ge­rinc kypho­si­sa fo­ko­zó­dik,  a  has  előre­e­sik,  a  me­den­ce  dőlésszö­ge csök­ken és csípőhype­rex­ten­sio, va­la­mint fle­xi­ós térd­tar­tás ala­kul ki. A csont­vesz­tés és csont­tö­rés leg­fon­to­sabb ri­zi­kó­fak­to­rai az I. táb­lá­zat­ban lát­ha­tók. (I. táblázat)


Az os­te­o­po­ro­sis ki­vizs­gá­lá­sá­ban ugya­núgy a ra­dio­ló­gi­ai, os­te­o­den­si­to­met­ri­ás és bi­o­ké­mi­ai vizs­gá­la­to­kat  al­kal­maz­zuk,  mint  a  nők  ese­té­ben.  A csontsűrűség­mé­rés­nél azon­ban prob­lé­mát je­lent­het, hogy a WHO ál­tal a nőknél aján­lott os­te­o­po­ro­sis ha­tár­ér­ték a fér­fi­ak ese­té­ben csak kor­lá­to­zot­tan ér­tel­mez­hető, mi­vel ezt a női os­te­o­po­ro­sis­ra dol­goz­ták ki. Te­kin­tet­tel a fen­tebb em­lí­tett, ne­mek kö­zöt­ti fi­zi­o­ló­gi­ai el­té­ré­sek­re, nem biz­tos, hogy a fér­fi­ak­ra azo­nos ha­tár­ér­té­kek vo­nat­koz­nak. Fo­lya­mat­ban van a fér­fi­ak csont­tö­ré­si koc­ká­za­tá­nak fel­mé­ré­se és az eh­hez iga­zí­tott ha­tár­ér­té­kek ki­dol­go­zá­sa. Ad­dig is – jobb hí­ján – a női ér­té­kek­kel kell dol­goz­nunk.  Leg­új­ab­ban  az  ún.  Frac­tu­re  Risk  As­sess­ment  To­ol  (FRAX), amely  az  in­ter­ne­ten  el­ér­hető  (http://www. shef.ac.uk/FRAX/),  és amely­nek se­gít­sé­gé­vel egyé­nek­re le­bont­va ki­szá­mol­hat­juk az ab­szo­lút tö­ré­si koc­ká­za­tot, so­kat se­gít­het a te­rá­pi­ás dön­tés­ben is.
 

A rönt­gent és a la­bor­vizs­gá­la­to­kat az el­kü­lö­nítő di­ag­nosz­ti­ká­ra hasz­nál­juk. A rönt­gen kis ér­zé­keny­sé­ge foly­tán ke­vés­sé al­kal­mas az ás­vá­nyi­a­nyag-tar­ta­lom mé­ré­sé­re, vi­szont a cson­to­kon ész­lel­hető pa­tog­nosz­ti­kus je­lek so­kat se­gít­het­nek a be­teg­sé­gek el­kü­lö­ní­té­sé­ben. A la­bo­ra­tó­ri­u­mi dif­fe­ren­ci­ál­di­ag­nosz­ti­ka alap­jai a II. táb­lá­zat­ban lát­ha­tók. (II. táblázat)
 

A fér­fi­ak csök­kent csontsűrűség­gel já­ró kór­ké­pe­i­nek és kó­ro­ka­i­nak el­kü­lö­ní­té­sé­ben fon­tos szem­pont, hogy Ma­gyar­or­szá­gon je­lentős szám­ban for­dul elő az al­ko­hol okoz­ta sze­kun­der os­te­o­po­ro­sis, csa­kúgy, mint a hypo­go­na­dis­mus és a glü­ko­kor­ti­ko­id in­du­kál­ta os­te­o­po­ro­sis. Nem el­ha­nya­gol­ha­tó a D-vi­ta­min­hi­ány sem, hi­szen a 65 év fel­et­ti po­pu­lá­ció mint­egy fe­le D-vi­ta­min­hi­á­nyos. Szá­mos be­teg­nél gast­ro­en­te­ro­ló­gi­ai re­szek­ci­ós műté­tek kö­vet­kez­té­ben ki­a­la­ku­ló ma­lab­sorp­tio áll az os­te­o­po­ro­sis hát­te­ré­ben. A re­na­lis os­te­odyst­rop­hia, il­le­tőleg a  pri­ma­er  hyper­pa­rathy­re­o­sis  előfor­du­lá­sa  sem rit­ka.  Min­de­zek  alap­ján  rend­kí­vül  lé­nye­ges, hogy csök­kent csontsűrűség ese­tén, a nőkhöz ha­son­ló­an a fér­fi­ak­nál is rész­le­tes dif­fe­ren­ci­áldi­ag­nosz­ti­kai vizs­gá­la­to­kat kell vé­gez­nünk a ki­vál­tó okok  el­kü­lö­ní­té­sé­re.  Saj­nos,  a  fér­fi­ak  csök­kent csontsűrűsé­ge ese­té­ben, min­den igye­ke­ze­tünk el­len­ére is, a be­te­gek 30–45%-ában nem ta­lál­juk meg az eti­o­ló­gi­ai fak­tort, az­az a csont­rit­ku­lást idi­o­pat­hi­ás­nak kell te­kin­te­nünk.
 

 

Ke­ze­lés

Az egyéb be­teg­sé­gek okoz­ta, sze­kun­der os­te­o­po­ro­si­sok ese­té­ben az alap­be­teg­sé­get kell ke­zel­ni. Ettől füg­get­le­nül, ha nagy a csont­tö­ré­si koc­ká­zat, spe­ci­fi­kus an­ti­os­te­o­po­ro­ti­kus gyógy­sze­re­ket is kell al­kal­maz­nunk. A kor­ral já­ró vagy pri­maer os­te­o­po­ro­sis­ban szin­tén a csont­vesz­tést csök­kentő ké­szít­mé­nye­ket al­kal­maz­zuk. Min­den te­rá­pi­ás be­a­vat­ko­zás alap­ja egyéb­ként a meg­fe­lelő kal­ci­um- és D-vi­ta­min-el­lá­tott­ság. Amennyi­ben ezek be­vi­te­le ter­mé­sze­tes táp­lá­lék­for­rá­sok­ból nem me­gol­dott, azt ki kell egé­szí­te­nünk gyógy­sze­re­sen, le­hetőleg kal­ci­um-cit­rát for­má­já­ban. Fi­gyel­nünk kell azon­ban ar­ra, hogy idős fér­fi­ak ese­té­ben a kal­ci­umbe­vi­tel ne ha­lad­ja meg a na­pi 1000 mg-ot, mi­vel az an­nál na­gyobb kal­ci­umfo­gyasz­tás je­lentősen meg­nö­ve­li a pros­ta­ta car­ci­no­ma koc­ká­za­tát (5). D-vi­ta­min ese­té­ben na­pi 1000 NE az aján­lott adag, D-vi­ta­min­hi­ány­ban na­pi 3000–200000 NE vagy he­ti 50000– 200000 NE is ad­ha­tó.
 

Ko­ráb­ban a kal­ci­to­nin volt az egyet­len gyógy­szer, ame­lyet fér­fiak os­te­o­po­ro­sis­ában al­kal­maz­ni tud­tunk.  Nem sok ta­nul­mány­ban vizs­gál­ták szisz­te­ma­ti­ku­san a kal­ci­to­nin ha­tá­sát eu­go­nád fér­fi­ak csont­rit­ku­lá­sá­ban. A kal­ci­to­nin al­kal­ma­zá­sa­kor a csont­sű­rű­ség nö­ve­ke­dett a lum­ba­lis és a fe­mo­ra­lis ré­gi­ó­ban 1 éves meg­fi­gye­lés alatt (82224). A csont­tö­ré­si koc­ká­zat csök­ke­né­séről azon­ban nem áll ren­del­ke­zés­re adat.
 

A bisz­fosz­fo­ná­to­kat te­kin­tik ma a leg­ha­té­ko­nyabb ke­ze­lé­si mód­nak a fér­fiak os­te­o­po­ro­sis­ában. El­sősor­ban az alend­ro­nát­tal kap­cso­lat­ban áll­nak ren­del­ke­zés­re ada­tok (1425). A ke­ze­lés 24 hó­nap­ja alatt a fér­fi­ak csípőcsontsűrűsé­ge át­la­go­san 3%-kal emel­ke­dett, szem­ben a kont­roll­ként al­kal­ma­zott, kal­ci­um­mal és D-vi­ta­min­nal ke­zelt cso­port 0,6%-os csont­tö­meg-nö­ve­ke­dé­sé­vel.  Az  alend­ro­nát­tal  ke­zelt be­te­gek ma­gas­sá­ga is ke­vés­bé csök­kent, je­lez­ve a csi­go­lyakomp­resszi­ók mér­té­ké­nek las­su­lá­sát a gyógy­szer ha­tá­sá­ra. A ké­té­ves ke­ze­lés alatt a csi­go­lya­tö­ré­sek szá­ma is je­lentősen csök­kent (0,8% ver­sus 7,1%) és az is­métlődő tö­ré­sek koc­ká­za­ta is szig­ni­fi­kán­san ki­sebb volt (3,1% ver­sus 8,1%). A fér­fi­ak ese­té­ben az alend­ro­nát a glü­ko­kor­ti­ko­i­dok okoz­ta csont­vesz­tést is ha­té­ko­nyan véd­te ki. Egy má­sik bisz­fosz­fo­nát, a ri­zed­ro­nát ese­té­ben is ha­son­ló ada­tok­ról szá­mol­tak be (6). Leg­új­ab­ban pe­dig a zo­led­ro­ná­tot (16) is re­giszt­rál­ták fér­fios­te­o­po­ro­sis­ra. Ez utób­bi évi (!) egy­sze­ri in­fú­zió for­má­já­ban al­kal­ma­zan­dó. Amennyi­ben a bisz­fosz­fo­ná­tok nem kellően ha­tá­so­sak, il­let­ve már kez­det­ben is ki­fe­je­zet­ten sú­lyos os­te­o­po­ro­sis­sal ál­lunk szem­ben, al­kal­maz­hat­juk a te­ri­pa­ra­ti­det is (11). Ez az 1–34-pa­rat­hor­mon-ana­lóg  az  első  iga­zán  cson­ta­na­bo­li­kus szer, mi­vel az an­ti­re­szorp­tív bisz­fosz­fo­ná­tok­kal szem­ben je­lentős mennyi­ségő új csont kép­zé­sét ser­ken­ti, és ezál­tal ha­tá­so­san csök­ken­ti a tö­ré­keny­sé­get.  Al­kal­ma­zá­sá­nak  elsősor­ban  a  ma­gas  ára szab ha­tárt.
 

Min­de­zek alap­ján, a fér­fi­ak os­te­o­po­ro­si­sá­nak ke­ze­lé­sé­ben az elsőként vá­lasz­tan­dó szer bisz­fosz­fo­nát. Ezek ha­tás­ta­lan­sá­ga, kont­ra­in­di­ká­ci­ó­ja vagy rend­kí­vül sú­lyos csont­rit­ku­lás ese­tén a te­ri­pa­ra­tid a kö­vet­kező. Az ana­bo­li­kus and­ro­gé­ne­ket elsősor­ban hy­po­go­na­dis­mus­hoz  tár­su­ló  os­te­o­po­ro­sis­ban  al­kal­maz­hat­juk  ered­mé­nye­sen,  bár  ilyen­kor  az egyéb­ként is al­kal­ma­zott tesz­tosz­te­ronte­rá­pia is ha­tá­sos. A ti­a­zi­dok­nak és a sta­ti­nok­nak is csont­védő ha­tást tu­laj­do­ní­ta­nak, ezért hyper­to­nia, il­let­ve hyper­li­pi­d­aemia és os­te­o­po­ro­sis egy­üt­tes előfor­du­lá­sa­kor elő­nyös le­het a ha­tá­suk mind­két be­teg­ség­re. Ugyan­ak­kor, óva­to­san bán­junk a pro­ton­pum­pagát­lók­kal (fő­leg tar­tó­san na­pi 40 mg fel­ett) és a di­a­be­tes­ben al­kal­ma­zott  gli­ta­zo­nok­kal,  mert  ezekről  az  utób­bi  évek­ben ki­de­rült, hogy hosszú tá­von ki­fe­je­zet­ten  fo­koz­zák a  cson­tok tö­ré­keny­sé­gét. A gyógy­sze­res ke­ze­lés mel­lett nem sza­bad meg­fe­led­kez­nünk a fi­zi­ko-, il­let­ve moz­gás­te­rá­pi­á­ról sem, amely a fáj­dal­mak le­küz­dé­sé­ben és a már csont­tö­röt­tek re­ha­bi­li­tá­lá­sá­ban se­gít. A csí­pő­védő nad­rág hor­dá­sa pe­dig eset­le­ges elesés­kor ki­vé­di a comb­nyak tö­ré­sét.

Irodalomjegyzék:1. An­der­son FH., Fran­cis RM., Pe­as­ton RT., Was­tell HJ.: And­ro­gen supp­le­men­ta­ti­on in eu­go­na­dal men with os­te­o­po­ro­sis: Ef­fects of six months’ tre­at­ment on mar­kers of bo­ne for­ma­ti­on and re­sorp­ti­on. J Bo­ne Mi­ner Res 12 ( 3 ). 472–478. 1997.
2. Bi­le­zi­ki­an JP., Mo­ris­hi­ma A., Bell J., Grum­bach MM.: Inc­re­a­sed bo­ne mass as a re­sult of est­ro­gen the­rapy in a man with aro­ma­ta­se de­fi­ci­ency. N Eng J Med. 339 ( 9 ). 599–603. 1998.
3. Ca­ra­ni C., Qin K., Si­mo­ni M., Fa­us­ti­ni-Fus­ti­ni-M., Ser­pen­te S., Boyd J., Ko­rach KS., Simp­son ER.: Ef­fect of tes­tos­te­ro­ne and est­ra­di­ol in a man with aro­ma­ta­se de­fi­ci­ency. N Engl J Med. 337 ( 2 ). 91–95. 1997.
4. Cen­ter JR., Ngu­yen TV., Schne­i­der D., Samb­ro­ok PN., Eis­man JA.: Mor­ta­lity af­ter all ma­jor types of os­te­o­po­ro­tic frac­tu­re in men and wo­men: An ob­ser­va­ti­o­nal study. Lan­cet. 353 (9156). 878. 1999.
5. Chan JM., Stamp­fer MJ., Ma J., Gann PH., Ga­zi­a­no JM., Gi­o­van­nuc­ci EL.: Da­iry pro­ducts, cal­ci­um and pros­ta­te can­cer risk in the Physi­ci­ans’ He­alth Study. Am J Clin-Nutr. 74 ( 4 ). 549–554. 2001.
6. Co­hen S., Levy RM., Kel­ler M., Bo­ling E., Em­key RD., Gre­en­wald M., Zil­zic TM., Wal­lach S., Se­well KL., Lu­kert BP., Axel­rod DW., Chi­nes AA.: Ri­sed­ro­na­te the­rapy pre­vents cor­ti­cos­te­ro­id-in­du­ced bo­ne loss: a twel­ve-month, mul­ti­cen­ter, ran­do­mi­zed, do­ub­le-blind, pla­ce­bo-cont­rol­led, pa­ral­lel-gro­up study. Arth­ri­tis Rhe­um. 42 ( 11 ). 2309–2318. 1999.
7. Do­ran PM., Riggs BL., At­kin­son EJ., Khos­la S.: Ef­fects of ra­lo­xi­fe­ne, a se­lec­ti­ve est­ro­gen re­cep­tor mo­du­la­tor, on bo­ne tur­no­ver mar­kers and se­rum sex ste­ro­id and li­pid le­vels in el­derly men. J Bo­ne Mi­ner Res 16 ( 11 ) 2118–2125. 2001.
8. Er­lach L, Ket­ten­bach J, Ki­e­ner H, Gra­nin­ger W, Ka­in­ber­ger F, Pi­etsch­mann P.: Sal­mon cal­ci­to­nin and cal­ci­um in the tre­at­ment of ma­le os­te­o­po­ro­sis: The ef­fect on bo­ne mi­ne­ral den­sity. Wi­en Klin Wo­chenschr 109 ( 8 ). 270–274. 1997.
9. Khos­la S., Mel­ton III LJ., Riggs BL.: Est­ro­gen and the ma­le ske­le­ton. J Clin En­doc­ri­nol Me­tab 87 ( 4 ). 1443–1450. 2002.
10. Le­der BZ, Ne­er RM, Wyland JJ, Lee HW, Bur­nett-Bo­wie SA, Fin­kels­te­in JS.: Ef­fects of te­ri­pa­ra­ti­de tre­at­ment and dis­con­ti­nu­a­ti­on in post­me­no­pa­u­sal wo­men and eu­go­na­dal men with os­te­o­po­ro­sis. J Clin En­doc­ri­nol Me­tab. 94 ( 8 ): 2915–21. 2009.
11. Lo­o­ker AC., Or­woll ES., Johns­ton CC Jr., Lind­say RL., Wah­ner HW., Dunn WL., Cal­vo MS., Har­ris TB., Hey­se SP.: Pre­va­len­ce of low fe­mo­ral bo­ne den­sity in ol­der U.S. adults from NHA­NES III. J Bo­ne Mi­ner Res.12 ( 11 ). 1761–1768. 1997.
12. Mi­ya­u­ra C., To­da K., Ina­da M., Ohs­hi­ba T., Mat­su­mo­to C., Oka­da T., Ito M., Shi­zu­ta Y., Ito A.: Sex- and age-re­la­ted res­pon­se to aro­ma­ta­se de­fi­ci­ency in bo­ne. Bi­o­chem Bi­ophys Res Com­mun. 280 ( 4 ). 1062–1068. 2001.
13. Mo­ris­hi­ma A., Grum­bach MM., Bi­le­zi­ki­an JP.: Est­ro­gen mar­kedly Inc­re­a­ses bo­ne mass in an est­ro­gen de­fi­ci­ent yo­ung man with aro­ma­ta­se de­fi­ci­ency. J Bo­ne Mi­ner Res. 12 (S1). S126. 1997.
14. Or­woll E., Ett­in­ger M., We­iss S., Mil­ler P., Kend­ler D., Gra­ham J., Ada­mi S., We­ber K., Lo­renc R., Pi­etsch­mann P., Van­dor­ma­el K., Lom­bar­di A.: Alend­ro­na­te for the tre­at­ment of os­te­o­po­ro­sis in men. N Engl J Med. 343 ( 9 ). 604–610. 2000.
15. Pi­per PK Jr, Grunt­ma­nis U.: Ma­na­ge­ment of os­te­o­po­ro­sis in the aging ma­le: fo­cus on zo­led­ro­nic acid. Clin In­terv Aging. 4: 289–303. 2009.
16. Po­ór Gy., Kiss C., Szi­la­gyi M., Mi­tu­szo­va M., O’Ne­ill TW., Fel­sen­berg D., Sil­man AJ.: A csi­go­lya­de­for­mi­tás pre­va­len­ci­á­ja ha­zánk­ban: az Eu­ro­pai Ver­teb­ra­lis Os­te­o­po­ro­sis study. Orv He­til. 138 ( 42 ). 2647–2652. 1997.
17. Po­ór Gy., Matt­his C., We­ber U., O’Ne­ill TW és mtsai: He­alth im­pact as­so­ci­a­ted with ver­teb­ral de­for­mi­ti­es: Re­sults from the eu­ro­pe­an ver­teb­ral os­te­o­po­ro­sis study (EVOS). Os­te­o­po­ros Int. 8 ( 4 ). 364–372. 1998.
18. San­ders KM., Se­e­man E., Ugo­ni AM., Pas­co JA., Mar­tin TJ., Sko­ric B., Ni­chol­son GC., Ko­to­wicz MA.: Age- and gen­der-spe­ci­fic ra­te of frac­tu­res in Aust­ra­lia: a po­pu­la­ti­on-ba­sed study. Os­te­o­po­ros Int. 10 ( 3 ). 240–247. 1999.
19. Se­e­man E.: The di­lem­ma of os­te­o­po­ro­sis in men. Am J Med. 98 (2/A). 76S. 1995.
20. Smith EP., Boyd J., Frank GR., Ta­ka­has­hi H., Co­hen RM., Spec­ker B., Wil­li­ams TC., Lu­bahn DB., Ko­rach KS.: Est­ro­gen re­sis­tan­ce ca­u­sed by a mu­ta­ti­on in the est­ro­gen-re­cep­tor ge­ne in a man. N Eng J Med. 331 ( 16 ). 1056–1061. 1994.
21. Schre­it­ho­fer L., Rá­polthy I., Ud­vardy CS, Hor­váth CS.: Az os­te­o­po­ro­ti­cus ere­detô csont­tö­ré­sek szá­má­nak becs­lé­se Ma­gyar­or­szá­gon. Ca és Csont. 3 ( 3 ). 111–117. 2000.
22. Ta­xel P., Ra­isz LG.: The ef­fect of est­ro­gen the­rapy on ol­der men with low bo­ne mass. J Bo­ne Mi­ner Res 12(S1).S353. 1997.
23. Tóth E., Mé­szá­ros Sz., Csu­por E., Fe­renc V., Varg­ha P., Hor­váth Cs.: Az idi­o­pat­hi­ás fér­fi os­te­o­po­ro­sis kal­ci­to­nin­ke­ze­lé­se. Ca és Csont. 5. (S1). 18. 2002.
24. Tóth E., Szath­má­ri M., Hor­váth Cs.: A DHE­AS sze­re­pé­nek vizs­gá­la­ta fér­fi­ak idi­o­pat­hi­ás os­te­o­po­ro­si­sá­ban. Ca és csont. 3 (S1). 13. 2000.
25. Tro­vas GP., Lyri­tis GP., Ga­la­nos A., Rap­tou P., Cons­tan­te­lou E.: A ran­do­mi­zed tri­al of na­sal spray sal­mon cal­ci­to­nin in men with idi­o­pat­hic os­te­o­po­ro­sis: ef­fects on bo­ne mi­ne­ral den­sity and bo­ne mar­kers. J Bo­ne Mi­ner Res 17. ( 3 ). 521–527. 2002.
26. We­ber TJ., Drez­ner MK.: Ef­fect of alend­ro­na­te on bo­ne mi­ne­ral den­síty in ma­le idi­o­pat­hic os­te­o­po­ro­sis. Me­ta­bo­lism. 50 ( 8 ). 912–915. 2001.
  • Magyar Andrológia 2020/3

    Megjelent a Magyar Andrológia 2020/3 lapszáma

    Tovább navigate_next

  • Magyar Andrológia 2020/2

    Megjelent a Magyar Andrológia Folyóirat 2020. évi második lapszáma

    Tovább navigate_next

Az oldalon felnőtteknek szóló tartalmak jelenhetnek meg.

Az oldal használata csak 18 éven felülieknek, vagy szülői felügyelettel ajánlott.

Az oldal megtekintéséhez ki kell jelentenie, hogy elmúlt 18 éves.

További információ az Adatkezelési tájékoztató-ban.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!